A banán valóban radioaktiv, eredendően valamilyen minimális szinten?

#30

Kedves Wadmalac!

Akkor kérlek, írd le, pontosan milyen vizsgálatra gondolsz! Mert úgy látom, nem arra, amire én hittem, hogy gondolsz. A válaszod alapján nem is arra, amiről cikket linkeltél. De így sajnos én nem értem, hogy mire.

"Már #19-ben."

A 19. válaszban még csak nem is szerepel a biodiverzitás szó, sem semmilyen szinonímája...

"Adott kor, élőhely.

Van X darab fajod.

Adott későbbi kor, ugyanott.

Van y darab, az x-ből fejlődött fajod."

Azt honnan tudod, hogy az y fajod az x fajból fejlődött ki, és nem például máshonnan vándorolt oda? Vagy honnan tudod, hogy a fajok végig ott éltek, és nem például máshol alakult ki az adott fajból egy másik, ami később ide vándorolt?

"Az adott kori üledékekből azt is ki lehet mutatni, mikor volt durva naptevékenység, erős gammasugárzás, magas radioaktív izotópszint stb."

Én arra voltam kíváncsi, hogy egy FAJ-t érő sugárzás mértékét hogyan lehet végig követni, nem egy területét. Épp ezért használtak barlangi ászkákat az általad linkelt cikkben, mert azokat tudták, hogy nem nagyon vándorolnak. De a felszíni egyedek igen.

(Egyébként a konkrét módszer érdekelt volna. Például ha már a naptevékenységet említetted, most próbáltam utánanézni kicsit, hogyan tudják vizsgálni a régi idők naptevékenységét. Én csak a C-14 izotóp használatát találtam, ami maximum pár 10 ezer évre visszamenőleg használható. Lehet hogy van más módszer is, ami hosszabb időtávra is jó, de én sajnos nem ismerek ilyet, ezért is érdekelt volna.)

"Hát nem tudom, mennyire kötekedés, de természetesen régészetileg ismert fajokról lehet csak beszélni, leletek alapján."

A régészet az őszi emberi tevékenység, kultúra vizsgálatával foglalkozik, főleg tárgyi leletek vizsgálatával. Úgyhogy feltételezem, nem a régészetre gondoltál, hanem a paleontológiára (őslénytanra).

#31

Ilyen jó tanácsot rég hallottam. 😀🍻

(Bár amint látszik, sajnos nehezemre esik megfogadni.)

"Akkor kérlek, írd le, pontosan milyen vizsgálatra gondolsz! Mert úgy látom, nem arra, amire én hittem, hogy gondolsz. "

Leírtam.

"A válaszod alapján nem is arra, amiről cikket linkeltél."

A cikk simán csak arról a mellékvitáról szólt, hogy mutváció és radioaktivitás viszonyát hogyan vizsgálják ma, amiről te és én is találtam ilyen-olyan cikket. Szóval nem értem, miért akarod káosznak beállítani, amit írtam és mindenképpen szembeállítani a kommentjeimet, alaptalanul.

Ismétlem, azt is leírtam, miért nem jó az sem (fajspecifikusság).

"A 19. válaszban még csak nem is szerepel a biodiverzitás szó, sem semmilyen szinonímája..."

Ne haragudj, de ez továbbra is simán szándékos szőröző kötözködés.

Már ott arra céloztam, hogy nagy időintervallumban, nagy területen, sok fajt együtt vizsgálni.

És ahogy rákérdeztél, mi akar ez lenni, többszörösen kifejtettem:

"Én csak azt mondtam, hogy sokkal általánosabb érvényű arányokat mondhatnánk ki, ha az evolúció nagy "boom"-jai és az adott kori, helyi radioaktivitás, kozmikus sugárzás mértéke közt néznénk korrelációt. Ami vagy van, vagy nincs."

"Erre megvan a geológiai, régészeti módszer. Kimutatható adott korban a radioaktivitás szintje."

Csak nem értetted és azzal foglalkoztál, hogy keress szerinted ellentmondó mondatokat. :D

"Azt honnan tudod, hogy az y fajod az x fajból fejlődött ki, és nem például máshonnan vándorolt oda?"

Én? Sehonnan.

Erre vannak a paleontológusok (jogosan kritizáltan régész szót használtam).

"Vagy honnan tudod, hogy a fajok végig ott éltek, és nem például máshol alakult ki az adott fajból egy másik, ami később ide vándorolt?"

öööö, leletekből?

:D

"Én arra voltam kíváncsi, hogy egy FAJ-t érő sugárzás mértékét hogyan lehet végig követni, nem egy területét."

Hát, én meg elejétől kezdve nem. :D

A fajok közti esetleges erős eltérések miatt.

Ezért lenne jó egy szummát, átlagot látni.

"Én csak a C-14 izotóp használatát találtam, ami maximum pár 10 ezer évre visszamenőleg használható."

Igen, a szén sajnos rövid segítség.

Naptevékenységben szénnel kb. tízezer év a kimutathatóság, 10-es berillium felezési ideje kb. százezer év, a 36-os klór kb. 300.000 év.

És ezek az izotópos lehetőségek.

Persze vannak más, inkább kémiai-geológiai módszerek, bizonyos STABIL izotópok, amiknek a feldúsulása jelző lehet.

A lényeg, hogy komplex, sokadatos összesítés tudja mutatni, hogy volt ilyen.

Ez mondjuk a kozmikus sugárzásra vonatkozik.

A földi eredetű természetes radioaktív sugárzás utólagos nyomait viszont jó pár millió évig ki lehet mutatni.

És ha megvan, hogy egy bizonyos területen ettől eddig erős ilyen hatás volt. Lehet összevetni, hogy az ottani fajokban "en masse" jelentkezett-e szignifikánsan gyorsabb evolúciós változás, mint a megszokott.

Tudom, hogy ez így baromi széles adatgyűjtési szükségletű módszer.

Nem is azt írtam, hogy hajrá, gyerünk, pikk-pakk megoldható.

Csak azt, hogy szerintem csak ez adna egy nagyon releváns eredményt.

A mai, fajspecifikus tesztekkel lehet, hogy van még egy baj, de ez már tényleg csak spekulációm, hogy esetlegesen a földi élővilág DNS-e volt-e sokmillió évvel ezelőtt még annyira eltérő, hogy érzékenyebb vagy érzéketlenebb volt az ilyen (meg mondjuk kémiai) hatásokra.

Ez közvetlenül vizsgálhatatlan, hiszen nincs több millió éves DNS mintánk.

Ha ez az eltérés fennáll, akkor ez a koncepcióm a "tömeges" behatásvizsgálatra rossz eredményt adna.

Mondom, sehol sem állítottam, hogy könnyen meg leeht csinálni. Még azt sem, hogy egyáltalán meg lehet.

Csak azt, hogy ez mondana igazán általánosan valamit a sugárzási mutagén hatásokról és evolúció-befolyásolási arányról.

#31:

Nyugi, nem torok-átharapás folyik, csak téma-kivesézés, némi félrecsúszásokkal és elhúzódva, mert egymás fejébe nem látunk bele és kommentben nem mindig megy át minden, amit az ember mondani akar, ha meg hiányos, bezavar, ha a másik koncepcióval él, hogy te mit akarsz mondani, közben meg nem.

Amúgy a sör jó ötlet. Amellett könnyebb lenne ilyen vitát lefolytatni.

Az élőszó még mindig jobb az írottnál.

Kedves Wadmalac!

Az elég szomorú, hogy miután megkérlek, hogy foglald össze, miről beszélsz pontosan (mert én már nem tudom követni), te ezt nem teszed meg.

Na jó, akkor megpróbálom én:

Ha jól értem, te úgy szeretnéd kimutatni a radioaktivitás hatását az evolúcióra, hogy az adott helyen megnéznéd az adott idben mekkora lehetett a radioaktív háttérsurágrzás, és ezt vetnéd össze az ottani biodiverzitással.

Jól gondolom, vagy nem?

"Ismétlem, azt is leírtam, miért nem jó az sem (fajspecifikusság)."

Nem tudom, akkor biztos máshogy értelmezzük ezt a mondatodat:

"Persze, lehet mondjuk baktériumtenyészetekkel kísérletezni és kapsz egy olyasmit, mint amit linkeltem, de fajspecifikusan. És az nem biztos, hogy mérvadó." (#21)

Ez számomra pont az ellekezőjét jelenti, mint amit itt írsz.

"Naptevékenységben szénnel kb. tízezer év a kimutathatóság, 10-es berillium felezési ideje kb. százezer év, a 36-os klór kb. 300.000 év."

Valóban ezeket is lehet használni köszönöm. (A Be-10 felezési ideje egyébként kb. 1,4 millió év. Próbáltam utánakeresni ilyen kutatásoknak, de csak olyanokat találtam, ahol csak pár ezer évre visszamenőleg nézéték a nap aktivitását, de akkor gondolom nincs akadálya a millió éves időtávnak, az már azért jobb.)

""Vagy honnan tudod, hogy a fajok végig ott éltek, és nem például máshol alakult ki az adott fajból egy másik, ami később ide vándorolt?"

öööö, leletekből?

:D"

Öööö, és abból honnan? Megnézed a lelet útlevelét? :D

"A mai, fajspecifikus tesztekkel lehet, hogy van még egy baj, de ez már tényleg csak spekulációm, hogy esetlegesen a földi élővilág DNS-e volt-e sokmillió évvel ezelőtt még annyira eltérő, hogy érzékenyebb vagy érzéketlenebb volt az ilyen (meg mondjuk kémiai) hatásokra."

Ez elég valószínűtlen, ha csak nem feltételezzük, hogy az összes faj DNS-e pont egyszerre, pont ugyanúgy változott meg.

"Ha jól értem, te úgy szeretnéd kimutatni a radioaktivitás hatását az evolúcióra, hogy az adott helyen megnéznéd az adott idben mekkora lehetett a radioaktív háttérsurágrzás, és ezt vetnéd össze az ottani biodiverzitással.

Jól gondolom, vagy nem?"

Igen. De hát ezt írtam le! Pici bővítés: az ottani biodiverzitás NÖVEKEDÉSSEL. Ha volt olyan.

"Ez számomra pont az ellekezőjét jelenti, mint amit itt írsz."

Nem tudom, hol a bajod, itt is ugyanazt írtam, az ilyen kísérletekkel az a baj, hogy mind csak egy-egy fajra lesz eredmény. Ami meg valószínűleg, ha több faj is, mind mondjuk baci.

Nem mondjuk dinó vagy mondjuk skorpió, ami ugyebár erősen eltérő lény.

Élőben nem is nagyon tudsz máson mérni, csak baktériumon, hiszen bonyolultabb lényeknél a generációváltások sokkal lassabbak.

"Megnézed a lelet útlevelét?"

Ez most komoly?

Ha egy adott területen megtalálod az adott faj evolúciós láncának korábbi-későbbi egyedeit, akkor mihez kell útlevél?

"Ez elég valószínűtlen, ha csak nem feltételezzük, hogy az összes faj DNS-e pont egyszerre, pont ugyanúgy változott meg."

Hát, én ezt nem törésszerű változásként értem, hanem az évmilliók, milliárdok alatti folyamatos, lassú DNS változás mentén.

Nem tudom, az evolúció folyamán a DNS-be berakódó vírusdarabok, haszontalanná vált szakaszok stb. befolyásolhatják-e a mutációs hajlamot.

Esélyét nem zárnám ki, egy hosszabb DNS lánc nagyobb eséllyel módosul, mint egy rövidebb, ha mondjuk megbombázod neutronokkal.

"Igen. De hát ezt írtam le! Pici bővítés: az ottani biodiverzitás NÖVEKEDÉSSEL. Ha volt olyan."

Örülök, hogy ezt tisztáztuk. Akkor a kérdéseim (egy részüket már megírtam korábba is):

1. Mi alapján határozod meg azt, hogy az adott helyen élő fajok ott is alakultak ki, vagy teljesen máshol? Enélkül ugyanis elég értelmetlen összevetni az adott hely háttérsugárzását az ott adott potnon élő fajok számával. (A biodiverzitás egyébként ennél jóval többet jelent, de ha jól értem, te erre gondoltál.)

2. Honnan tudod, hogy a biodiverzitás növekedést az adott helyen végbemenő evolúciós változás okozza, és nem például a bevándorlás? (Ez némileg átfed az előzővel.)

3. Miből gondolod, hogy az evolúciós változások automatikusan biodiverzitás növekedéssel járnak? Az evolúciónak része a kihalás is. A vitatott példánál maradva: ha egy területen megnő a háttérsugárzás, az könnyen lehet, hogy sok faj kihalásához vezet, azaz a magasabb mutációs ráta ellenére (sőt, épp amiatt) csökkenhet a biodiverzitás.

4. Szerinted a trópusokon gyorsabb az evolúció, mint a sarkvidékeken?

5. Szerinted a nagyobb szigeteken gyorsabb az evolúció, mint a kisebbeken?

"Nem tudom, hol a bajod, itt is ugyanazt írtam, az ilyen kísérletekkel az a baj, hogy mind csak egy-egy fajra lesz eredmény. Ami meg valószínűleg, ha több faj is, mind mondjuk baci."

"Baciból" csak a jelenleg leírt fajok száma több tízezer, a tényleges fajok száma meg valószínűleg sok millió. Evolúciós szempontból az eukarióták és archaeák testvérkládját alkotják, a genetikai változatosságuk semmivel nem kisebb azokénál.

"Élőben nem is nagyon tudsz máson mérni, csak baktériumon, hiszen bonyolultabb lényeknél a generációváltások sokkal lassabbak."

De, lehet bonyolutlabb élőlényeken is evolúciós kísérleteket végezni. Természetesen a hosszabb generációs idő miatt a lehetőségek korlátozottabbak. Pár példa:

[link]

[link]

"Ha egy adott területen megtalálod az adott faj evolúciós láncának korábbi-későbbi egyedeit, akkor mihez kell útlevél?"

Akkor semmihez. És szerinted ez milyen gyakran történik meg...?

"Hát, én ezt nem törésszerű változásként értem, hanem az évmilliók, milliárdok alatti folyamatos, lassú DNS változás mentén."

És? Ez nem befolyásolja azt, hogy ahhoz, hogy a mutációs ráta ugyanúgy változzon az élőlényekben, minden élőlény DNS-ének ugyanúgy kellett volna változnia. Ennek szerinted mennyi az esélye?

"Nem tudom, az evolúció folyamán a DNS-be berakódó vírusdarabok, haszontalanná vált szakaszok stb. befolyásolhatják-e a mutációs hajlamot."

Hát ha a vírus pont egy DNS javító fehérje génjébe épül bele, akkor nyilván igen. Egyéb esetben valószínűleg nem nagyon (bár persze kérdés, hogy milyen vírus és pontosan hogyan épül be).

"Esélyét nem zárnám ki, egy hosszabb DNS lánc nagyobb eséllyel módosul, mint egy rövidebb, ha mondjuk megbombázod neutronokkal."

Természetesen. De:

1. Nem minden élőlények lett hosszabb a DNS-e.

2. A genom méretében az eltérést leginkább a nem-kódoló DNS mennyiségének változása okozza, annak jelentős részén valószínűleg nincs különsebb hatása a mutációknak a fittnessre.

1-5 kérdéseidre is ebben van a válasz:

""Ha egy adott területen megtalálod az adott faj evolúciós láncának korábbi-későbbi egyedeit, akkor mihez kell útlevél?"

Akkor semmihez. És szerinted ez milyen gyakran történik meg...?"

Nem tudom. Én nem mondanám, hogy lehetetlen, ez kell hozzá.

"Ez nem befolyásolja azt, hogy ahhoz, hogy a mutációs ráta ugyanúgy változzon az élőlényekben, minden élőlény DNS-ének ugyanúgy kellett volna változnia."

Nem "ugyanúgy". Csupán a földtörténeti korok során minden fajban lassabb, gyorsabb tempóban, de hasonló irányban.

Mondjuk egymilliárd évnyi DNS fejlődés bizonyára minden fajban hoz hasonló változást, kisebb-nagyobb mértékben.

"1. Nem minden élőlények lett hosszabb a DNS-e."

Lehet, de nehezen képzelem el, hogy sok milliárd év egyes lényekben nem hozott semmi DNS hosszváltozást. Persze ha van ilyen, elfogadom.

"2. A genom méretében az eltérést leginkább a nem-kódoló DNS mennyiségének változása okozza, annak jelentős részén valószínűleg nincs különsebb hatása a mutációknak a fittnessre."

Ha a nem-kódoló rész egyetlen része sem válhat mutációval ismét aktívvá, akkor nem. Nem tudom, lehetséges-e.

"Nem tudom. Én nem mondanám, hogy lehetetlen, ez kell hozzá."

Én sem mondom, hogy lehetetlen. Csak azt, hogy marha ritka. Akkor meg mivel jobb az általad "fajspecifikusnak" bélyegzett kísérleteknél. (Vedd észre, hogy attól, hogy ugyanazon a területen megtalálunk egy fajból/fajcsoportból korábbi, meg későbbi - evolúciósan megváltozott - maradványokat, még nem következik automatikusan, hogy az új változat ott is fejlődött ki. Homo erectus maradványokat is lehet találni sok helyen Afrikán kívül is.)

"1-5 kérdéseidre is ebben van a válasz:"

A 3. kérdésemre ez egyáltalán nem válasz.

De például az 5.-re sem látom hogyan. Tegyük fel, hogy van ét szigetünk. Az egyiket már jó ideje élővilág népesíti be, a msik csak most került a felszínre. Az elsőnél valószínűleg nem fog jelentősen változni a biodiverzitás, a másodiknál viszont értelemszerűen növekedni fog. Pedig a mutációs ráta valószínűleg nem tér el jelentősen (vagy ha mégis, nem ez okozza a különbséget).

"Mondjuk egymilliárd évnyi DNS fejlődés bizonyára minden fajban hoz hasonló változást, kisebb-nagyobb mértékben."

Persze. De miért pont ebben? Természetesen lehet, hogy történt ilyen, de én semmilyen olyan eredményről nem tudok, ami ezt alátámasztaná.

"Lehet, de nehezen képzelem el, hogy sok milliárd év egyes lényekben nem hozott semmi DNS hosszváltozást."

Mondjuk ilyet nem is állítottam. Csak azt, hogy nem lett minden élőlények hosszabb a DNS-e.

"Ha a nem-kódoló rész egyetlen része sem válhat mutációval ismét aktívvá, akkor nem. "

1. Mit értesz azon, hogy aktívvá? Attól még, hogy egy DNS szakasz nem kódol fehérjét, lehet fontos szerepe.

2. Természetesen lehet, hogy egy nem kódoló szakasz (például egy pszeudogén) az evolúció során (újra) fehréjekódolóvá válik mutációk következtében. Azért írtam, hogy "jelentős része".

3-ast kifelejtettem.

"Miből gondolod, hogy az evolúciós változások automatikusan biodiverzitás növekedéssel járnak?"

Tényleg nem a biodiverzitás a jó szó.

Bár ha egy területen (bevándorlás nélkül, tehát csak lokális jelenlétű, vagy bizonyíthatóan innen elterjedő fajokra) a fajválaszték növekszik, az csak evolúciós "felpörgés" eredménye leeht, nemde?

De igen, előfordulhat, hogy nem nő a biodiverzitás, csupán felgyorsul a fajok változása.

Azért ha sok ilyen van, alfaji elágazásokkal, az okozhat emelkedő fajválasztékot.

"Tegyük fel, hogy van ét szigetünk...Az elsőnél valószínűleg nem fog jelentősen változni a biodiverzitás, a másodiknál viszont értelemszerűen növekedni fog."

Na ja. Extrém példa. A 100-hoz képest a 101 semmi, de 1-hez képest a 2 dupla.

Plusz ilyen eset azért sokkal inkább vezet bevándorló fajokra, mint helyi evolúciós bővülésre, a migráció biztos, hogy gyorsabb terület-belakásban.

"Persze. De miért pont ebben?"

Hogyhogy miért pont ebben? Miben, ha nem a DNS változásában?

"Mit értesz azon, hogy aktívvá? Attól még, hogy egy DNS szakasz nem kódol fehérjét, lehet fontos szerepe."

Hát most spec TE mondasz ellent saját magadnak.

"az eltérést leginkább a nem-kódoló DNS mennyiségének változása okozza, annak jelentős részén valószínűleg nincs különsebb hatása a mutációknak a fittnessre"

Fittness alatt az evolúciós sikerességet érted? Bármi tulajdonságot, ami szelekcióval terjedhet?

Mert ha nem, akkor mégiscsak fontos lehet.

"Természetesen lehet, hogy egy nem kódoló szakasz (például egy pszeudogén) az evolúció során (újra) fehréjekódolóvá válik mutációk következtében."

Szóval, amit írtam, a lényege az volt, hogy nagyobb DNS nagyobb eséllyel változik, mutál (hacsak nem sokkal jobb az önjavítása is).

Tény, hogy ez másolási hibára is igaz, nem csak külső mutagén hatásra.

Mindegy.

Még egyszer megpróbálom összefoglalni, mire is akartam kilyukadni.

Ha van egy jól lokalizálható, viszonylag nagy területed, ahol tudod vizsgálni a helyi fajokat (kiszűrve a migránsokat) megfelelően hosszú időn át, a fajok evolúciós változásait összevetve a helyi radioaktív hatások mértékével, a kettő változásai közt meg lehet állapítani korrelációt, ha van.

Tény, hogy elég monstre vállalkozás lenne sok-sok faj fejlődését leletekből lekövetve vizsgálni, lelethiány esetén és jól követhető sugárzásváltozások nélkül lehetetlen.

De éppenséggel nem is azt írtam, már az elején sem, hogy megvalósítható. Csak azt, hogy ez mérvadó lenne, általánosabb érdemi eredménnyel, mint bacikat vizsgálgatni a laborban.

Ha nem megy, maradnak a bacik. Elfogadva, hogy az eredményünk talán túl közvetett bizonyíték.

"Tényleg nem a biodiverzitás a jó szó."

Oké. Akkor pontosan miről is beszélünk?

"Bár ha egy területen (bevándorlás nélkül, tehát csak lokális jelenlétű, vagy bizonyíthatóan innen elterjedő fajokra) a fajválaszték növekszik, az csak evolúciós "felpörgés" eredménye leeht, nemde?"

Nyilván úgy jelentek meg egy területen új fajok, hogy bevándoroltak, akkor elég logikus következtetés, hogy ott alakultak ki (evolúció útján). Csak még mindig az nem derült ki számomra, hogy ezt hogyan lehet bebizonyítani (pláne sok, különböző faj esetén).

"De igen, előfordulhat, hogy nem nő a biodiverzitás, csupán felgyorsul a fajok változása."

Ez azt jelenti, hogy az általad javasolt vizsgálat annyira akkor mégsem jó.

"Na ja. Extrém példa. A 100-hoz képest a 101 semmi, de 1-hez képest a 2 dupla."

Na ja. Csak én nem erről beszéltem. Egy már belakott élőhelyen, ahol végbement a szukcesszió, ott jó eséllyel nem, vagy csak nagyon lassan fog növekedni a biodiverzitás. Míg egy új élőhelyen meg nagyon gyorsan. Nem csak arányaiban lesz különbség, hanem abszolút értékben is.

"Plusz ilyen eset azért sokkal inkább vezet bevándorló fajokra, mint helyi evolúciós bővülésre, a migráció biztos, hogy gyorsabb terület-belakásban."

Oké, de akkor miért is jó a biodiverzitás változásának vizsgálata az evolúció sebességének mérésére szerinted? Vagy akkor pontosan mire is gondoltál a biodiverzitás helyett.

"Hogyhogy miért pont ebben? Miben, ha nem a DNS változásában?"

Azt írtad: "esetlegesen a földi élővilág DNS-e volt-e sokmillió évvel ezelőtt még annyira eltérő, hogy érzékenyebb vagy érzéketlenebb volt az ilyen (meg mondjuk kémiai) hatásokra." Erre kérdeztem rá. Mi alapján feltételezed, hogy az összes élőlények ugyanúgy változott a DNS-ének érzékenysége a mutagén hatásokkal szemben.

"Hát most spec TE mondasz ellent saját magadnak."

Pontosan miért is? Mert szerintem nem.

"Fittness alatt az evolúciós sikerességet érted? Bármi tulajdonságot, ami szelekcióval terjedhet"

Fitness alatt a fitnesst értem. Magyarul rátermettséget. Nevezheted aár evolúciós sikerességnek is.

"Ha van egy jól lokalizálható, viszonylag nagy területed, ahol tudod vizsgálni a helyi fajokat (kiszűrve a migránsokat) megfelelően hosszú időn át, a fajok evolúciós változásait összevetve a helyi radioaktív hatások mértékével, a kettő változásai közt meg lehet állapítani korrelációt, ha van."

Oké, ezt értem. Csak azt nem, hogyan kivitelezhető. Például ha egy elég nagy területed van, akkor a háttérsugárzás valószínűleg nem lesz ugyanolyan minden pontján. Így hogyan ellenőrzöd a hatását?

Az sem túlzottan világos, hogyan szűröd ki a migránsokat. (Nyilván bizonyos esetekben lehet, de nekem ez azért elég korlátozottnak tűnik.)

Plusz a korreláció nem jelent automatikusan ok-okozati összefüggést.

"De éppenséggel nem is azt írtam, már az elején sem, hogy megvalósítható."

Azt tényleg nem. Csak azt, hogy ez az egyetlen megközelítés. Aminek itt mintha ellent mondanál.