Ez lehetséges evolúció álltal?

Nem hiszem, mert a kutya sejtjei önállóan már életképtelenek.

Habár aztán ki tudja. Lehet létre tud jönni olyan mutáns sejt a kutyában, ami önállóan életképes marad, esetleg parazita. De az nem tudom, hogy mennyire számítana a kutya utódjának.

Nem vagyok benne biztos, de talán tasman ördög tumorsejteknél volt valami hasonló.

Elvileg lehet. Ismerünk példát arra, hogy többsejtű fajokból újra egysejtűek fejlődjenek ki. Például az egysejtű élesztőgombáknak voltak többsejtű őseik.

[link]

Azért tegyük hozzá, hogy olyan bonyolult többsejtűek esetében, mint egy kutya, nincs ismert példa újra egysejtűvé fejlődő evolúciós vonalra. (Én legalábbis nem tudok ilyenről.) Szóval elég valószínűtlen, hogy megtörténne, de elvileg lehetséges.

Az evolúció maga nem tart egy kimondott irányba, és az sem igaz, hogy az egyszerűbb élőlények sikeresebbek. Van, amiben azok, más szempontból, vagy más könyezetben viszont mások.

Például barlangi populációkban a szem gyakran elcsökevényesedik, hisz nincs rá túl nagy szükség. Ez egyszerűsödés, és nyilván sikeres hisz az állat elveszít egy felesleges szervet. Ugyanakkor a barlangon kívüli világban például egy ragadozó esetében a minél jobb, minél élesebb látás a siker titka, vagyis a komplexitás az előbbi vak állatokkal ellentétben.

Ami a kutyából egysejtűt illeti, nos, ahhoz gyakorlatilag csodának kéne történnie. A sejtjei, a DNS-e már sok száz millió évnyi, a többsejtű élethez való specializálódás nyomait hordozzák, a sejtjei alapvető működésének része a többsejtűség, a szövetek, szervek létrehozása, stb. Elméletben ugyan semmi nem tiltja hogy pont olyan mutációk jöjjenek létre amik célzottan visszafelé kezdik fejleszteni a kutyákat. Gyakorlatilag viszont annyira irreálisan mininális ennek az esélye, hogy kizárható hogy mindez a specializálódás nyom nélkül eltűnjön a kutyafélék örökítőanyagából akárhány évmillió alatt is.

#5

"A többsejtű élőlények meg mind eukarióta szerveződések."

Azért ez így nem teljesen igaz. Baktériumoknál is megfigyelhetők néhány esetben egyszerű többsejtű szerveződések. Egyes esetekben még bizonyos fokú differenciálódás is.

[link]

[link]

Például a kékbaktériumoknál vannak fonalas fajok. Egyes fajoknál megjelent ún. heterociszta is. Ez egy olyan specializált sejt, ami a nitrogén fixálásra módosult. (A szóban forgó kékbaktériumok nitrogénkötők.)

[link]

"Az lehetséges hogy egy újfajta sejt jöjjön létre hasonló módon mint az endoszimbiózis és ebből új fajta komplexebb lények fejlődjenek?"

Persze. Sőt! Ilyen sejt létrejötte meg is történt! A növények színtestje egy második endoszimbiózissal jelent meg (a mitokondrium endoszimbiózisa után). Sőt egyes algák színtestje másodlagos (vagy akár harmadlagos) endoszimbiózissal jött létre: egy fotoszintetizáló eukariótából alakult ki. Ugyanakkor a fenti példákból látható, hogy több endoszimbiózis (komplexebb sejt, ha úgy tetszik) nem feltétlen jelent bonyolultabb testszerveződést.

"és ebből új fajta komplexebb lények fejlődjenek?"

Nekem már egy állat (vagy az ember) szervezete is elég brutálisan komplex.

#6

"A teljesen új életformák létrejöttével az a nagy gond, hogy nem igazán léteznek már szabad ökológiai fülkék."

Honnan tudod? Egyrészt miért ne lehetnének üres ökológiai fülkék? Számos olyan szigetet ismerünk például, ahol (őshonosan legalábbis) nem élnek szárazföldi ragadozók. Akkor eléggé úgy tűnik, hogy ezeken a helyeken bizony vannak üres ökológiai fülkék. Miért ne lehetnének máshol is?

Másrészt persze az élőlények általában nagyon hatékonyan hasznosítják egy élőhelyen a különböző forrásokat, így a jelen élővilágot nézve tényleg esélyes, hogy ha nem tud az adott faj más fajokat kiszorítani a területről, akkor nem tud ott megtelepedni. De honnan tudod, hogy egy új faj nem tud olyan új forrásokat hasznosítani, amit a korábbi fajok nem. (Például az első szárazföldi élőlényeknek nem sok vetélytársuk lehetett.)

Persze ennek kicsi az esélye, de még egy tényezőt érdemes figyelembe venni: új csoportok gyakran akkor tudtak elterjedni, ha egy kihalási eredményben a korábbi élőlények jelentős része kihalt. (Például az emlősök elterjedése a (nem madár) dinoszauruszok kihalása után.) Ez a jövőben sem zárható ki. (Lehet például, hogy az ember pont most radírozza le az élővilág nagy részét a következő sikeres csoport számára.)

(Ha a teljesen új életformákat úgy értetted, hogy élettelen anyagból újonnan létrejövő élőlények, akkor viszont egyet értünk, csak szerintem a kérdező nem erre gondolt.)

#7

Nekem is sok szempontból tetszik az elképzelés, hogy a tumorok kialakulása egyfajta visszalépés az egysejtű állapot fele. Sok mindent megmagyaráz, és sok helyen azt írják, hogy a génexpresszió változása is sok esetben alátámasztja ezt. De tudtommal bonyolultabb a probléma. Például a tumorok képesek az erek fejlődését serkenteni magukban, ami nem annyira támasztja alá az előbbi elképzelést.

Az alábbi linkek közül főleg az utolsóban írnak a modell kritikájáról (is) (a többi inkább általánosságban foglalkozik a modellel, bár az első csak abstract, a második meg csak egy rövidke írás).

[link]

[link]

[link]

#8

Természetesen nem tudom, csak nagyon kicsinek tartom az esélyét. Nem véletlen úgy írtam, hogy nem igazán van, nem pedig hogy konkrétan nincs :)

Amúgy jogos, azt elfelejtettem számításba venni hogy fajok rendszeresen halnak is ki, ezzel adott esetben új élettereket megnyitva mások előtt.

#9

Inkább a szabad ökológiai fülkékre akartam reagálni, a "nem igazán van"-ban szerintem egyet értünk. :)

(Egyébként még akartam a végére írni, csak lemaradt, hogy tudtommal nem is minden kutató szerint van értelme üres ökológiai fülkékről beszélni. De ez már mélyen az ökológia bugyraiba vezet, miközben érthető, mire gondolsz, szóval ebbe valószínűleg nem is érdemes most belemenni.)