Miért fogadják el a tudósok Pütagoraszt?

Mert nagyjából Arisztotelészig szinte mindenki egyöntetüen hitt a "modern" világban is a lélekvándorlásban. Ez akkor olyan "tény" volt, mint az, hogy nappal világos van, éjjel meg sötét. Ezt egy olyan filozófiai ténynek kezelték amivel nem vitatkozott senki úgy nagyjából Kínától Egyiptomonát a Görögökig mindenki. Ebben teljes egyetértés volt. Inkább azok lógtak ki a sorból akik nem hittek ebben (bár ők voltak kevesebben).

A dolog másik vetülete, hogy rengeteg tudós foglalkozott filozófiai kérdésekkel is. Ez is "divat volt" szinte azt kell mondjam a mai napig is. A legnagyobb tudósoknak vannak filozófiai, tudomány filózofiai téziseik, írásaik. Rengetegen vallásosak is, hisznek egy rakás dologban. Ilyen alapon dobjuk ki Newton teljes életművét, mert ő meg hitt az alchimiában? És "kettős életet élt"? Foglalkozott a "szintíszta tudománnyal" és foglalkozott az alchimia misztikumával is? Ld.: [link] itt vallásos és alchimiai írásai is vannak. Lehet, hogy nem véletlen?

Ott van az időszak (és később a modern filózófiai megalapítójának tekintett Platón) keress rá: "Erh mítosza" (más átírásban Ér, Er az állam című művében szerepel, érdemes elolvasni.)

Bocs az utolsó bekezdés felét valami miatt kitörölte:

Ott van az időszak (és később a modern filozófia megalapítójának tekitnett Platon) több nagy filozófusa is (pl. Platon, Szokratész, Hermész Triszmegisztosz /bár megoszlanak a források, hogy létező személy volt-e és ha igen pontosan mikor élt/) egyértelműen hitt a lélekvándorlásban. Platón egyik írása az "Erh mítosza" (más átírásban Ér, Er az állam című művében szerepel, érdemes elolvasni.)

A tudományban csak a tudományos területen (matematikában) elért eredményeit értékeljük. Sportélete, kártyázási szokásai, vallása és partnerkapcsolatai, stb nem játszanak szerepet.

Továbbá fontos figyelembe venni, hogy a tudományban nem az a fontos ki mondja, hanem hogy mit.

Kedves kérdező!

Tessék:

[link]

1. A tudományt a módszertan teszi tudománnyá, nem a tudós személye.

2. Az adott kijelentés helyessége önmagában vizsgálandó, amit nem befolyásol ugyanannak a közlőnek mindenféle egyéb kijelentései.

(Amúgy az ókorban, középkorban jellemzően nem vált szét a tudomány a vallástól, filozófiától, sok ma fizikusként, matematikusként számon tartott személynek voltak nézetei mindenféle más dolgokról is. Ez a mai korra is igaz, csak ma sokkal inkább szétválasztja egy tudománnyal foglalkozó ember a tudományos módszertannak megfelelő vizsgálódásait, kijelentéseit, és a nem tudományos kijelentéseit. Amúgy az újkorig a legtöbb tudós valamilyen hittel rendelkezett, az igazi ateisták ritkák voltak, mint a fehér holló. )

A Pitagorasz-tételt nem azért kell elfogadni, mert Püthagorasz mondta és ő akkora nagy tudós volt, hogy bemondásra el kell hinnünk. Azért kell elfogadni és megtanulni, mert a tétel – az euklideszi geometriában – bizonyítható és igaz, és azért Püthagorasz nevével illetjük a tételt, mert jó ideig hozzá tudtuk visszavezetni a tételt. A tétel igazából és a bizonyítás helyességéből mit sem von le az, hogy Püthagorasz kinek a fiának hitte magát. Ha azt gondolta volna, hogy ő egy beszélő kavics, vagy ő Zeusz személyesen, attól még a tétel nem lesz kevésbé igaz és kevésbé bizonyított. Hogy időközben kiderült, hogy a tételt és annak bizonyítását már ismerték korábban, az sem sokat változtat azon hogy hagyományosan továbbra is Pitagorasz-tételnek nevezzük a tételt.

A tudomány nem a tekintélyre épül. Nem a személy számít, hanem az, amit mond. Nota bene Einsteinnek is voltak olyan nézetei, amik nem tudományos alapon álltak, és a jelenlegi ismereteink alapján nem is igazak.

~ ~ ~

Amúgy hasonló sajátosságok más tudósokról is elmondhatók. Pl. Kepler törvényeit ma számon tartja a fizika. Kivéve a ma nulladiknak is nevezett törvényt, ami egy picit spekulatívabb volt. Amúgy Kepler foglalkozott asztrológiával. Ettől még Kepler három másik törvénye mai szemmel nézve tudományosan igazolható, igaz. De ez csak egyetlen példa, egy raklap ilyen példát lehetne hozni. Na jó, még egy: Newton erősen foglalkozott alkímiával is.

Anakronizmus lenne a mai modern tudomány jól kidolgozott módszertanát számon kérni egy olyan kor emberétől, aki számára a tudomány még nem vált szét egy raklap más természetű – akár nem objektív alapon álló – ismerettől.

#18

Ezalapján dobd ki a teljes tudományt az ablakon és takarodj az erdőbe seggcsupaszon mert kb minden ami ma van nekünk olyan emberektől van akik régebben éltek és mindnek megvolt a maga hülyesége ami neked fura vagy felfoghatatlan