A csernobili katasztrófáról láttam egy riportot, ahol azt mondták, hogy a radioaktív felhőben nukleáris hulladék és csapadék volt. Nem radioaktív hulladék (és csapadék) volt benne?

Egyszerű kérdés, de a válasz picit összetett lesz.

1) Dokumentumfilmekben vagy riportokban nem mindig törekszenek a fogalmak helyes használatára, sőt. Nyilván, ha valaki tudományos szakmunkát ír, ezt elvárják tőle, de a hétköznapi beszédben nem mindig követjük le.

2) Valóban a radioaktív lenne a helyes kifejezés ebben az esetben, tehát: radioaktív hulladék, radioaktív csapadék. Vagyis ez azt jelenti, hogy radioaktív sugárzás mérhető a hulladékban és a csapadékban. A radioaktivitás pedig a nem stabil atommagok bomlásának folyamata, egyfajta fizikai jelenség. A nukleáris fizika az atommagok tanulmányozását jelenti, az azzal kapcsolatos kutatásokat. Nukleáris energia az, amikor atommag szétbontásával nyerünk energiát (ez a jól ismert láncreakciós folyamat). Látjuk, hogy a két fogalom igen közel áll egymáshoz. A meghatározások bővebben:

[link]

[link]

3) A nyelvről tudni kell, hogy folyamatosan változik. A tudományos nyelvhasználat mindig pontos, szigorú szabályokhoz kötött, és minden fogalomnak van egy definíciója pontosan azért, hogy mindenki ugyanazt a jelentést tulajdonítsa egy adott fogalomnak (ugyanazt értse alatta). Ezzel szemben a hétköznapi nyelvhasználat nem törekszik ekkora pontosságra, időről időre változik, ez természetes folyamat. Ilyen szintű pontosság akadályozná a hétköznapi kommunikációt, ezért megelégszik pongyolább megfogalmazással. A fogalmak tanulása pedig nem definíciók útján történik, hanem megfigyelések alapján, azaz az egyén megfigyeli (természetesen nem tudatosan), hogy milyen szituációkban használnak egy-egy fogalmat, és ez alapján kapcsol hozzájuk jelentést. Így lehetséges, hogy ha hasonló körülmények között használnak két kifejezést, akkor azt a hétköznapi nyelvhasználat összekapcsolja. Így lehetséges az, hogy a radiaktív és a nukleáris egymás szinonímája lesz a köznapi nyelvhasználatban, hiszen hasonló körülmények között használják őket, és a köznyelv a két fogalom között nem tud különbséget tenni. Akkor a kérdés, hogy ez most helyes, vagy helytelen? Mivel a nyelv fogalmainak jelentése kizárólag a nyelvhasználókon múlik, ezért helyes. De kell tenni egy kikötést. Hétköznapi nyelvhasználatban használható szinonímaként, viszont ha tudományos megfogalmazást akarunk tenni, akkor ott szigorúan szét kell választani a fogalmakat, és a tudományos definíciót kell figyelembe venni. Ami megállja a helyét egy hétköznapi beszélgetésbe, az egy tudományos konferencián már nem feltétlenül.

Persze más fogalmakat is kever egymással a hétköznapi nyelvhasználat. Például ilyen lehet a falu-község. A köznapi beszédben ezek szinonímák. A község viszont jogi meghatározás, míg a falu sokkal inkább egyfajta településszerkezetre utal, mondhatni bizonyos települések magukon hordoznak olyan jellegzetességeket, amiért falunak lehet őket nevezni.

Vagy a vörös és piros. Bizonyos szavaknál adva van, hogy melyiket kell használni (pl. Vörös Hadsereg és nem Piros Hadsereg, a Mikulás ruhája piros és nem vörös; a tulipán piros, de a rózsa vörös). De van amikor ez a kettő keveredik egymással. Például mit mondanál a vasúti jelzőlámpa színére, ha az tiltó jelzést mutat? A legtöbben simán mondják, hogy azért nem megy a vonat, mert pirosat kapott. Pedig vasúti nyelvhasználatban az bizony vörös. A vonat sosem piros jelzést kap, mindig vöröset.

És mi a lényeg ebből? Egy fogalom, kifejezés használatának helyességét csak akkor tudod megadni, ha előbb meghatározod azt a közeget, amiben a fogalom elhangzott.

Két fő módon, vagy a már alapból radioaktív kiszabadult vízgőz csapódik le, vagy a kiszabadult hasadóanyagok és egyéb radioaktív szennyeződések, por kerül a szokványos felhőkbe, az abban lebegő, majd eső formájában leeső vízcseppekbe.

Szóval egy teljesen normális esőről beszélünk, ami szennyeződött a radioaktivitással. Maga a levegőben terjedő radioaktív anyag is kiválthatja az esőt, éppen azzal, hogy az apró porszemek lecsapódási gócként magukra gyűjtik a légpárát és esőfelhőt hoznak létre.

Ezt meg tudja csinálni nem radioaktív por is, pl. egy vulkán hamufelhője. Nem tudom, hogy mennyire segíti elő esetleg a képződést az, hogy a radioaktív por esetleg sokkal több iont tartalmaz, mint egy normál por.

Eeegen.

Kábé azt takarja, hogy a füstfelhő (ami a mikroszkopikus szilárd részecskéket jelenti) egyben normál felhő is, vagyis a porként leszálló radioaktív anyagok jó része vízcseppekkel összeállva, esőként hullik le.

Még annyit, hogy ha radioaktív por kerül a levegőbe, egy robbanás esetén mondjuk Q magasra feljuthat, ez a mikroszkopikus por elmehet nagyon messzire, akár úgy is, hogy sok területen ,ami felett elvitorlázik, semmi nem kerül belőle talajra.

De ha az eső lerántja magával, akkor bizony hamar lejön.

Nézőpont kérdése, melyik a rosszabb.

Aki közel lakik az eseményhez, örül, ha ártalmatlanul elmegy a feje fölött a cucc, de akkor nagyon messze, sokan szívnak miatta.

Ha egy sűrű eső leveri "helyben", akkor a távolabbi területek kisebb dózist kapnak, aki viszont közel él, rendesen benyeli az uborkát.