Bevallom, a saját ötleteim, de igaz, hogy sokat segítene ez a forgatókönyv a súlyos környezetvédelmi problémákon?

Ha nincs hadiipar, csak a szomszédnak, akkor annak az országnak hamarosan vége.

Ha nincsenek kütyük, akkor az emberek unatkoznak és vágynak rá.

Az fajta gazdaság, ahol mindenki magának termel, középkori. Ennek megfelelő számú embert tud csak eltartani.

Abban igazad van, hogy kevesebbet kellene szállítani, több helyi termék kéne. Ha lenne. De nincs, mert már vidéken sincs kisgazdaság.

A munkába járási idő is sok. Kéne távmunka, de nincs. Még a németeknél is visszaszorult.

Az űrbe pedig ki fogunk jutni, ha el nem pusztítjuk magunkat addig.

Érdemes lenne tanulmányoznod a gazdaság és a társadalom törvényeit, mert ezeket nem lehet megkerülni.

Maguk a célok nagyrészt tényleg jók, de a megvalósíthatósággal is baj van meg azzal is, hogy nem látod, hogy egy működő rendszer egyes elemeit változtatnád meg, nem foglalkozva a kihatásaikkal a többi elemre.

"A kutatásra fordított erőforrások az egészségügyre és a környezetvédelemre összpontosulnának a hadiipar és a kütyük helyett."

Talán még a hadiipar rész valamennyire elfogadható. Oda tényleg sok KÖZPÉNZ megy. De ne feledjük, hogy ma már istenigazából a hadiipari és közhasznú ipari fejlesztések nem igazán válnak szét.

Ami ott egy hadidrón vezérlése, az az űrtechnikában mondjuk egy Mars leszállóegység önálló navigációs rendszere, közéletben mondjuk önvezető autó irányítása lehet.

Sok-sok ilyen párhuzam van.

És istenigazából a közhasznú ipar sok téren már lepörgi a katonait, a hadseregek sokszor onnan vásárolnak be technológiákat.

Elég pontos, éles szikével kéne szétválasztani, mi az, ami tényleg csak katonai célra jó.

És sajnos bizonyos mértékben szükség van erre is, amíg nem áll le a világ egyszerre, kompletten a haditechnikával. És erre elég kicsi az esély. Ha a nagyok leállnak, a kicsik kezdenek kiskirálykodni stb.

Amíg egy nagyhatalom fejleszt 6. gen. vadászgépeket, a többi is kénytelen, ha nem akar totál vert helyzetben lenni.

"Nem az lenne az élet alapja, hogy az ember a napját egy munkahelyen tölti a "közösnek" dolgozva, amije van, az a "közösből" van"

Nem teljesen értelek. Ha nem termelek értéket, mi alapján kapok vásárlóértéket, mi, ki finanszírozza?

"a kevéske szabadidejében pedig beül a tévé elé."

Ez meg személyes döntés. Kismillió alternatíva van.

"Aki munkahelyen szeretne dolgozni, az az egészségügyi kutatás-fejlesztésben, gyártásban tehetné ezt meg."

Erősen elfeledkeztél a milliónyi egyéb iparágról, ami létfontosságú a civilizációnk fenntartásához.

"Amúgy meg az emberek maguknak és családjuknak termelnének, tyúkjaik, disznóik lennének, konyhakert, gyümölcsfák."

Most gondolkodj el, a mai sűrű nagyvárosok lakossága mennyi területet venne el erre a célra a mai mezőgazdasági vagy környezetvédelmi területektől.

Ehhez már túl sokan vagyunk.

Vidéken a háztáji támogatása jogos, de általánossá tenni nem lehetne.

"Nem a jelenlegi, központosított termesztés, tenyésztés lenne"

Mondom, nem számolsz a sűrűn lakott területekkel, amit CSAK a nagy hatásfokú központosított élelemtermelés képes eltartani.

"A ruhák, bútorok, háztartási gépek, kütyük időtállóak és szinte a végtelenségig javíthatóak lennének"

Bizonyos dolgokra működne, de rengetegre nem.

Mekkora lenne szerinted egy okosteló alaplapja, ha elemeket lehetne rajta cserélni?

De mondjuk ne okosteló legyen, mert mindjárt rácsapsz, hogy arra nincs is szükség (de van, csak sokan állatira nem arra használják, amire van). Legyen egy AAA kategóriás mosógép vezérlése, ami azért olyan bonyolult, hogy kevesebb vizet és áramot pusztítson (meg a kényelmedért, amit szerintem te sem adnál fel).

Amúgy kismillió kütyüt nem azért cserélük le, mert elromlik, hanem mert elavul, használhatatlanná válik, a technikai környezettel már nem kompatibilis.

"A jelenlegi rendszer totál fenntarthatatlan, ez egyértelmű."

A jelenlegi rendszer totál önfenntartó.

És hajlik is magától a megfelelő, fenntarthatóbb irányba. Csak a vak nem veszi észre. Hogy elég gyorsan változik-e, az kérdéses, de sokkal gyorsabban nem tud.

"Nem, nem fogunk az űrbe vagy más bolygókra költözni, mire itt tartana a technológia, addigra késő lesz."

Mondod te.

Kismillióan meg mást mondanak. És igenis keményen dolgozni kell rajta, akkor is, ha közben a Földből újra természeti paradicsomot csinálunk. Mert jön egy méretes egykedvű kavics az űrből és a paradicsomodat kiradírozza.

Több lábon kell állnunk.

"totál mesterséges körülmények között az emberek zöme szenvedne."

Más részük meg nem.

"Egy űrhajóban élnénk, de amúgy minek?"

Azt is meg lehet csinálni zöld környezetre.

Akár a Marson is.

Nincs fölötted szabad kék ég, ez igaz.

Neked fura és rossz.

Aki ebbe születik, annak nem feltétlenül.

És hogy minek élnénk?

Hát itt sem az az életed célja, hogy egy erdei tisztáson hanyatt feküdj, nemde? Éppenséggel jól jön hozzá néha, de nem ez az élet célja.

Akinek csak ez, maradhat itt is, akinek nem, az meg léphet tovább a Földön kívül is.

Sajnos a mai világról a képed csak sztereotípiák sorozata, egyben pedig a jövőkép-ideálod is csak ilyen vázlatos.

És nem, ne állj neki fortyogni, hogy az ilyenek miatt nem változik semmi.

Pont azok látják, mi megvalósítható, mi nem, és ami igen, hogyan, és pont azok tesznek is érte.

Akik meg nem látják át, nem ezen dolgoznak, a vázlatos képük alapján fortyognak, hogy akik tesznek a jövőért, nem tesznek semmit.

Fenét nem. Csak ők látják, hogyan lehet és miért csak úgy és olyan tempóval.

Azok ágálnak, akiknek fogalmuk sincs, hogy kéne jobban csinálni, csak mondják, hogy jobban kéne.

.

"ne gyakran cserélődjön"

Volt pár éve egy olyan EU kezdeményezés, hogy megtiltsák a termék életciklus mesterséges gyorsítását.

NEM ment át, nem szavazták meg.

Szólj a képviselődnek ÉS az EU képviselődnek, hogy lobbizzanak ezért.

Ja: hogy azt sem tudod, kik ők?

Akkor I.J.

Van aki a valóságot próbálja megismerni minél alaposabban, mert ebből derül kiszámára, hogy tudatos énje helyesen cselekszik-e, azaz úgy, hogy az a stabilitást és az ember jóllétét egyszerre szolgálja. A valóság megismerése jelenti a természet megismerését, azok törvényeit, az ember megismerését, szándékait, működési módját, igényeit, életének alapvető feltételeit. A megismeréshez tartozik, ha megtapasztalom, hogy "A" pontban vagyok (nem helyileg, hanem minden tulajdonságot illetően), és eddigi tudásom szerint a "B" pontban lenni stabilabb helyzetet eredményezne, akkor megtanulom, hogyan juthatok A-ból B-be. Mert bárhogy nem lehet.

Ez az egyetlen módszer a környezetvédelmi problémákon való segítésben.

Ha beülök egy fotelba és képzelődöm, számtalan ötletem lehet talán, de fogalmam sincs, jó-e egyáltalán, megvalósítható-e és főleg hogyan.

Más szavakkal lehet cselekedni megfontoltan, és lehet álmodozni dolgokról, amelyekről azt sem tudjuk, nem a halálunkat jelentik-e.

Az emberiség történelme folyamán rengetegszer tettek már iszonyat káros lépéseket színtiszta jó szándékkal.

Ahogy #6 írja, a megvalósíthatóság és a következmények elég bonyolult láncát kell átlátni minden globális változtatáshoz.

Sajnos ezek többségéhez ma sem tudunk eleget.

A radikális ötletekről mindig eszembe jutott az a poénos szerelési utasítás, hogy ha nem mozdul, erőltesd, ha eltörik, úgyis ki kellett volna cserélni.

Sok helyen működik is, de ott biztos nem, ahol ha eltörik, nincs helyette másik.

"egy hétköznapi kisember nem sok dolgot tehet"

Elolvastad, amit az ötösben írtam?

Mit mondasz rá?