Kémia, hidrogén hidridek. Miért?

#1: Az urán oxidációfoka +1 és +6 között változhat. Az intersticiális vegyület pedig az amikor egy kis atom egy fémrács hézagaiba furakodva azokat részben vagy egészben kitölti. Ezek nem valódi vegyületek, sokkal inkább oldatoknak, vagy ötvözeteknek tekintendők, ezért a kialakulásukkor nem lényeges az oxidációfok. Ezért lehetséges UH2, de még MHx ahol x=1,2 is, vagy MCx ahol x bőven 1 alatti szám. Ez pusztán a fématomok és a hidrogénatomok arányát adja meg a kristályban.

Én nem találtam semmilyen információt az urán intersticiális hidridjeivel kapcsolatban, se a neten, se a jegyzeteimben, így azt a következtetést kellett levonnom, hogy csak ionos hidridje van, ami tényleg UH3. Hol olvastad/hallottad hogy intersticiális hidridet képez?

szia első vagyok. megnéztem én is a szervetlen jegyzetemet, és tényleg vannak intersticiális hidridjeik. Viszont nekem a következő példákat írják: ThH2, ThH3-4, PaH3, UH3, NpH3,7, PuH2, PuH3.

Az előző válaszomból kimaradt, de körülményektől függ, hogy intersticiális vagy ionos hidrid alakul-e ki. Ha nagy nyomású hidrogén atmoszférában van tiszta fém urán akkor mindig kialakul intersticiális hidrid, és az összetétel a hőmérséklettől függ. Általában az MHx képletben az x a hőmérséklettel fordítottan arányos, (kivéve Fe, Ni, Pt). Ionos hidrid akkor jön létre ha olyan nagy energia van a rendszerben, hogy a hidrogén gáz ionizálódni tud, és így szabályos ionvegyületek jönnek létre, viszont ez nem jellemző az aktinoidákra.