Fotonparadoxon?

"A sebesség definíciója: v= D_t(s(t)). A téridőben s a két pontot összekötő világvonal, amin a test végighalad."

Ha úgy definiálod, de nem az a definíciója.

"Ha tovább is olvasod, látnád, mire gondoltam, de elmondom: abszolút idő nincs, csak sajátidők."

Azt korábban azt írtad hogy idő nincs csak sajátidő.

"Alkalmazd az idődilatációs képletet! Ha a foton szempontjából 1s telik el, arra nekem végtelen sok"[..]

Alkalmazom : divide by zero exception.

Óvatosan fogalmazva is kétséges az a végtelen idő. Gerjesztődik majd elnyelődik az adott foton az egy objektív dolog a temérdek megfigyeléseink szerint, hogy a mi sajátidőnk szerint véges sok idő alatt megtörténik ez a valóságban. Ha nem a valóságról beszélünk akkor mondanám hogy oké, de még matematikailag is kétségeim vannak az ilyen végtelen időtartamokkal.

"Óvatosan fogalmazva is kétséges az a végtelen idő."

Még kiderül, hogy a fény is csak közelíti a fénysebességet. :)

"Még kiderül, hogy a fény is csak közelíti a fénysebességet. :)"

Nem derül ki, hanem egyszerűen úgy lehet megfogalmazni, hogy nem értelmezett az ő szemszögéből a tér és az idő, nincs a fotonhoz rögzített inerciarendszer.

Illetve az még több kérdést feltételez amiben nem látom sehol a falsifikálhatóságot mint tudományos kiritériumot, spekulatív relativisztikus számításokat igényel ami bizar fizikai törvényeket is feltételez. Feltételezi fizikai szinten létező végtelen és infinitezimális tér és időbeli mértékeket, akkor a szerint mégsem nulla hanem adott infinitezimális, amely valós számként nem replezentálható ill. végtelen nagy szintén valós számként nem reprezentálható sokszorosai előfurdulnak ténylegesen. Ami a valós és komplex számokon túli matematikát igényelne, én azt látom hogy ez csak spekuláció. Sokkal egyszerűbb az Occan borotvája elvet követve az hogy a fényhez rögzített inerciarendszer nincs. Ugyanakkor a fény azt a sebességet ténylegesen megvalósítja, de az nem inerciarendszer.

@11: Akkor mégis, mi a sebesség definíciója? /0\

Igen, azt írtam, hogy olyan, hogy "idő", azaz abszolút idő nincs.

Ha nyersen alkalmazod, igen. Próbálkozz a közelítéssel, és máris más képet kapsz: minél közelebb vagy a fénysebességhez egy külső megfigyelő számára, annál lassabban telik a te sajátidőd az ő szempontjából. A sajátodból ugyanúgy telik.

"@11: Akkor mégis, mi a sebesség definíciója? /0\"

Amit klasszikusnak neveztél nem az a kalsszikus hanem ez : [link]

A klasszikus a newtoni fizika szerinti.

Sebesség ahol a relativisztikus hatások is figyelembe vannak véve : [link]

"Ha nyersen alkalmazod, igen. Próbálkozz a közelítéssel, és máris más képet kapsz: minél közelebb vagy a fénysebességhez egy külső megfigyelő számára, annál lassabban telik a te sajátidőd az ő szempontjából. A sajátodból ugyanúgy telik."

Határértékszámítást, deriválást és integrálást én is tudok.

Nyivánvalóan a végtelenbe tart azaz időtartam az egyik rendszerőből a másikat figyelve mire azt látom hogy az ő számára eltelt 1 sec, ha az a másik rendszer a fénysebességhez tart. A c sebességnél mely a határérték az ő 1 sec időtartama végtelen időtartamon terül el saját időmben (, én mint aki c-nél lassabb), illetve a szimmetria miatt fordítva is igaz a két rendszer között.

Viszont mint halmaz amely tartalmazza a lehetséges transzformációkat a különbőző rendszerek között, hogy ami ilyen hosszú az egyikben az a Lorentz trafóval ennyivel rövidül meg, illetve az idődilatációval kapcsolatban a végtelen és a képletekben zéró osztós eseteket nem sorolom bele ezen halmazba. Mint határérték létezik ettől függetlenül. Az külön bonyodalom , matematikai paradoxon, hogy egyik esetben zéró osztóval 1 sec másik esetben a zéró osztó 10 sec-et adott illetve akárhány sec-et.

Az ikrek meg azért nem jó példa illetve részben jó példa, mert tömeggel rendelkező anyagfajta nem érheti el a c sebességet, de mint az eset határértéke jó példa, ha helyén kezeljük, hogy a határérték nem eleme a lehetséges események halmazának ahol már pontosan elérte a c sebességet. Az ikrek esetében az van hogy az egyik kvázi nyugalomban van a másikuk meg ment egy kört, gyorsuló, lassuló mozgást végzett. A foton viszont nem tud lelassulni mindig c sebességgel halad.

Továbbá a spec.rel. axiómáit sértené ha a c sebességet inerciarendszernek tekintenénk:

- Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben.

- A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, függetlenül a fény frekvenciájától, a detektor, illetve a fényforrás mozgási sebességétől.

1; A sebesség definíciója az adott linkben nem szerepel. A wikisben igen, és az a sebesség minden szempontbóli definíciója. Bővebben lásd: Hraskó Péter - Relativitáselmélet.

A képletekben nem lesz zéró osztó, ha az ívhossz invarianciájából indulsz ki.

Maga a fénysebességű test miért ne lehetne inerciarendszer? Maga a sebesség a téridőben egyszerű forgatás, ha pedig egy xt koordinátarendszert nézünk, akkor pedig a két tengely által bezárt szög.

Az ikerparadoxont nem én hoztam fel, de annak egyszerü geometriai okai vannak, nem kell hozzá gyorsulás meg lassulás.

"A sebesség definíciója az adott linkben nem szerepel."

Sebességtranszformációs képlet van a Miskolci egyetemes linken.

"Maga a fénysebességű test miért ne lehetne inerciarendszer?"

Már az se szokványos azt testnek nevezni amely megvalósítja azt a sebességet, ha anyagnak nevezed az még szokványos a fizikában, a fény is anyag. A fénysebesség azért nem inerciarendszer mert a spec.rel. 2.-ik axiómáját sértené, akkor létezne olyan inercarendszer melyhez képes a fénysebesség nyugvó inerciarendszer. Az első axiómáját meg azért sértené, mert kivételt kéne tenni a c sebességű inerciarendszerekre pont abból kifolyólag ami miatt sérült a 2.-ik axióma.

Az ikerpadadoxonhoz valóban nem kell gyorsulás meg lassulás, de nem akartam 10x annyit írni mint amennyit írtam, mert még lehetne írni bőven még ezt még amazt is. Az ikres helyett azon alternatívát jobban preferálom ahol 2 űrhajó van melyek konstans sebességgel mennek a Földhöz képest ~c - vel és találkoznak, meg se állnak majd külön - külön a földi központtal is találkoznak és szinkronizálják az órájukat a földi központtal is meg egymással is.

"Maga a sebesség a téridőben egyszerű forgatás, ha pedig egy xt koordinátarendszert nézünk, akkor pedig a két tengely által bezárt szög."

Azt is tudjuk, hogy nem lehet csak úgy c sebességig "átforgatni", ha a valóságról beszélünk mint anyagokról. Amelyik anyagfajta c sebességgel halad annak nincs lassabb állapota és nincs invariáns tömege sem. Amelyik anyagfajta c-nél lasabban halad annak van invariáns tömege és nem érheti el a c sebességet.

Akárhogy csűröd csavarod akkor is a végtelenül hosszú időtartamok fizikai világban való létezése kétséges. Mármint mint aktuális végtelen, potenciális végtelen úgy lehet. Eddig az összes detektált foton a mi sajátidőnk szerint véges ideig létezett, dehát nem mondható el, hogy "megélt" akárcsak egy is közülük saját időben zérótól különböző időtartamot.

A sebességtranszformáció más. A sebesség definíciójáról van szó. A trafós képleteket én is ismerem.

A fénysebességgel mozgó test számára a fénysebesség ugyanúgy fénysebesség. Ezt mondjuk pont a trafós képletek mutatják meg.

A mi időnk szerint véges ideig létező foton számára 0 idő telik el. Legegyszerűbb lenne lerajzolni.

"A sebességtranszformáció más. A sebesség definíciójáról van szó. A trafós képleteket én is ismerem."

Az kell hozzá relativisztikusan, olyan definíció nincs sehol amit te definiáltál róla.

"A fénysebességgel mozgó test számára a fénysebesség ugyanúgy fénysebesség. Ezt mondjuk pont a trafós képletek mutatják meg."

„Gratulálok” , szóval azt állítod, hogy egy foton önmagához viszonyítva fénysebességgel halad.(Más irányba haladó foton nem érdekel ez esetben, nem az a lényege amiről beszélek.) Amikor meg alapvetés hogy minden inerciarendszerben lévő objektum önmagához képes nyugalomban van.

"A mi időnk szerint véges ideig létező foton számára 0 idő telik el."

Erről beszéltem. A véges idő bizonyított hogy létezik a végtelen nem. Azt állítom hogy nem létezik aktuális végtelen hosszú idő. A végtelen idő az fikció, spekuláció, ennyi és pont.

"Az ikerparadoxonhoz pedig: elég hozzá, hogy az egyik világvonal nem egyenes. Még csak nagy sebesség sem kell hozzá, legfeljebb kevésbé lesz nagy az eltérés."

Ha megmozdulok gyalogosan akkor is fellép a hatás azzal szemben mint aki nem mozdult meg, ugyan formálisan igaz, de ez végkép szőrözés volt hozzátenned. Ha emberi mértékkel érezhető már a hatás akkor beszélünk ikerparadoxonról. Például ha 20 évvel több telt el az egyik sajátidejében.