Ez lehetséges evolúció álltal?

Vicces, hogy pont a kutyát hozod fel példának. Egysejtű "kutya" ugyanis létezik. CTVT-nek, azaz Canine Transmissible Venereal Tumor-nak, magyarul kutya fertőző nemi daganatának hívják. Mint a nevéből is kitalálható, egy kutyákat sújtó fertőző betegségről van szó. A kórokozó azonban egy kb 11 ezer évvel ezelőtt élt kutyában kialakult rákos daganat, ami képessé vált egyik kutyáról a másikra terjedni. Tudom, hogy a szó hagyományos értelmében ez nem egy új önálló faj, de gondoltam érdekességként megemlítem.

"Az lehetséges hogy egy újfajta sejt jöjjön létre hasonló módon mint az endoszimbiózis és ebből új fajta komplexebb lények fejlődjenek?"

sadam87 ezt már elég jól megválaszolta, én csak annyit tennék hozzá, hogy állatok között is előfordulhat. Nagyon sok rovarnak vannak obligát endoszimbionta baktériumai, amelyek egy részében már a mitokondriumokra és színtestekre jellemző genetikai átrendeződés is elkezdődött.

#2: "Nem hiszem, mert a kutya sejtjei önállóan már életképtelenek."

Nem a kutya sejtjeinek kell leszakadni a kutyából, hanem magának a kutyautódoknak kellene egyszerűsödni. Rengeteg példánk van ilyen folyamatra, méghozzá eléggé drámai léptékű egyszerűsödésre is akár.

Ettől függetlenül - mint írta is a #11-es - egy valamikori rákos kutyasejt elszaporodva még manapság is képes fertőzni sok-sok más kutyát, ezzel Sticker-szarkómát okozva. De ez a sejt nem leegyszerűsödött kutya, hanem a kutya egyik elszabadult sejtje.

#11: "Tudom, hogy a szó hagyományos értelmében ez nem egy új önálló faj, de gondoltam érdekességként megemlítem."

Hát, én úgy gondolom, hogy ebben az esetben már egy teljesen új életformáról beszélhetünk (nem egyszerűen egy új faj), egy új egysejtű parazitáról. Pl. a tasman ördög fertőző tumorsejtje még most is fejlődik, változik a vándorlása során:

[link]

Amint olvasható, számos genetikai változáson esett át a fertőző egysejtű a terjedése közben. Úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan ennek a sejtnek már nem sok köze van a kutyához, hiszen annak genetikai állományának elsöprő többsége teljesen dologtalanul, szemétként van jelen az új élőlényben azok mellett az újdonságok mellett, amik szavatolják a sejt egyre inkább autonóm működését.

[link]

Itt is egyszerűen parazitaként tekintenek a Stickert-szarkómát okozó fertőző tumorsejtekre.

A paraziták esetében jórészt arra gondolhatunk, hogy az élősködő egy másik faj testén vagy testfelszínén él, a gazdafaj energiaforrásait kihasználva, lefölözve. Ám a kutyákat és ördögöket fertőző tumorsejtekhez teljesen hasonlóan ugyanúgy tumorsejtes élősködők betegítik meg az egyes kagylókat is akár, ám itt már nem is a saját gazdafaját támadja a fertőzés, hanem a rokonfaj egyedeit ( "Mytilus trossulus, Cerastoderma edule, Polititapes aureus" ), tehát ebben az esetben itt a parazita életmódot leíró definíció minden tekintetben teljessé válik.

[link]

Itt is egyszerűen parazitáról írnak, amelyek akár már más fajokat is képesek önállóan fertőzni. Nyilván ezek egyike se kagyló már, vagy kutya, vagy T.ördög... :)

@Kérdező: "Ugye az evolucio nem a komplexitás felé tart"

Igazándiból ez így talán nem helyes. Csak arról van szó, hogy önmagában a darwini evolúció mechanizmusa nem determinálja a komplexitásnövekedést.

Kb. ez úgy értendő - hasonlat gyanánt - mint a régi hőmérő higanyszála. Önmagában a higanyszál nem fog se lefelé menni az üvegcsőben, se felfelé. A környező hőmérséklet változásaitól függően teszi ezt. Ugyanez igaz a darwini evolúcióra is, vagyis a környezet változásainak minősége szabja meg az evolválás irányát a komplexitásnövekedés felé (legalábbis előfordulás jellegűen). Ha a környezetben pl. nő a versenyhelyzet, a kompetíció, és a megélhetést biztosító környezet komplexitása is nő, akkor nagy valszeggel az evolválás is befordul a komplexitásnövelő irányba (persze több vonalon különböző fokú lendülettel).

@Kérdező: "Lehetséges hogy pár milliárd év múlva mondjuk egy kutya utódjai úgy nézzenek ki mint az egysejtűek"

Hát, nyilvánvalóan, ahogy a földi élet fenntarthatóságának esélyei egyre kisebbé zsugorodnak, úgy a környezet változatossága is egyre jobban beszűkül (a környezet komplexitása csökken), ahol egyre inkább a kisebb testű, kisebb komplexitású, nagyobb szaporaságú lények élnek meg csak... Pl. ha van még a Marson élet, akkor az alighanem mikrobiális jellegű lesz. Ha voltak a Marson valaha kutyaszerű lények, és csak lassan, nagyon lassan vált egyre élhetetlenebbé a Mars, akkor nyilván az ottani kutyafélék utódai (ill. mindenféle egyéb feltételezett nagyobbtestű lények), generációkon keresztül, egyre és egyre egyszerűbb összetételűvé váltak a kezdeti formákhoz képest. Bár, az evolúció mindig hozott anyagból dolgozik, így ha az eredőt tekintve kialakul egy folytonos komplexitáscsökkenési trend, az nem azt jelenti, hogy lokálisan ne lenne egyúttal mindig komplexitásnövekedés is itt-ott...

Pl. ha egy palotát kell leegyszerűsíteni fokozatosan eljutva egy jól lakható egyszobás (+fürdő...stb) garzonlakásig, akkor az nem úgy fog lezajlani, hogy folyamatosan bontjuk le a palotát, és a magjában lesz a garzonlakás. A bontás közben minden fokozatban élhető lakást kell teremteni, ami csak úgy megy, hogy néha az adott igényeknek megfelelő új funkciók csak a régiekre épülve jelenhetnek meg, és ekkor ott meg komplexitásnövekedést fogunk tapasztalni. Igazándiból az evolúció még az egyszerűsítést is fejlesztve végzi, meg persze van amikor tényleg kihasználatlanul lebont is. Az előző állapothoz képest az egyszerűsödést összességében tehát a szimpla bontás és az itt-ott történő komplexitásnövekedés eredője fogja kiadni.

No, persze mindez úgy értendő, hogy feltételezzük, a hajdani Mars-béli élet alapvetően hasonlóan működött, mint a miénk.

Visszanéztem ide, és a #15-ösöm végén nem azt a linket idéztem, mint amit akartam, elnézést.

Helyette(az absztrakt 2021-es):

[link]

"Our results show that MrtBTN2 harbors phenotypic characteristics that make it apparently adapted to a parasitic lifestyle and indicate that MtrBTN2 may be considered as a castrator parasite."

Tehát az MrtBTN2 fenotípusa alapján úgy tekintendő, hogy az MrtBTN2 alkalmazkodása parazita életmódot eredményezett, méghozzá a sejt a parazita kasztrálók közé sorolandó.

Magyarázatként: a parazita kasztráló a parazita éréskor a gazdaszervezet szaporodását befolyásolja, akadályozza.

MtrBTN2 = Mytilus trossulus Bivalve Transmissible Neoplasia 2

A Mytilus edulis, vagyis az ehető kékkagyló, és a tengeri kagylók között specifikusan terjednek az MtrBTN2 sejtek. Az atipikus (szokásostól eltérően működő) rákok biológiáját megalapozó onkogén (olyan gén, ami serkenti a sejtet, hogy tumorsejtté váljon) folyamatok azonosítására az MtrBTN2 sejtek transzkriptomikáját (a génexpresszió vizsgálat egyfajta módszere) végzik, a parazitizmus jegyében az alábbi cikk (2023-as) szerint is:

[link]

Az MtrBTN2 evolúciója dinamikus volt, és hosszabb távon többféle rákos tulajdonság kialakulásához vezetett.