Támogatnád annak a természettudományos vizsgálatát, hogy a különböző genetikájú népek közül melyek hajlamosabbak genetikailag okosabbak, szebbek vagy erősebbek lenni?

"Pont ennek a vizsgálatáról lenne szó, hogy ki miben okosabb a másiknál."

Ennek a származáshoz gyakorlatilag semmi köze nincs. Egyéni embereknek van tehetsége, nem népeknek. Nem létezik olyan, hogy matematikus gén, biotechnológus gén meg festő gén. Plusz eleve a génektől függetlenül sem létezik ezek közt alá-fölérendeltségi viszony. Szóval objektíve értelmezhetetlen a kérdésed.

Általánosságban bármilyen természettudományos kutatást támogatok erkölcsi értelemben, ha az hozzájárul a világ megismeréséhez. Hogy aztán mennyire hasznos az adott eredmény az más kérdés, a tudomány nem a haszonról szól, hanem a világ megismeréséről. Abban látok problémát, hogy hozzá nem értők aztán milyen messze menő köveztetéseket vonnának le egy ilyen kutatásból – akár pro, akár kontra –, de ez inkább már társadalmi kérdés, mintsem tudományos kérdés. A tudomány azért csak tárja fel a valós összefüggéseket, azok következményeivel meg foglalkozzon a társadalom.

Viszont a konkrét kutatási ötlet tucatnyi szempontból problémás…

~ ~ ~

Eleve eléggé szubjektív a „különböző genetikájú népek” fogalma. Miről is beszélünk pontosan? Pl. egy felosztásban az emberiséget 4 nagyrasszba sorolják. Egy másik felosztás 5, megint egy másik 9 nagyrasszt különböztet meg. És ezek még keverednek is, így egy-egy egyén esetén eleve azt is problémás megmondani, hogy melyik rasszba sorolandó, vagy milyen mértékben van benne az egyik vagy másik rassz genetikai állományából. Ha még lejjebb megyünk, annál inkább massza az egész.

~ ~ ~

Aztán nézzük meg a szépséget. Nyilvánvaló, hogy a szépséget nem csak genetikai tényezők határozzák meg. Ha valaki leforrázza magát, akkor erősen veszít a vonzerejéből, és nyilvánvalóan nem genetikai okokból forrázta le magát. De még alapvetően egészségesnek tartott embereknél is nehéz kérdés, hogy mennyire hat a szépségre a szociális helyzet, pl. a megfelelő tápláltság, az egészségügyi rendszer egésze is befolyásoló tényező. Meg nyilván a szépségnek vannak olyan aspektusai, amik aztán tényleg az egyén döntéséből fakadnak, de akár lehetnek szociális okai is, hogy mondjuk vézna marad-e, vagy elmegy sportolni, hogy használ-e hajbalzsamot, hogy kócos-e, vagy fésülködik stb… Nyilván azért létezhet a szépségipar, mert a szépség változtatható, és nyilván azért lehetnek szépségdivatok, mert a szépség megítélése is erősen szubjektív, kultúrafüggő, korfüggő…

De oké, tegyük félre ezt, és csak abból induljunk ki, hogy a szépség szubjektív fogalom. Ami nekem szép, az másnak nem az, és viszont. Persze vannak a szépségnek objektív ismérvei is, de nem mindig ezek a meghatározók. Persze szubjektív dolgokat is lehet tudományosan vizsgálni, mondjuk úgy, hogy megkérdezünk száz embert, hogy 10-es skálán értékelje valaminek a szépségét

Itt nehéz lesz igazán objektív alapot találni. Eleve kultúrafüggő – így aligha objektív –, hogy kik hogyan értékelnek. Az egyik kultúrában lehet, hogy 4-es lesz a legrosszabb, 7-es meg a legjobb osztályzat, a másik kultúrában meg kizárólag 1-es és 10-es értékeléseket fognak adni. Másrészt vegyünk egy néger lányt és egy magyar lányt. Kit kérdezzünk meg, hogy mennyire szép? A néger lányt a néger fiúk és lányok értékeljék vagy a magyarok is? Nyilván az emberi szépségideálban azért benne van a genetikai háttér, illetve a szocializáció. Aztán lehet, hogy van olyan kultúra (és/vagy divat), ahol mondjuk a nők az idősebb férfiakat favorizálják. Más kultúrákban meg az azonos korúakat. Akkor most egy 45 éves férfi szépségét kik értékeljék? A 40±8 éves férfiak és nők? Vagy a fiatalabbak is? Annyi itt a módszertani kemény dió, hogy bármi is jön ki eredményként, annak a jelentése és jelentősége, sőt az igazságtartama erősen megkérdőjelezhető.

Most mondok egy példát. Régen a parasztok kint dolgoztak a földeken. Csak a nemesek engedhették meg maguknak, hogy naphosszat otthon legyenek, így aztán nem is csoda, hogy a fehér bőr volt a szépségideál. Manapság az átlagpolgárok jelentős zöme irodákban, boltokban dolgozik, és legtöbbször egy nyaralás során barnul le. Csak tehetősebbek engedhetik meg, hogy szabad téren legyenek és/vagy szoláriumba járjanak, így aztán mindjárt a barnább bőr lett a szépségideál.

Aztán olyanról ne is beszéljünk, mikor egy bájos kislányból egy pattanásos, görbehátú tizenéves lesz, aki aztán egy bomba nővé növi ki magát 20 éves korára, majd 40 évesen egy leharcolt, elhanyagolt, elhízott nő lesz, 70 éves korára meg egy kedves arcú anyóka. Az ember szépsége az életkorral is sokat változik, nyilván nem azért, mert megváltozott a genetikája.

~ ~ ~

Így is eléggé kiveséztem, hogy mi a probléma az egésszel, had írjak csak címszavakban az okosságról és erősségről. Az okosság megint eléggé homályos fogalom. IQ-t pl. lehet egész jól mérni, de ott is vannak módszertani dilemmák, pláne, ha különböző kultúrájú emberek intelligenciát akarjuk egybevetni. Az intelligencia is csak 50%-ban genetikai adottság, 50%-ban szerzett képesség, készség. És akkor még csak az intelligenciáról beszéltünk, nem az okosságról, amibe ezernyi más tényező is beletartozik, amit még kategorizálni is nehéz, mérni meg végképp. Lehet persze itt is szubjektív véleményre hagyatkozni, hogy valakit mások mennyire tartanak okosnak, ez átvágná ezt a gordiuszi csomót, csak hogy ez megint kultúrafüggő, egyáltalán nem objektív és egyáltalán nem mérvadó. Pl. Béla valamilyen bőrbetegségben szenved. Az orvos, aki egy évtizedet tanulta a szakmáját, és mögötte van 30 év tapasztalat nem tud igazán jó gyógymódot. Persze a kocsmában Józsi megmondja a tutit, hogy kamillával kell borogatni. Béla – a hozzá nem értéséből fakadóan – lehet, hogy azt találja gondolni, hogy az orvosok hülyék, bezzeg a Józsi az okos ember. És ebbéli véleményén az sem változtat már érdemben, hogy amúgy a kamillás borogatástól nem lett jobb neki.

Az erősség más szempontból problémás. Pl. az is nagyon függ attól, hogy milyen szociális helyzetben nőtt fel valaki, mennyire van divatja a sportnak a kultúrában, mennyire engedheti meg magának valaki, hogy edzett legyen. Nyilván az élsportolókat összehasonlítani nem biztos, hogy jó ötlet, mert az nem mond el sokat a tömegekről. A tömegek fizikai kondíciójában meg szerintem nüansznyi jelentősége van a géneknek, sokkal több a szociális helyzetnek, a szokásoknak, kultúrának stb… Bármi is jönnek ki kutatási eredménynek, az sokkal többet mondana el a ezekről, mint amire a kutatás vállalkozott volna.

“… a különböző genetikájú népek közül melyek hajlamosabbak genetikailag okosabbak, szebbek vagy erősebbek lenni?”

Hát ebből max hatalmas általánosítások általánosítását lehetne kihozni. A többiek részletesebben leírták ,hogy miért. Milliónyi nem-genetikai dolog befolyásolná az eredményeket, nem nagyon érné meg ilyenekkel komolyabban bajlódni.

#19

A Kérdező “védelmében” írom ,hogy azért előfordulnak jó pillanatai is, pl ezt az egyet tudom ahogy igazán hasznos választ adott (bár igaz, nem az ilyen válaszok/ kérdések vannak túlsúlyban…):

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..