A Niles Eldredge és Stephen Jay Gould nevéhez fűződő pontos egyensúly elmélet tudományosan elfogadott? (evolúció)

Mi ezt "punctuated equilibrium" modellnek tanultuk. Azt állítja, hogy az evolúciót ugrásszerű változások (ahol az evolúció sebessége összemérhető a generáció szintű szelekció hatásával), és sztázisok (kis változás nagy időléptékben) jellemzik. Ebből a gyors evolúciós rész könnyen belátható, de a sztázis része magyarázatra szorul: miért "lassul le" az evolúció? Erre pedig azt találták magyarázatul, hogy valószínűleg az effektív környezet marad változatlan. Azaz pl az állat délebbre költözik szép lassan, ahogy hűl az eredeti élőhelye egy jégkorszak alatt. De mivel a vegetáció is nagy valószínűséggel követi a változást, az állat effektív környezete többé-kevésbé változatlan.

A környezet gyors változása az evolúciós változásnak kedvez, de a többé-kevésbé stabil környezeti feltételek gátolják azt, hiszen ahhoz a környezethez elvileg már legjobban alkalmazkodott élőlényről van szó.

Így szerintem ma is elfogadott nézetnek számít. (popgen jegyzetemből... )

Akire te gondolsz - ugrásszerű evolúcó - nem Goldstein elmélete? Ha jól tudom, ő mondott olyasmit, hogy egy új faj egy lépésben keletkezik azzal, hogy a genom nagy mértékben átrendeződik.

Nem egészen ezt állítja. Az, amit kívülről látunk, hogy ha egy jószágot új körülmények közé teszünk, akkor negyon gyorsan alkalmazkodik, aztán az alkalmazkodás üteme lassul, majd ha kialakul benne egy új, nagy előnyt biztosító mutáció, akkor megint hirtelen sokat nő az életképessége.

Ezt azonban a genomban nem követik ugrásszerű változások, a mutációk körülbelül azonos ütemben rögzülnek végig, egyszerűen annyiról van szó, hogy egy új környezetben sok mutáció nagy előnyt jelent, míg később, ha már a legelőnyösebb mutációk rögzültek, az újabb mutációk szükségképpen kisebb relatív előnnyel járnak, ezért tűnik úgy, mintha a változás lassulna. Ez tökéletesen megfigyelhető Lenski hosszútávú E. coli evolúciós kísérletében:

[link]

Itt az első 5 mutáció, ami kb kétezer nemzedék alatt rögzült, 1 -ről 1,5 -re növelte az életképességet, aztán a következő negyvenöt mutáció, ami húszezer nemzedék alatt rögzült, 1,5 -ről 1,8 -ra növelte az életképességet.

Aztán természetesen megjelent a citromsavat is felhasználó E. coli, ami az egekbe lökte az életképességet, vagyis egy ilyen egyszerű rendszerben is gyönyörűen megfigyelhető a "pontos egyensúly".