Az ember agya miért fogad másképp egy 200 oldalas könyvet, mint egy 10-20 oldalas tananyagot vagy egy 1,5 órás színházi előadást/mozit, mint egy 45 perces órát?

Az agy alapvetően nem TÁROLJA az információkat, hanem kapcsolja valamihez. Ez egy asszociatív tár, nem pedig egy véletlen elérésű, mint a számítógép memóriája.

A hatékonysága nagyon erősen függ attól is, hogy milyen érzelem kapcsolódik hozzá.

Azért, mert “fejlődni csak fájdalommal lehet”. A tanulási folyamat is egyfajta edzés, agyi kapcsolatokat hozol létre, de ez csak úgy spontán módon nem megy. Amikor olvasol, akkor 90% ban ismert információkat raksz egymás után, tanulás alatt azért lényegében szinte csak új információval találkozol és hát ezt nehezebben emészti az agy.

A fejlődés mindig csak energia befektetéssel érhető el.

Ami érdekel, arra akaratlanul is jobban figyelsz.

Ráadásul nem mindegy, hogy egy olyan könyvet kell visszamondanod, amiben egy egyszerű cselekmény bontakozik ki (regény), vagy egy olyat ami tele van meghatározásokkal, új szavakkal, képletekkel, stb (tankönyv).

Egy-egy Agatha Christie regényt olvasva nekem bizony sokszor volt problémám azzal, hogy a sok felvinuló szereplő közül már azt sem tudtam, hogy ki, kicsoda, és a szereplők egymással való kapcsolata is kusza lett.

A regényt nem szándékoztam "megtanulni", a leírt jelenség okának azt tartom, hogy olvasva nincs mihez hozzá kötni a sok szereplőt.

A regények megfilmesítve teljesen más megvilágításba kerülnek, a szereplőknek arca van, sokkal könnyebben tanulható valami, ha vizuálisan is megjelenik, egy filmről sokkal könnyebb mesélni, mint egy regényről.

Nem tudom, most milyen kötelező olvasmányok vannak az iskolákban, anno volt a Kincskereső kis ködmön, Pál utcai fiúk, Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, Légy jó mindhalálig "sorozat"

Ezeket el is olvastam, szerettem olvasni, de azért már gyerekként is éreztem, hogy ezek a regények nem kimondottan könnyű olvasmányok annak a korosztálynak, akik számára kötelezővé tették.

Sokan el sem olvasták azokat, inkámm megnézték megfilmesítve, ami azért teljesen más, sok szempontból könnyedebb, mint a lapokra írt elbeszélés.

Ott van pl a nyitó jelenet, a kőszívű ember fiaiból, amikor az öreg Baradlay haldoklik... a könyvben egy hosszú leírás, amit a magyar tanárok előszeretettel bocsátottak elemzésre a tanulók felé.

A filmes verzióban ez egy néhány perces jelenet, a könyvben leírt stílushegyeket nem tudja vissza adni.

No de egy 12-13 éves olvasót, pláne, ha az még lány is, miért lenne érdekes egy olyan témájú regény, ami tőle témájában távol áll?

Lehet, végig olvassa, de valójában bem köti le, mert nem érdekli, persze, hogy utána nem tud róla részleteiben beszélni, a film meg csak vizuálisan a történetet jeleníti meg, sokszor az sem pontos, lásd az egri csillagokat, ami szép film, de a regénynek kb a fele kimaradt belőle.