Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Milyen függvény adja meg egy...

Ozmium42 kérdése:

Milyen függvény adja meg egy pattogó labda pillanatnyi magasságát? Létezik ilyen?

Figyelt kérdés

A legegyszerűbb példa: a labda h magasságból indul, 0 kezdősebességgel, szabadesés a földig, majd energiaveszteség nélkül visszapattanás h magasságig, és így tovább. Csak egy egyenes menti mozgás.


Elsőre naivan azt gondoltam, hogy a |cos(t)| alakja az, amire szükségem van, de már rájöttem, hogy a megtévesztő hasonlóság csak véletlen egybeesés.



2022. nov. 30. 00:11
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
81%
Négyzetes, mivel (feltéve ha) a gyorsulás állandó.
2022. nov. 30. 00:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:
Nem állandó, mert a földről visszapattan.
2022. nov. 30. 00:24
 3/11 anonim ***** válasza:
86%
Jó hát ha a labda rugalmas alakváltozását is bele akarod venni a pályaívbe, akkor sok sikert hozzá, de első közelítésben az ütközéskor egyszerűen megfordul a sebességvektora, a gyorsulása pedig állandó. Oszt innen lehet bonyolítani az alakváltozás leírásával, a légellenállással vagy akár a gravitációs erő magasság szerinti változásával is.
2022. nov. 30. 00:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
81%
Tehát a gyorsulva megtett út g*t^2/2, h-ból indulva y=h-g*t^2/2, amíg y>=0 (talaj), oszt ugyanez *-1 felfelé, oszt megint le. A fel és a le egy-egy szakasza ugyanazzal a képlettel írható le, ugyanannak a fejenálló parabolának lesz a két szimmetrikus oldala.
2022. nov. 30. 00:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:

Az első részen, ahogy #4 is írta, az y=h-g*t^2/2 függvény alapján mozog a labda, amíg el nem éri a földet, ez pontosan a t=gyök(2h/g) időpillanatban fogja megtenni.

A következő részen ugyanazt a parabolaívet fogja bejárni a labda, mint amit akkor látnánk, hogyha negatív irányba is kiterjesztenénk a függvény a t=-gyök(2h/g) időpillanatig, csak épp 2*gyök(2h/g)-vel el van tolva jobbra, tehát a következő rész így írható fel a következő földet érésig:


y = h-g*(t-2*gyök(2h/g))^2/2, ez a ]gyök(2h/g);3*gyök(2h/g)] intervallumon van értelmezve.


A következő rész újra el van tolva 2*gyök(2h/g)-vel jobbra, tehát:


y = h-g*(t-4*gyök(2h/g))^2/2, ez a ]3*gyök(2h/g);5*gyök(2h/g)] intervallumon van értelmezve.


Ez alapján általánosságban elmondhatjuk, hogy a labda helyzete így írható fel:


y = h-g*(t-(2n)*gyök(2h/g))^2/2, ez a ](2n-1)*gyök(2h/g);(2n+1)*gyök(2h/g)] intervallumon van értelmezve t-re, és t>=0 is kell, hogy teljesüljön.


A következő lépés az, hogy n hogyan iktatható ki, vagyis t szerint hogyan írható fel. Erre lehet, hogy többféle megoldás is van, a legegyszerűbb talán az, hogyha az egészrészfüggvényt valahogy becsempésszük a függvénybe. Azt vesszük észre, hogy n változása egy lineáris függvény mentén feleltethető meg, így annak elég csak az egészrészét vennünk, hogy mindig a megfelelő egész szám legyen n értéke. Ez a függvény a következő: n = alsóegészrész((t + gyök(2h/g))/(2*gyök(2h/g))). Hogy ez hogy jött ki, arra csak annyit tudok mondani, hogy középiskolás módon felírtam két pontra az egyenes egyenletét.


Tehát a függvény, ami leírja a labda helyzetét:


y = h-g*(t-(2*alsóegészrész((t + gyök(2h/g))/(2*gyök(2h/g))))*gyök(2h/g))^2/2


Vegyünk egy konkrét példát; legyen a magasság h=100 méter, g értékét pedig 10-nek vesszük, ekkor:


y = 100-10*(t-(2*egészrész((t + gyök(20))/(2*gyök(20))))*gyök(20))^2/2


GeoGebrába beírtam, nagyon szépen ábrázolta.


Amit be kell írni:


100-10*(x-(2*floor((x + sqrt(20))/(2*sqrt(20))))*sqrt(20))^2/2, ez mutatja meg a labda helyzetét 100 méter magasból dobva 10 m/s^2-es nehézségi gyorsulás mellett, hogyha a csillapításokat nem vesszük figyelembe.


Biztosan fel lehet szebben is írni, nekem most ez jutott eszembe.

2022. nov. 30. 02:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 dq ***** válasza:
Feldobod v-vel, megkapod az alakját, majd ezt ismételgeted (hiszen ez történik újra és újra).
2022. nov. 30. 02:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
Nem sok értelme van egy képlettel megadni az egészet, ha csak bonyolultabb lesz tőle. Ez igaz akkor is, ha valaki be akarja írni a saját fejlesztésű kis programjába, amit a kérdező akar tippem szerint. Sőt, még inkább igaz. Függvény az, ha az értelmezési tartományhoz megadjuk a függvényértékeket. Akár darabonként is. Attól még a függvény nem lesz feltétlen "darabos", maradhat attól még egyben a vonal (folytonos) és lehet tök sima is a kanyarokban (deriválható). Pl. ez a pattogás mindenhol folytonos és a talaj érintésén kívül deriválható, akkor is darabokban van megadva: le, oszt fel, oszt le, oszt fel...
2022. nov. 30. 12:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:

Mivel a labda (jó közelítéssel) szabadeséssel megy, ezért nem cos, hanem parabola darabokból van összerakva a pálya!

A visszapattanás jó kérdés, az bonyolultabb.

2022. nov. 30. 19:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat!


#7 Eltaláltad, egy animáció programozásához kerestem a függvényt. A klasszikus példákban általában ciklusonként újraszámolják a pozíciót a sebességvektor alapján, de ez pontatlan, nagy sebességeknél a labda túlmehet a kép peremén, vagy hamarabb visszapattan, és aztán nem jut vissza az eredeti magasságba. Ennél precízebb megoldást akartam.


#4 Az, hogy írtad a parabolát, sokat segített, mára (tegnapra) sikerült önállóan megírni a függvényt.


Az #5 választ még nem tanulmányoztam mélyen, de a megoldásom eléggé más lett.


Az egyszerűség kedvéért a labda most legyen pontszerű, és induljon (t=0) a képernyő legmagasabb pontjáról, ahol x=0, a talaj pedig x_max (felülről lefelé nő, kicsit szokatlan, de ez van).


Ekkor a függvénynek y=t^2 alakúnak kell lennie.

El kell úgy tolni a függvénygörbét, hogy a bal oldala x_max magasságban metssze a függvénygörbét. A jobb oldalon ugyanez a pont 2*sqrt(x_max) távolságra van, és innentől kell ismétlődnie a függvénynek, tehát ennyi a periódus hossza (p-vel jelölöm).


A ciklikusságot modulo operátorral oldottam meg, így a formula eddig (t%p-p/2)^2


Viszont mivel a labdának x=0-ról kell indulnia, ezért még kell egy vízszintes eltolás p/2-vel, így a végső forma:


((t-p/2)%p-p/2)^2


Aztán ezt lehet cifrázni a gömb sugarával, tömeggel, g-vel, tetszőleges magassággal, és akkor némileg bonyolódik, de innentől már könnyű.


Mit szóltok ehhez a megoldáshoz?

2022. dec. 1. 00:56
 10/11 anonim ***** válasza:
100%
Csúcs szuper.
2022. dec. 1. 01:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!