Az ember mikortól kezdte el kutatni az èvmilliókkal ezelőtti ősvilàgot, őslènyeket?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Arról nem sokat tudunk, hogy az ókori kulturákban mennyit tudtak az akkor élők a régmúltról, és annak a tudásnak mennyi volt az a része, ami legalább részben tudományra épült.
Gondolok itt arra hogy pl egy-egy előkerült dinoszaurusz, vagy már hatalmas csontokból kikövrtkeztették, hogy valamikor ismetetlen furcsa lények lakták a földet.
A korai középkor a keresztény Európában semmiféle olyan kutatást nem tűrt meg, ami a Bibliában leírtakat bármi módon kétségbe vonta, máglyára küldtek embereket olyan felfedezésekért, amit az egyház eretnekségnek nyílvánított, és néhány generáció után már valóban ott tartott Európa, hogy a Bibliában leírtakat sokan szó szerint gondolták.
Találtak őslényekről írt feljegyzést ie 5ezer körüli időből, de később nem sokat foglalkoztak a kutatásokkal, egészen a 19.századig.
Napóleon háborúi idején lett érdekes, hogy Egyiptomban piramisokat építettek, hatalmas szobrokat faragtak, de mikor, és hogyan?
Kb ezzel a felfedéssel indult meg a régészet rohamos fejlődése, és azon belül a palentológia, akkortól kezdték tudományosan kutatni az őskövületeket.
Nagyon fiatal tudományág.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Az ókorban az őslények csontjait óriásoknak tulajdonítotték és van olyan elmélet, miszerint a mondabeli küklopszot mammutkoponya ihlette.
A középkorban sárkánycsontoknak hitték pl. a barlangi medve csontjait. Igazából csak a 18. század második felében, amikor az összehasonlító anatómia már elég fejlett volt, jöttek rá, hogy voltak fajok, amik már kihaltak. Franciaországbanm Cuvier volt ennek nagy úttörője, Angliában pedig egy szegény özvegyasszony, Mary Anning volt az első professzionális kövületgyűjtő, ő fedezte fel az ichtyosaurust is.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Magyarázatokat találni már talán az ősember is próbált, amikor talált valami furcsa csontot vagy fosszíliát. A kérdés inkább az, hogy milyen módszert használt a magyarázathoz. Eleinte a képzeletét használta, próbálta a mindennapi tapasztalat és a hitvilága alapján elképzelni, mivel magyarázhatná a leleteket. De néha maga a hitvilág alapult ezen, vagy épp a hittel volt ellentétes, ahogy már írták is.
A tudományos módszer valamikor a felvilágosodás környékén indult lassan, kb. az 1600-1700-as években.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!