Tudományos áttörés : Kísérlettel igazolták, hogy a foton képes az időutazásra?

Az egész nagyon absztakt, de alapvetően egy hibás következetésnek vélem amit írsz.

A paritás az összes térbeli koordináta egyszerre történő előjelváltása amit tértükrözésnek hívnak.

A paritás nem sérül az elektromágneses kölcsönhatásban.

Továbbá az hogy mozogna a foton, meg hogy időben visszafele haladna már csúsztatás. Nincs sajátideje a fotonnak, nincs mérete se, a kérdés jobbára értelmetlen hogy hol a foton. E helyett a valószínűségi sűrűség áramlásaként írható le amit valószínűségi áramnak is vagy néha valószínűségi fluxusnak is neveznek.

Úgy is mondják hogy terjed. Az elektromágneses mező amely nem "darabolható" akármeddig, elemi egysége a foton. Mező lévén "elkenten" elterülve létezik a téridőben. Nem egy helyen volt egyszerre, de nem is több helyen. A megtalálási valószínűségét mint véletlent axióma szinten tartalmazza a kvamtummechanika. Azaz nem következik semmilyen kauzális törvényekből.

Egyébként ez nem a foton sajátossága, pl elektron is így visselkedik, igaz az lassabban terjed, de annak is megtalálási valószínűsége van és az is elemi részecske. Például az atompálya úgy van definiálva, hogy az a térrész ahol az elektron vagy elektronpár megtalálási valószínűsége 90%.

Gondolom amit olvastál az a kétrés-kísérlet volt. Több fajta részecskével elvégezték nem csak fotonnal. Egyszerűség kevéért csak fotonokkal vázolom fel. A kísérletben van egy átlátszatlan lemez melyen van két keskeny rés ami mögött egy ernyő van amit ha fény (foton) ér elszíneződik. A másik oldalon pedig egyesével sugározzák a fotonokat. A fotonok egy része nem hatol át a rések egyikén sem, ez nem érdekes. Az érdekes az amelyek áthatolnak. Ha nem figyelik meg hogy melyik résen hatolt át, akkor hullámként visselkedik. Ezt valamikor úgy magyarázzák hogy egyszerre mindkét résen átment(, én se tudok jobbat mondani, ha mindenképpen bele kell erőltetni a klasszikus fogalmakat). Önmagával még interferál is. Mint tudjuk nincs határozott helyük, hanem valamilyen valószínűség-eloszlással "szétkenődve" léteznek a téridőben. Amikor kölcsönhatásba került az ernyővel annak pontos helye és ideje van. Ha sok fotonnal megismételjük akkor az elszíneződés egy statisztikai eloszlást reprezentál,egy empirikus függény szerint. Attól függően ahol több kölcsönhatás történt a fotonnál ott jobban elszíneződött mint ahol kevesebb. Ha viszont a réseket figyeljük detektorokkal hogy melyiken halad át a foton, akkor a statisztikai elosztás amit az ernyő elszíneződése reprezentál teljesen más lesz. Ha csak egy rést figyelünk detektorral akkor annak ugyanaz a hatása mintha mindkét rést figyelnénk. Ha figyeljük az egyik vagy mindkét rész akkor mutatkozik meg a fotonnak a részecske tulajdonsága, ha nem figyeljük egyik rést sem akkor a hullám tulajdonsága mutatkozik meg.

A szuperdeterminizmus egy spekulatív interpretáció. Ami szerint valójában determinisztikus, de ez ellentmond a kvantummechanika azon axiómájának mely szerint axióma szinten van a véletlen, azaz objektív véletlen létezik a fizikai valóságban. Ennél a kísérletnél a szuperdeterminizmus szerint az okozat az, hogy mérem e hogy mely résen halad át a foton, az ok pedig hogy hullám vagy részecske tulajdonáságát mutatja e a foton. A kétrés kísérletet azonban elvégezték temérdek módon. Még a mély űrből több milliárd fényév messzeségből jövő fotonokkal is. Továbbá nem csak kétrés kísérletet végeztek el, hanem megannyi kísérletet. Például a kvantum összefonódásos kísérletet amiért a 2022-es Nobel-díjakat is kiosztották. Úgy hogy számítógépes álvéletlenszám generátorokkal sorsolták ki, hogy mely irányból végezzék el a spin mérést, meg a legkülönbözőbb féle véletlenszám generátorokat is bevetették, például a 7,8 milliárd fényévről érkező fotonok hullámhosszából állítottak elő méréssel döntést, ami a kvamtummechanika szerint objektív véletlen. Szóval ott a világegyetemnek annyi évvel ezelőtt kellett összeesküdni hogy átverje a tudósokat és úgy variálni a fotonok véletlennek tűnő játékát hogy majd annyi milliárd év múlva egy főemlős egy porszem méretű Föld nevű bolygón kísérletek sorozatát végzi el és úgy lássa mintha véletlen számsor lenne az ezekből gyártott számsorozat melyek szerint az összefonódott párok spin mérését végzi. Szóval ez nagyon valószínűtlen, hogy a szuperdeterminizmus igaz legyen. Még akkor kialakított hipotézis amikor nem volt ennyi kísérleti bizonyítékunk ami ellene szól.

A kvantumkriptográfiában már egy ideje alkalmazzák. Annyira nem reklámozzák, de nyílt titok hogy a katonaság használja. 2010-ben amikor én járatam konkrétan tananyag volt az egyetemen. One-time pad kvantummechanikával megspékelt változata. Pl optikai kábelen meg lehet csinálni, de erősíteni nem lehet a jelet, elvihető a jel ameddig erősítés nélkül átviszi a kábel, akkor volt valamivel 100 km felett a rekord ameddig megcsinálták optikai kábelen keresztül. Míg kvamtumszámítógépek melyek nagy számításra képesek annyira se léteztek mint most, de titkosításra használtak már voltak.