Paksi Atomerőmű nem tud Nukleáris katasztrófát okozni?

Atomrobbanást nem tud okozni, nem létezik az az üzemzavar, ami révén az ehhez szükséges radioaktív anyag kellően kis térben összejöhet.

Radioaktív szennyezés létrejöhet felelőtlen üzemeltetés, háború vagy a számítások során figyelembe vett mértékűnél jelentősen nagyobb természeti katasztrófa esetén.

"Tehát az más féle mint Csernobili atomerőmű"

Igen.

Az atommaghasadásnál szabad neutronok keletkeznek. Ezek eltalálnak további urán atommagokat és hasadásra bírják azokat. Egyre többet. Ezt nevezik láncreakciónak.

De a gyors neutronok, amik a hasadásnál keletkeznek, kisebb valószínűséggel lépnek kölcsönhatásba az urán magokkal. Ezért le kell fékezni őket. A nyomottvizes reaktorban (pl. Paks) a fékezőközeg a víz, amiben túlmelegedéskor buborékok képződnek, amik nem fékeznek és leáll a láncreakció.

A csernobili erőműben grafitot használtak a neutronok lassítására, aminek nem csökken a hatásossága a hőmérséklet emelkedésekor. Ezért az atommaghasadás gyakorisága egyre erősödve túlléphet minden tervezett értéket.

Viszont nem csak a reaktor jelent veszélyt. Az elhasznált fűtőelemek is állandó hűtést igényelnek. Ha a vízkeringetés leáll, mint Fukusimában történt az első eseményeknél, akkor túlhevülnek és az acélburkolatuk szétnyílik. A magas hőmérséklet miatt hidrogén fejlődik. Ami berobbanhat és szétszórhatja a sugárzó anyagot. Ezért kell a hűtőrendszerekben többszörös biztonság.

Csernobilban sem nukleáris robbanás történt, hanem túlmelegedett a reaktor és lelőtte a nyomás a reaktor tetejét. (Nagyon leegyszerűsítve).

Az erősen radioaktív urán fűtőanyag kiszóródott a környezetbe, a grafit moderátor begyulladt, a radioaktív füstöt fél EU-ban mérni lehetett.

Na most nálunk Pakson pl. nincs grafit, ami éghetne, jóval kisebb a reaktor, sokkal nehezebben túlmelegíteni. A reaktor bent van egy masszív beton épületben. Csernobilban pl. kispórolták a betonból készült biológiai védelmet.

"és ezek működnek is"

Dehogy működnek. Itt volt például 2011-ben Fukushima. Ennek tanulságaként 2015 körül az atomerőműves prospektusokban megjelent a szöveg, hogy: ezekkel már az nem fordulhat elő, mint Fukushimával. Csak minden más, ami eddig nem volt. Csak ez a baj az atomerőművekkel, hogy annyira kevés atomerőmű van és annyira kevés baleset volt, hogy nem lehet a múltra hagyatkozva kijelenteni, hogy már minden volt.

És még ehhez jön hozzá az emberi hülyeség. Amerikában elég volt, hogy a nyitó helyett a záró érintkezőre kötötték a visszajelző izzó működését. Ott ül az operátor, remeg a föld, kiszakadt az erőmű a bolygóból, és a Mars mellett repül el, az operátor meg mondja: de hát világít a zöld izzó...

#8 Igazad van, és pont ezt a folyamatot hívják fejlődésnek. Nincs 100%-os biztonság, és nem is lesz.

Azon lehet és kell is vitatkozni, hogy milyen kockázatot lehet vállalni, milyen előnyökért cserébe. A kérdés az, hogy tudunk-e, akarunk-e atomenergia nélkül létezni. Semmi kifogásom ellene, ha sikerül nagyon drasztikusan lecsökkenteni a villamosenergia-igényünket, és agyő vonat, metró, villamosok, internet meg úgy általában a túlfogyasztási kapitalizmus.

Ha viszont kell a népeknek az instagram meg a ledes buborékfúvó díszpingvin-szintű civilizációs vívmányok, akkor kelleni fog az atomenergia is, annak minden kockázatával együtt.

"Dehogy működnek. Itt volt például 2011-ben Fukushima. "

Fukushimában mi olyan nem működött, amire nem szamítottunk?