A kékmoszatok növények?

Fotoszintetizálnak - tehát igen:

[link]

Baktériumok, tehát nem.

Kicsit bővebben: a kérdés az, mit tekintünk növények? Erre (tudtommal) nincs egységes definíció, de a modern rendszertanban a kékbaktériumokat egyértelműen nem tekintjük növényeknek.

Az angol wikipedia elég jól összefoglalja a jelenleg használatos definíciókat:

[link]

Az angolul nem tudók kedvéért összefoglalom: jelenleg három különböző definíció van használatban:

- Legtágabb értelemben a növények azok az élőlények, akik elsődleges endoszimbiózissal tettek szert a plasztidjaikra (színtestjeikre) kékbaktériumok bekebelezésével. Ebbe a definícióba beletartoznak a vörös és zöld moszatok, valamitn a szárazföldi növények. Nem tartoznak bele más moszatcsoportok (például barnamoszatok), a szemesostorosok és egyetlen baktériumfaj sem (hiszen a növények eukarióták).

- Szűkebb értelemben a növények a zöld szítestekkel (klorofill-a és -b) színanyaggal rendelkező élőlények. Ezek a zöldmoszatok és a szárazföldi növények.

- Legszűkebb értelelmben pedig csak a szárazföldi növényeket tekintjük növények.

Amint látható, a fenti esetek között nem lehet olyan értelemben dönteni, hogy melyik az igazi és melyik a hamis csoportosítás (hiszen ez egy definíciós kérdés). Utóbbi időben talán a szűkebb értelmezések divatosabbak.

A hagyományos növény definíció (fotoszintetizáló élőlények) ugyanakkor nem tartható a modern rendszertanban, hiszen a fotoszintetizáló élőlények nem alkotnak egységes rendszertani csoportot.

Itt látható az eukarióták törzsfája:

[link]

Amelyik csoport neve mellé plasztid (ellipszis) van rajzolva, az fotoszintetizál. Látszik, hogy eléggé szétszóródnak a fán. És a baktériumok ezen még nincsenek is rajta, azok a törzsfa egy teljesen külön ágát alkotják.

#1

A válaszodnak ellentmond a forrásod:

"A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján."

Az eukarióta vízimoszatok is növények. De a kékmoszatok nem eukarióták.

Van némi homályos zóna a növények és állatok (pl. eugléna) valamint növények és gombák (petespórás gombák) között, ahol nehéz besorolni egy-egy csoportot, de itt egyértelmű a helyzet.

A közvetlen vízparton, ill. kis mélységü vizekben (néhány méteres mélységig) is növénynek tekintjük öket, a hínár is szárazföldi de vízi életmódot folytató növénynek tekinthetö. Itt a szárazföld definícióját kell megvizsgálni. A folyókat és tavakat a szárazföld részének tekintjük.

Ha valaki jobban otthon van ebben nyugodtan javítson ki.

#7 Nem igazán az élőhely számít, a definíció mögött egy rendszertani egység van.

[link]

[link]

Az utóbbiban le vagyon írva, hogy "Jó közelítéssel szárazföldi növényeknek is nevezik őket annak dacára, hogy egyrészt vannak az édesvízbe „visszatért”, tehát nem szárazföldi képviselőik is, másrészt pedig a szárazföldi élőhelyeken előfordulnak másféle növények is..."

Ezt talán az a vízmélység jelöli, ameddig elegendö fény jut le, nagyon tiszta vízben is max pár tíz méter lehet. Attól is függ, hogy melyik hullámhossztartományt használja az adott élölény.

[link]

Eszerint kb 50 méter mélység körül már az algák, moszatok sem nagyon élnek meg:

[link]

A vörösmoszatok hideg tengerekben akár 200 m-ig megtalálhatóak még, de az alatt már azok sem.

[link]

[link]

Ez alapján utána olvashatsz a különbözö területeknek:

[link]

Összefoglalva: hajtásos növények max 40-50m-ig, algák és moszatok max 200m-ig nönek a vizekben.