Fotonparadoxon?

Érdekes kérdés. Szerintem a foton sem megy az elméleti határsebességen (c), hanem picivel alatta. Szerintem az idő múlása sehol nem állhat meg, különben a feketelyukak tényleg a végtelenségig tartanának, viszont mivel nem ez a helyzet így megkockáztatom, hogy a foton sem éri el azt a sebességet.

Csak hobbiból foglalkozom fizikával, tehát nem “értek” hozzá úgy, mint egy fizikus.

A téridőben minden fénysebességgel mozog. Ennek a háromdimenziós vetülete a klasszikus sebesség.

Fénysebességnél sem lesz az idő múlása nulla, mivel olyan, hogy idő, nincs. Minden megfigyelőnek van egy sajátideje, ezt más megfigyelők különbözőképpen észlelik. A foton számára is egyenletesen telik az idő, számára a világ többi részének sajátideje áll meg.

A foton mindig c sebességgel megy. Nincs lassabb állapota, a közegbeli törésmutató ami látszólag ellent mond ennek, de ennek ellenére ezzel az is szemantikailag , matematikailag ekvivalens, a dolog tárgyalásmódjában van eltérés.

Ez esetben, - legalábbis szóhasználat szempontjából- relativisztikus és kvantummechanikai jelenségeket magyarázzuk "szavannai fizikával". Olyan fogalmakkal melyek még az emberiség létezésének hajnaláról a szavannákról származnak. Evolúciósan így van huzalozva az agyunk. Ami ezen mégis túltesz mint leírásmód az a matematikai modellje, mint érzékszerveink pedig a különböző szenzorok.

Valójában az se pontos hogy megy a foton, ill. nem úgy kell érteni mint amikor a kardfogú tigris megy. A fotonnak nincs hely értéke az idő függvényében, azaz a hol a foton kérdés jobbára értelmetlen. Továbbá a fotonnak nincs térbeli kiterjedése. Általában elektromágneses hullámnak szokták megnevezni ill. fénynek. A fizikában fény minden ami em. hullám, ami nem is látható emberi szem számára azaz a rádióhullám is fény, lényegében csak a hullámhosszában tér el a rádióhullám a (szemmel) látható fénytől.

Van egyfajta belénk rögzült a térről és az időről kialakult képünk ami az 5 éves korunk előttről származó tapasztalatok összessége, amely az egész életünket végig kíséri és jellemzi. Ami csak rendkívül szűk és speciális eseteken belül érvényes (pl. Földi hétköznapi körülmények között) és nem általánosítható az Univerzumra. Van olyan modellünk ami ennél nagyságrendekkel pontosabban jellemzi az Univerzum egészét, úgy hívják hogy relativitáselmélet. Abban van olyan fogalom hogy téridő, inerciarendszer stb. A modellben minden féle objektumhoz rendelhető inerciarendszer, a fényhez nem rendelhető azaz nincs olyan inerciarendszer.

A fény szempontjából nincs tér, nincs idő, azaz nincs téridő. Mint mondtam a fotonnak nincs térbeli kiterjedése és a kérdés sem jó, hogy hol a foton. Amíg nem lép kölcsönhatásba addig létezik. A téridőre érvényes speciális megszorítások mellett az amit 5 éves korunkig is megtapasztaltunk, melyen tapasztalatok nem általánosíthatóak a téridőben lejátszódó események többi részére. A téridő egy rel.elm-ben egy matematikai absztakció mely a fény szempontjából nem alkalmazható.

"A téridőben minden fénysebességgel mozog. Ennek a háromdimenziós vetülete a klasszikus sebesség."

Ez ebben a formában nem igaz. Eleve a klasszikus sebesség mint fogalom így ebben a formában a newtoni fizika szerinti sebességet szokták érteni, ahol nem veszik figyelembe a relativisztikus idődilatáció, hosszkontrakciót.

"Fénysebességnél sem lesz az idő múlása nulla, mivel olyan, hogy idő, nincs."

Egy hasonlat erre : olyan mintha azt mondanád hogy nincs gáz, de hidrogén gáz van. Ha másfajta gáz nem létezne csak hidrogén gáz akkor is létezne gáz.

"Minden megfigyelőnek van egy sajátideje, ezt más megfigyelők különbözőképpen észlelik. A foton számára is egyenletesen telik az idő, számára a világ többi részének sajátideje áll meg."

Akkor mondj példát számítással a relativisztikus képletekkel megmutatva arra, ha a foton szemszögéből 1 másodperc eltelt a gerjesztésétől a kölcsönhatásáig akkor az én szemszögemből mennyi idő telt el!

Továbbá mondj példát számítással a relativisztikus képletekkel megmutatva arra, ha a foton szemszögéből 1 méter utat megett a gerjesztésétől a kölcsönhatásáig akkor az én szemszögemből mekkora utat tett meg!

"nem telik számukra az idő. Mi külső szemlélőként mégis látjuk őket mozogni az időben"

Ez azért van, mert az idő relatív. Hasonló, mint az ikerparadoxon. A gyorsan haladó iker fiatalabb marad, számára kevesebb idő telik el, a másik iker számára több. Viszont egy időpontban búcsúztak el és egy időpontban találkoztak újra.

"Nem gyorsulhat fel c-re bármely tömeggel rendelkező anyagfajta"

Mármint semmilyen tömeggel rendelkező anyag nem gyorsulhat c-re.

@4: A sebesség definíciója: v= D_t(s(t)). A téridőben s a két pontot összekötő világvonal, amin a test végighalad. Ennek abszolútértéke c. Viszont ha csak az (x(t), y(t), z(t)) koordinátákat vesszük figyelembe, akkor kapjuk a tényleges sebességet, ami viszont nem lehet nagyobb, mint c, és megfelel a klasszikus sebességértéknek. A definíció pedig ugyanaz.

Ha tovább is olvasod, látnád, mire gondoltam, de elmondom: abszolút idő nincs, csak sajátidők. A sajátidő értéke pedig mindig a megfigyelőhöz tartozik, egy másik megfigyelő ezt eltérően észleli. Éppen ezért értelmetlen azt mondani, hogy a foton számára megáll az idő - nem áll meg. Mi látjuk úgy, mintha megállna.

Alkalmazd az idődilatációs képletet! Ha a foton szempontjából 1s telik el, arra nekem végtelen sok, és vica verza. Ugyanebből adódik az ívhossz alapján, hogy a foton 1m-e nekem tetszőlegesen nagy lehet. Ami állandó, az az x²+y²+z²-(cτ)² hosszúságnégyzet.