Vízimajmok voltunk?

A szőr eltűnését nyilván más is okozhatta, ahogy írják is.

Mindenesetre ez NEM cáfolja az elméletet.

@6:

Valójában geoid. ;) :D

Akkor lenne rá szüksége, ha gyorsan úszna.

De simán elképzelhető, hogy később veszítette el a szőrt, a szavannákon.

A többi dolog: mert nem csak a szőrről van itt szó.

Orr alakja, vízszeretet, agy fejlődése (halaktól), stb.

#8: "A két lábra állás evolúciós elméletéről el tudom fogadni a kutatók "hivatalos" magyarázatát, amely szerint arra akkor lett szüksége az ember elődöknek, amikor a talajon kezdtek mozogni (lemásztak a fáról)"

A kétlábra állás már a Kelet-Afrikai nagyobb ütemű szavannásodás előtt elkezdődött, és már az erdőkben. Ma sokkal inkább úgy gondoljuk, hogy a fáról való igazi lemászás klasszikus korában több vérvonal is jóval hatékonyabb kétlábas mozgást tudott produkálni, mint ma a csimpánzok, és feltehetőleg még a bonobónál is ügyesebbek voltak e téren (a bonobó hosszabb ideig, kissé egyenesebb tartással tud két lábon járni, mint a közönséges csimpánz - a bonobó kevésbé fás területeken él).

#8: "időnként két lábra álttak, gogy messzebbre láthassanak."

Ez csak fejlesztette a már létező bipedalizmust, de a jelenlegi szavannai csimpánzok egyértelműen ma is bizonyítják ezt a tézist, mert határozottan többet emelkednek két lábra. Ráadásul ők szeretnek hűsölni pocsolyákban, valamint képesek akár a vízen is átvágni, gázlókat keresve, képesek fegyvert gyártani (dárdát).... stbstb... vagyis a szavannai lét egyértelműen "okosít".

#9: "Pedig a vizimajom elmélet csak arról szól, hogy kb. fél millió évig élt vízzel szoros kapcsolatban az ember, vagyis többségében ott kereste az élelmet."

Nem. Arról szól, hogy attól vesztettük el a szőrünket, magyarán ez csak akkor lehetséges, ha kb. delfinsebességgel szántottuk a habokat. Ez a hipotézisnek is gyatra elképzelés azokról az emberekről szól, akik kb. olyan szinten pancsolnak a vízben, mint a verebek a pocsolyában, és a legtöbb vízbefulladás a kisgyerekek esetében partközelben történik. Az állatvilág talán legrosszabb úszói vagyunk ebben a testméretben, és még az úszást is mesterségesen kell megtanulnunk. Még egy kölyökmacska is jobban úszik ösztönből.

Nehéz elhinni, hogy ezt a vízimajommesét bárki is komolyan tudja venni.

#9: "Ráadásul ez csak a vége felé volt szoros - az elején pont úgy fán lakó lények voltak, mint a többi majom."

Ahhoz képest elég gyorsan megfeledkezett a testünk a víziéletmódról. Még a vízi életre nem szakosodott főemlős majmok is sokkal ügyesebbek nálunk a vízben. Még eszegetnek is alant... :)

https://www.youtube.com/watch?v=beEAKVZsJe8

Ennek ellenére eszük ágában sincs a szőrüket elveszteni, pedig hidd el, hogy már így élnek ezek sok-sok millió éve.

"még az úszást is mesterségesen kell megtanulnunk"

Hát igen, ez öngól volt.

A most született csecsemő egész jól úszik - ösztönösen, és még a vizet se nyeli le, sőt: néz is a víz alatt.

Igaz, nem jön ki magától a vízből.

Csak később felejti ezt el, ha nem úszik semmit.

#19 "A most született csecsemő egész jól úszik - ösztönösen, és még a vizet se nyeli le, sőt: néz is a víz alatt."

Nem. Ez nem úszás. Az úszás az, hogy a felszínre jön, és szeli a habokat. Ez egy búvárösztön, ami a baba fejlődése során eltűnik, mint minden más emlősállat esetében is (vízimajmos füllentés: hogy ilyen ösztönük a majmoknak nem lenne - még a kutyakölyöknek is van), amelyik magzatvízben tartózkodott egy ideig. A vízimajmosok szokták azt is kamuzni, hogy a felszínre való emelkedéskor a baba a hátára fordul, mint egy keljfeljancsi, de ez nem igaz. Ezt a gyerek csak olyan 7 hónapos korában tudja elsajátítani, és csak tanulással/tanítással. Ha a babát nem oktatják az úszásra, akkor pont ugyanúgy megfullad a vízben, mint bárki olyan úszástudatlan ember, akit a vízbe dobtak.