Csináltam kémiára egy vízbontót, de nem nagyon akarja bontani a vizet.12 v-al működtettem de a hidrogén és az oxigén nagyon kis mennyiségben jön le az átram alá helyezett réz lemezekről. Mit lehtene vele csinálni, hogy élénkebben bontsa a vízet?

Faraday törvénye alapján az áramerősséget kéne emelni.

m=MIT/(zF). A vízbontás pár V egyenárammal már megy, de a termelés az áramerősség növelésével intenzifikálódik.

Ha a víz vezetőképességét javítod vmi oldott anyaggal (sav, lúg, só stb.), akkor a vízbontásod sem fog tiszta hidrogént és oxigént produkálni, a vízben oldott anyag elektrolízise is beindul. Pl. konyhasónál az egyik elektródán nátrium-lerakódásod lesz ,a másikon meg klórgáz képződik.

Ha desztillált vízzel dolgozol, akkor lesz tiszta reakciód (persze az oxigén oldalon az elektródád akkoris patinásodni fog).

Mivel a tiszta víz Q rossz vezető, a feszültség növelésén kívül két módon tudsz mégis tűrhető eredményt elérni, az elektródákat közelíted egymáshoz és/vagy az elektródák felületét növeled. Mindkettő csökkenti az ellenállást.

Ha két külön légtered van az oxigén és a hidrogén számára, akkor az elektródák közelítése nem fog menni, csak a felület-növelés.

Egy fésűs elektróda megoldás lehet.

Ennyiből a kénsav valóban jobb, meg egyáltalán a grafit elektróda is jó ötlet.

Plusz ötlet:

A vízbontást tiszta víz esetében nem nagyon befolyásolja a hőmérséklet, de ha mondjuk 10% etil-alkohol benne van, akkor a hőmérséklettel jelentősen javul a bontás, az alkohol molekula apoláris, ezért anélkül, hogy plusz egyéb anyagok keletkeznének a bontásnál.

50-60 C fokos oldatban a vízbontás mértéke már legalább másfélszeres.

Hogy ez miért van, azt egy kémikus mondja meg inkább, ne én tippelgessek. :)