A jégkármentesítők miatt van ekkora aszály az országban?

#8 Bocsi, de ez az oldal nagyon gáz. Fél percre sem pillantottam bele, de rögtön szemet szúrt egy orbitális baromság:

"Mivel az utóbbi időben évente átlagban 40-50 mm-el csökkenő átlagos csapadékmennyiség a növekvő átlaghőmérséklettel és elhúzódó, egyre magasabb hőmérsékletű aszályokkal párosul"

Ha kiindulunk abból, hogy pl. az Alföld évente átlagosan nagyjából 500 mm csapadékot kap, sehogy sem akar kijönni a matek, évente 40-50 mm csökkenéssel egy-két évtized leforgása alatt olyan csontszárazzá kéne válnunk, hogy még a Szahara is elszégyellné magát.

De legalább becsületesen behivatkozta, úgyhogy meg tudtam nézni, hogy szólt az eredeti állítás:

"A különböző módszerekkel végzett átfogó országos értékelések országos szinten számottevő – legalább 40-50 mm-es – éves csapadékcsökkenést mutatnak egy évszázad alatt."

Itt ezen az időjárási térképen ki lehet választani a magasság/szél riányát is. Itt most van nyugat keleti szél pont. Adaléknak a témához.

[link] mb~none

13 Ez hasznos. Azért szerintem alaposan át kell ezt nézni és egy darab egybeesésről még nem vonnék le következtetést, már ami engem illet. Amúgy a gazdák egész nap meg tudják ezeket figyelni, hogy melyik mikor működik? Nem tudom tényleg, szóval nekem ez kérdés, mert lehet, hogy már km-ekről is látszik ha működnek. Szóval tényleg nem tudom, de ezekről konkrétabban kellene beszélni, hogy honnan tudják, hogy ki van kapcsolva és hogy be van kapcsolva egyáltalán.

- Kellene az országos működési térkép, legalább egy hónapra nézve és napra, órára pontosan. Melyik hónapokban használják? Télen is? Csak tavasszal? Ősszel? Mikor.

- Összevetni ugyanazon hónap időjárásával az országon túli kiterjesztéssel.

- Amikor működnek ezek, akkor pontosan mennyi ideig működnek? Egy nap vagy egy óra vagy mennyi?

- Ezek hatása hogyan történik? Vagyis ha jön a jeges idő, akkor mennyivel előtte kapcsolják be és mennyire gyors vagy késleltetett a hatása? Azonnali vagy több óra kell hogy hasson?

- Ilyeneket globálisan sok helyen használnak és azokkal is össze kellene vetni a hazai felméréseket.

- Mérni kellene, hogy a légkörbe juttatott adagok meddig maradnak a légkörben.

- Több infó kellene a szer hatásáról.

- Tisztázni kellene éves térképeken, hogy az Alföld akkor milyen arányban és melyik irányokból kap légáramlatokat egész évben?

Van youtube-on valami video - én is csak belenéztem - de EU-s téma is, hogy az időjárást befolyásoló tevékenységeket jobban kellene vizsgálni. Csak ennyire emlékszem, szóval passz, de téma máshol is.

Kérdező amúgy az általad linkelt videón a jégkármentesítőt csak egy okként említi és nagyban tartja felelősnek a modern talajkizsákmányoló eljárásokat is. Mindehhez úgy tűnik nem szeretik hozzátenni a globális aszályok jelenségét, tehát egy vagy több emberi tevékenységet felhoznak és annyi a téma megbeszélése. Itt meg szerintem mindent egyben kellene megvizsgálni.

De tényleg évente hány napra vannak bekapcsolva? És napi hány órára?

Amennyiben tényleg rakétával lövik fel a jodid ionokat, akkor lehetetlen, hogy egész nap menjen, csak akkor “kapcsolják be” (tehát lövik fel a rakétát), ha szükséges.

Egyéb iránt én sem láttam még ilyet, de 2 esemény azért, mert egy időben történik, még nem biztos, hogy összefügg.

A 8-as linkjét csak átfutottam, de olyan témák amúgy amik fontosak is ilyen kérdéseknél, hogy mik hogyan működnek a csapadék képződésben. Elírt egy adatot amit már 11-es említett, de sok hasznosat végigvesz a csapadékossághoz. Hogy az erdők hogyan befolyásolják és stb. Nem is a jégmentesítőt tartja felelősnek az aszályért.

"Annak is igen kicsi az esélye, hogy a JEGER okozza az idei anomáliát, mert a csapadékeloszlási diagramok hasonlóak évtizedek óta az ország területén, most csak jobban csökkent az átlagos csapadék."

Megnéztem a wikin a rövid leírását a működésének és úgy tűnik, hogy sok apró jégszemcsét okoz, ami többnyire elolvadva esőként hullik le. Ennyiből még nem látszik az, hogy az eső lehullási övezetét hogyan tolja el az országban.

Ezt kellene pontosabban leírni ha cáfolják. És tény, hogy a természet ennél azért bonyolultabban működik, csak közölni is kellene ennek a hogyanját. Mert ennek az eső eltolási folyamatnak a leírásáról valahogy mintha nem lenne szó, pedig ez talán az egyik leglényegesebb része.

Mert ugye akkor ha működtetik:

1. nincs nagyszemű jég

2. van sok kisszemű jég és/vagy eső

Az igaz lehet, hogy a nagyszemű jég előbb esik le, és a sok kicsi jég meg szállítódhat tovább is a légkörben mire valahol esőként esik le. De meddig távolodik el a helyi jégeső helyétől a "termék"?

De meddig távolodik el a helyi jégeső helyétől a "termék"?

És hozzátehető, hogy ettől máshol nagy esőzéseket lehet kimutatni? Mert meg kellene nézni az időjárási adatokat róla, hogy itt ekkor bekapcsolták és amott esett tőle az eső és ez rendre kimutatható.

"Alföldi lány vagyok, egy tiszántúli településen, és mikor kirobbant a botrány, hogy a gazdák össze fogják törni azt a szart, ezért azt átmenetileg leállították, a következő pár napban többször is esett (előtte másfél hónapig semmi eső)."

És mi történt az előző másfél hónapban az ország többi részén? Gondolom ott sem esett, mert volt egy hosszú kánikulás időszak. Aztán esett sok helyen. Nálatok is ezek voltak az esős napok?

Ez a minimum, hogy ennek utánanézzen az ember, ha ilyenben hinni akar. (Én nem tudom megtenni, mert nem írtál dátumokat, ha egyáltalán emlékszel még rá.)

Egyébként pl. itt lehet látni, hogy mi történt az ország más részein:

[link]