Mi a leglogikusabb forgatókönyv a járvány alakulását illetően?
Sokat gondolkodom ezen, de kíváncsi vagyok, hogy szerintetek mi a legvalószínűbb forgatókönyv.
Januárban hemzsegni fog a vírus mindenhol, mivel decemberben nagyjából mindent és mindenkin átsöpör.
Vagy mivel decemberben szinte egész Magyarország átfertőződött, így januárra kialakul a nyájimmunitás és nem fog tudni kit megfertőzni a vírus?
Nem vagyok virológus, sem biológus, ezért kérdezem, hogy mi lesz azzal a 100 000 emberrel, akikre veszélyes a vírus és a vakcina is? Ők már akkor biztonságban lesznek? Vagy nem fog kialakulni januárra a nyájimmunitás.
válasza:Az első tipped fog bejönni.
A nyájimmunitás 95% fölött működne, olyan itt nem lesz.
A svédek kipróbálták, de nagyon csúnyán rajtavesztettek. Pedig az még alacsonyabb % volt.
Százezer ember az a 10 milliónak pont 1%-a.
Ha meglenne a 99%-os átoltottság, akkor ők teljes biztonságban lennének.
válasza:Inkább az első. Sajnos nem látok rá sok esélyt, hogy így vagy úgy eltűnjön rövidtávon.
Az oltások hatása már pár hónap után megkopik, és a természetesúton szerzett immunitás sem tart örökké. Szóval, ha mindenki elkapná sem tűnne el, mert ugyanúgy többször is el lehet kapni, mint az influenzát.
válasza:Sajnos ez igen közeli rokona az influenzának, és hasonlóan fog viselkedni. Olyan 70%-os oltások lesznek rá, és minden télen szezon lesz. Még egy ok, hogy utáljam a telet.
Ezért örülök, hogy végre elkezdték fejleszteni a gyógyszert is.
Sajnos az már a hagyományos módszerrel fog menni, véletlenül sem sürgősben, és 10-15 év múlva lesz talán a patikákban.
válasza:Ha esetleg ki is alakul nyájimmunitás, az sem fok sokáig tartani.
Elég változékony ez a vírus, így aztán egészen biztosan jönnek majd sorra az olyan mutációi, amik ellen nem jelent elégséges védelmet, hogy egyszer átesett rajta valaki.
Ahogy az 3as is írja, ebből a szempontból olyan, mint az influenza.
Ez a vírus soha nem fog eltűnni már, legfeljebb kicsit "megszelidül", kevésbé lesz halálos.
Egyébként már hetekkel ezelőtt, amikor nagyon meglódultak a fertőzési számok, el kellett volna rendelni egy 2 hetes teljes lezárást - jelenleg ez az egyetlen működőképes módszer egy komolyabb járvány megfékezésére.
A világszerte látott példák alapján ez egyértelmű.
Ugyanúgy járványt okoz a vírus a magas átoltottsággal bíró országokban is.
Ellenben pl. Kínában, vagy Ausztráliában, ahol az oltások mellett az az alapvető stratégia, hogy ha egy adott tartományban komolyabb terjedésnek indul a vírus, akkor azonnal 2 hét lezárást elrendelnek helyileg, már nem alakulnak ki járványok.
válasza:Szívás a köbön. A járvány eddig történetében, mindig a legrosszabb forgatókönyvek valósultak meg. Csak párat említsek: Kínában marad-nem maradt, nem terjed levegőben, főleg nem aeroszollal-fertőz mindenhogy,aeroszollal is, stabil, nehezen mutálódik-mutálódik mint állat, ha mutálódik is, "hozzáidomul" az emberhez,és egy szezonális influenzánál nem lesz veszélyesebb- ez nagyon nem jött be, nyáron a napsütés elintézi mint az influenzát-ez se jött be, csak a krónikus beteg öregekre veszélyes, a fiatalok kiprüszkölik 2 nap alatt- a deltánál a fiatalokra is ugyan olyan veszélyes, a védőoltás véglegesen immunizál, de legalábbis évekre- valójában pár hónap védettséget ad.
Sajnos háborúban állunk, és minden egyes hullám egyben egy olyan csata is, ahol egyre keményebb ellenfél ellen kell küzdenünk, egyre fáradtabban és fásultabban. Ha tárgyilagosan nézzük a tényeket, vesztésre állunk. A védőoltások nem hozták meg a kívánt áttörést, egyedüli hatásos védekezési mód az adminisztratív védekezés, ezt meg az emberek nem bírják cérnával. Egy diktatórikus Kínában, ahol az emberek teljesen másképp szocializálódtak, megtehetik hogy egy fertőzött miatt lezárnak 2 hétre egy tízmilliós várost, úgy hogy még az utcára sem mehet az ember, de Európában ez elképzelhetetlen lenne. Sokan kiakadtak amikor a német vezér azt mondta hogy tavaszra mindenki vagy gyógyult, oltott, halott lesz, de ezt minden évben kétszer eljátszani hosszútávon nem lehet, főleg úgy hogy hogy még mindig nem tudjuk mik a hosszútávú hatások.
válasza:Ha a mutáció, elég fertőzhető ember révén továbbra is ilyen gyors marad és továbbra is rontani fogja a vakcina-hatékonyságokat, tényleg még arra sem számíthatunk, hogy mindenkin átmegy, oltottság, immunerősség függvényében ilyen-olyan hatással és utána vége.
A megfelelő átoltottsági arány és a vakcinák mielőbbi igazítása a mutációkhoz ellapíthatná a dolgot annyira, hogy az összmortalitás társadalmi elviselhetőségi küszöb alá essen.
De ha sem ez, sem az nem lesz, akkor ez igen sokáig marad.
És annak az a fő veszélye, hogy előbb-utóbb jönni fog egy olyan mortalitású mutáns, amihez képest a mostani pandémia smafu.
Szerintem ott lett az egész elbaltázva, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítottak az oltásnak. Azt hitték, majd az mindent megold (egyesek még most is ezt hiszik), pedig ez láthatóan nem így van. Valójában az oltás itt a kakukktojás... egyrészt azért, mert azt hitték, hogy az oltottak nem fertőznek, másrészt pedig tévesen hosszútávú védelemre számítottak. Egyik sem jött be, sőt ennek hatására elterjedt egy új, többszörösen veszélyesebb variáns, és nagyon sok oltott is kórházba került. Most lenne indokolt megtenni azokat a lépéseket, amelyek visszaszorítják a fertőzés sebességét (kötelező karantén, kijárási tilalom, határzár). Hiszen most vagyunk birtokában az adatoknak, és talán tavasztól ügyesebben fel tudunk készülni - tudjuk, hogy mikor szükséges újraoltani, és azt is tudjuk, hogy az oltatlanokat nem szabad az oltottakkal egy térbe engedni. Az okosabb országok pont így csinálják (lásd Szlovákia). Rájöttek, hogy most kell lezárni az országot, különben minden négyzetméteren a vírus fog hemzsegni és ez újabb mutációknak adhat táptalajt.
Magyarországon épp fordítva történnek a dolgok, itt ráengedték az emberekre a vírust. Ami katasztrofális következményekkel fog járni. A hiba ott kezdődött, hogy nem kellett volna empirikus adatok hiányában ígérgetni fűt fát, hogy mindenki szabad lesz, aki felvette az oltást, mert ez nagyon nem így van. Az oltás csak egyfajta védelmet nyújt (azt is főleg az egyén számára), és ennél sokkal többféle védekezési módszert kell alkalmazni. Hangsúlyozni kellene a vírus veszélyét, mert már a tavasszal kétszer oltottak oltottak sincsenek biztonságban.
Az viszont nem világos, hogy a kísérletek során hogyhogy nem mérték meg 4-6 hónappal később az ellenanyagszintet? Hiszen a gyártás során nemcsak az a cél, hogy hatékony és biztonságos legyen az oltás, hanem az is, hogy ismerjük a védettség idejét. És már alapból azzal a ténnyel adták volna át, hogy 4 havonta szükséges az emlékeztető oltás a védettség fenntartása érdekében.
válasza:"naivan azt hitték, hogy mindenre az oltás lesz a megoldás"
De hát tényleg az lenne.
Csak még azt az átoltottságot sem értük el, ami az előző variánsokra kéne, hát még a deltára, ami még nagyobb arányt igényelne.
" érthetetlen okok miatt most derült ki, hogy 4 hónapnál nem biztosít igazi védelmet."
Az ok nem érthetetlen: vakcinák delta elleni hatásossága most derül ki igazán.
Amúgy a 4 hónap a pesszimista sacc.
Az eddigi fél év volt, tehát nem is sokkal rosszabb.
És ez sem lenne gáz, ennyi időnként újra oltva. Csak nem oltatnak elegen.
Csak akkor lenne megoldás az oltás, ha kötelezővé tennék, máskülönben mindig létezni fog az a réteg, ami elutasítja azt. Ezzel a ténnyel alapból kalkulálni kell.
Nem látom az összefüggést. Ha csinálok egy kutatást, akkor havonta mérem az ellenanyagszintet is, nem? Ugyanazzal oltanak most, mint a kísérletek során, így X ezer kísérleti alanyon már a második kísérleti fázis után fény derült volna az antitestek termelődési idejére. Ezek a kutatások 8 hónapig tartottak, könnyen nyomon követhető lett volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!