Azért látjuk a csillagokat, mert a fényük eljött a szemünkig?

Így van, a szemed csak azt tudja érzékelni, amiről a fény eljut a szemedbe.

Sőt, az is lehet, hogy az a csillag, amit jelen pillanatban látni vélsz, valójában már elpusztult, és csak a fényét látod, ami sokx évvel ezelőtt elindult róla.

az univerzum tágul.

a táguló téren keresztülhaladó fény a tágulás miatt energiát veszít. kicsit olyan, mintha futószalagon próbálnál szembe szaladni, azzal a különbséggel, hogy te a szalagon lelassulsz (minden máshoz képest), a fény viszont nem tud lelassulni, mert a sebessége adott, így úgy veszít energiát, hogy megnyúlik, azaz megnő a hullámhossza, vagy ha úgy tetszik lecsökken a frekvenciája.

azaz ha elindul mondjuk egy kék fény valahonnan, akkor ahogy keresztülhalad a folyamatosan nyúló téren, előbb zöld, majd sárga, majd vörös lesz belőle és ha addig nem ér ide, akkor tovább nyúlik és infravörös lesz, majd, ha még akkor sem, akkor rádióhullám (ami szintén fény, azaz elektromágneses sugárzás, csak sokkal nagyobb a hullámhossza)

a nagyon messzi csillagok fényét azért nem látod, mert annyira megnyúlt a belőlük érkező fény hullámhossza, hogy az már nem látható fény.

azért is van az, hogy a Hubble űrtávcső utódja a James Webb űrtávcső egy infravörös távcső lesz. messzebbre ellátni vele.

Jaj!

Hogy érted azt, hogy odáig ellátunk?

Kijön egy valami csodás tapasztalhatatlan izé-sugár a szemünkből, és egy szempillantás alatt odamegy az akár több millió fényévnyire lévő csillagig, majd gyorsan körbetanulmányozza azt, és ugyanúgy gondolatsebességgel visszatalál a szemedbe, mint a postagalamb?

Ugye ültél már olyan autóban, aminek az üvegén belülről simán kiláttál, de aki kívül volt az nem látott téged?

Na, ott az üveg úgy van megcsinálva, hogy az autón kívüli fény könnyedén bejuthasson az utastérbe, ahol te ülsz, vagyis az utcai emberekről visszaverődő fény az üvegen át a szemedbe jut, és ezért látod őket az üvegen át.

Viszont benn, a rólad visszaverődő fény nem tud kimenni az autóból, mert az üveg bentről kifelé nem engedi át, visszaveri a fényt, ami így rólad nem juthat el az utcai ember szemébe.

Pont fordítva működik az az üveg, mint hiszed. Nem a te szem-sugaradat engedi ki, hanem a kintről áradó fényt engedi be, és éppenhogy a benti fényt nem engedi ki.

Tóth Árpád : Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka,

S a mérhetetlen messzeségen át

Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd

Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,

Jött a jeges, fekete és kopár

Terek sötétjén lankadatlanul,

S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most

Hozzám talált, s szememben célhoz ért,

S boldogan hal meg, amíg rácsukom

Fáradt pillám koporsófödelét.

[...]

A kérdés egyik része a látás, a szem működése.

Nem részletezek, meg lehet találni a részletes leírást akár az interneten is.

A másik része az univerzum, és az abban lévő égitestek, csillagok, bolygók, holdak, üstökösök aszteroidák, stb.

Felfoghatatlan távolságok, méretek - arról is lehet informálódni sok helyen.

Az egészből csak egyet emelnék ki: a csillagokat csak sötétben láthatod, amikor nincs erősebb fény, ami elnyomná a csillagok fényét.

Ott vannak azok nappal is, de a Nap fénye sokkal erősebb, sőt, egy utcai lámpa fénye is elég ahhoz, hogy éjjel "ne láss el a csillagokig"

Sajnos a nagyszerű válaszokkal kis baj van. Nem azért látjuk, amit írtak.

Végső soron azért, amit te írtál. Igen, mert eljut a szemünkbe a fényük. És az összes csillagot látod, amelynek a fénye a szemedbe jut. Csak némi pontosítás. A szemedbe jutó "fény" foton, amelynek energiája van. Ha ez az energia nagyon kicsi, akkor a szemed nem képes érzékelni (pont úgy, ahogy a kicsike mozgást se veszed észre, csak egy bizonyos méreten felül). Tehet ezeket a csillagokat azért nem látod, mert túl kevés a fényük.

Melyeknek túl kevés? Attól függ hogy milyen messze vannak és ott mekkora energiát bocsátanak ki (ezt mérik egy "magnitudó" nevű mértékegységgel). Mivel a csillag minden irányban sugároz, a szemedbe jutó fénye a távolság négyzetével csökken. Ha egy csillag mondjuk 10 fényévre van, és elég sok energiát sugároz, látod. Ha nem elég sokat, akkor olyan kevés foton jut a szemedbe, hogy azt nem érzékeled (vagyis nem látod). Ha egy másik csillag tízszer ekkora távolságban van, de százszor olyan erősen sugároz, akkor pont egyformának látod a kettőt. Ha csak ötvenszer olyan erősen sugároz, akkor gyengébb fényűnek látod, de ha ezerszer olyan erősen, akkor sokkal fényesebbnek látod. Így aztán rengeteg csillag van, ami elég közel (100 fényévnél közelebb) van, de mégse látod, és sokkal több, ami ettől jóval messzebb, és mégis látod.

Például a Göncöl (Nagy Medve) főcsillaga mindössze 75 fényév és 1,8 magnitudó fényességű, viszont a Orion 1340 fényévre van és 4 magnitudó fényességű. Vagyis a látás feltétele, hogy adott távolságra lévő csillag mennyi fényt bocsát ki, a távolság önmagában semmit sem jelent.

"Azért látjuk a csillagokat, mert a fényük eljött a szemünkig?"

Igen.

"Viszont akkor miért nem látjuk az összes csillagot, amiknek a fényének volt már elég ideje eljutni a Földig?"

Részben azért, amit az első válaszoló írt (bár ez csak a nagyon távoli csillagok esetén igaz). Részben azért, mert a csillagok nagyon messze vannak, így a legtöbb nagyon halványan látszik. A csillagok csak egy kicsi részét lehet látni szabad szemmel (még megfeleően sötét ég alól is). (Ennek a hátteréről bővebben írt a 9. válaszoló.) Távcsővel például sokkal több csillagot lehet látni, mert több fényt tud összegyűjteni.

Bizonyos csillagokat meg azért nem látunk, mert valami (például porköd) eltakarja őket. Például ha náyron jó sötét helyről, ahol nincs fényszennyezés, felnézzel a Tejútra, azt látod, hogy két sávra oszlik. Ez nem azért van, mert a Tejút tényleg két részből áll, hanem azért, mert a sötét porködök kitakarják a középső részt.

[link]

(Szabad szemmel persze nem ennyire látványos, mint ezen a képen.)

#7

"2 millió fényévre az Androméda köd van, az is a déli féltekéről látszik."

Az Andromeda galaxis épp az északi féltekén látszik jól, mostanában estefele magasan látszik az égen. (Persze megfelelően sötét helyről, ha nem túl fényes a Hold.)

#9

A válasszal alapvetően egyet értek, pár pontosítás:

"A szemedbe jutó "fény" foton, amelynek energiája van. Ha ez az energia nagyon kicsi, akkor a szemed nem képes érzékelni"

Ez kicsit félreérthető. Nem a fotonok energiája, hanem száma (pontosabban fluxusa) lesz kicsi. (Ha csak nem a vörös eltolódásról van szó, amit az 1. válaszoló írt.)

"a Orion 1340 fényévre van és 4 magnitudó fényességű."

Gondolom itt az Orion legfényesebb csillagásra gondolsz, a Rigelre. Ez viszont 0 körüli látszólagos fényességű. (És a legtöbb helyen kisebb távolságot adnak meg, de ebben van bizonytalanság.)