Készítettem egy vízbontó gépet, de a grafit anód lassan szétmálik, mivel lehetne helyettesíteni?

Vannak még lehetőségek, de nem tudni mi a cél, így tanácsot sem lehet adni. Az elektrolízist nagyban használják laboratóriumi analitikában és az iparban is. Minden célra más anyagválasztás a megfelelő.

Tehát a legelső lépés, hogy az általad művelni kívánt témához szerezz be néhány rendes szakkönyvet (műszaki könyvtárból), ahol sorra veszik a lehetőségeket.

Sajnos nincs nagyon más opció. Vagy tömörebb szénelektródát használsz és alacsonyabb feszültséggel. Vagy más elektródát, amit elég nehéz találni széleskörben a platinát és MMO anódokat használnak, viszont ezeket elég nehéz beszerezni és drágák.

Elméletben lehetséges egy titánium rácsot (az könnyen rendelhető) befednek gyújtógyertyáról leszedett irídiummal. De erről még nincsenek gyakorlati eredmények.

#6 Z003 - jogos a kérdésed!

Először is tegyünk fel egy viszont-kérdést: Gyújtógyertyáról mennyi irídiumot lehet "leszedni"? (Valószínűsíthetően csak mikromennyiséget, a kérdező meg valószínűsíthetően nem mérőszondához fejleszt elektródát.)

Másodszorra: A szénelektróda alapból nem mechanikai okokból problémás, hanem vegyileg reagál a naszcens oxigénnel - legyen az bármilyen "tömör" is. Tehát inkább valamilyen oxidálásálló anyagot kéne javasolni, pl. ólom dioxidot - csak abban nem vagyok biztos, hogy az jó lesz lúgos közegben is.

Az "alacsony feszültség" javaslata pedig egyenesen abszurdul hangzik, hisz a bomlásfeszültség alatt nem megy a kívánt folyamat, fölé pedig nem nagyon lehet felhajtani koncentrált elektrolit esetén. Ha már itt tartunk, inkább a felületi áramsűrűség fogalmát kellett volna használni, és annak a mértéken tartását javasolni. Persze kis áramsűrűségnél is el fog tűnni a grafit-anód - csak viszonylag egy kicsit lassabban.

Kösz a választ. De pár dologgal nem ertek egyet,vagy kiegésziteném.

A gyujtógyertyák hegye viszonylag sok irídiumot tartalmaz. Emellett a titániumra csak egy pár mikronos réteg kell hogy megakadájozza a pasziválódását. Ahova meg nem jutott az leszigeteli önmagát nem kell egy tökéletes bevonat.

A legtöbb házi szénelektród töltőceruza bél, vagy elemből kiszedett elektródok. A ceruzabél általában agyagot is tartalmaz ami miatt könnyen bomlik, a legtöbb elem elektród meg viszonylag porózus. Ami jó a nagy felület miatt de gyengíti a szerkezetet és könnyebben szétmálik. Egy tömör grafit rúd sokkal lasabban bomlik le. Az MMO anód amit mondtam pedig lenyegében egy ólom és egyéb oxid alapú anód amit széles körüen használnak lúgos elektrolízisre bár nem olyan tartós mint a platina.

A feszültséges dologban igazad van, de álltalabán az ilyen othoni szerkezeteket mem a minimum szükséges feszültségen müködtetik. Valamint mivel a leggyakrabban NaCl-ot használnak elektrolitnak ami miatt a vezetőképesseg sem a legjobb. Így magasabb feszültség szükséges a kivánt A eléréséhez. Ami persze jóval túl van az elektród terhelhetőségén.