Ha éjszaka felnézek az égre akkor miértnem így látom a csillagokat?

#1

Szokásos hozzá nem értő baromság.

A fényképező sok ideig exponált, ezért sikerült sok fényt begyűjtenie.

#2 Valaszadó! Csak a második mondatod igaz.

A fényszennyezés nagyon is probléma. Budapesten, és környékén szinte izzik az ég.

Ilyen képet egy fényszennyezett helyen nem lehetne csinálni még nagyon hosszú expozíciós idővel sem.

( Nem nyomtam semmit, pedig a stílusod megérne egy pirosat.)

#4

Nektek miért heppetek ez, hogy minden válaszban az igazságmorzsát keresitek, amit én baromságnak tituláltam? Csak azért, hogy ne legyen igazam?

Már előttem leírták a lényeget, de megpróbálom összefoglalni.

I. Úgy, ahogy a képen látható, sosem fogod látni a Tejutat, az alábbiak miatt:

a) Hosszú záridejű felvételről van szó (ahogy a 2. válaszoló írta). Az ilyen képeknél álalában legalább 10 másodpercig, de gyakran jóval tovább (akár percekig) exponálnak. Így sokkal több fényt tud összegyűjteni a szemünknél. Emellett gyakran több képből szerkesztik össze a véglegeset (ld.3. válasz).

b) A képeken komoly utómunkát végeznek (csökkentik a zajt, növelik a fényerőt és a kontrasztot). Egy nyers képen sokkal kevesebb minden látszik.

c) A fényképezőgép gyenge fény esetén is színes képet készít. Ugyanakkor a szemünk úgy működik, hogy gyenge fényben nem érzékeljük a színeket.

II. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, honnan és mikor nézed az eget. (És ezek a fénykép készítést is erősen befolyásolják, ahogy előttem írták.)

a) A fényszennyezés nagyon erősen befolyásolja, mit látsz. Nagyvárosban egyáltalán nem látszik a Tejút, nem fényszennyezett, sötét helyről viszont itthonról is szépen látszik (ha nem is úgy, mint a képen). Azt ilyen térképeken lehet megnézni, hol mennyire szennyezett az ég:

[link]

b) Ha fenn van a Hold, a fénye elnyomja a többi égitest fényét (főleg teleholdkor), nem látszanak jól a csillagok.

c) Ha fátyolfelhős vagy párás az ég, kevésbé látszanak a csillagok, plusz erősebb a fényszennyezés.

d) Az emberi szem működése miatt a halvány objektumok (pl. Androméda galaxis) gyakran jobban látszódnak, ha kicsit mellékük nézel.

III. Az sem mindegy, mikor nézed az eget. Egyrészt érdemes megvárni a teljes sötétséget, másrészt az egyes évszakokban az ég más-más részét látjuk. A Tejút például nyáron látszik a legszebben.

IV. Azért a földrajzi hely sem teljesen mindegy.

a) Nagyon sötét, fényszennyezéstől teljesen mentes helyek itthon (és Európa nagy részén) nincsenek. Ilyenek csak ritkán lakott vagy nagyon szegény területeken vannak.

b)Magas hegyekből (mivel vékonyabb felettük a légkör) jobban látszik az ég.

c) A déli csillagképeket itthonról nem látni. A galaxisunk központja például a Sagittarius csillagkép fele van, ami az égbolt déli féltekéjére esik, igaz, közel az egyenlítőhöz. Itthonról os látszik, de csak nagyon alacsonyan, emiatt elég rosszul általában. De Magyarországról egyáltalán nem látszik például a két Magellán-felhő vagy a Carina köd.

Összegezve: úgy sosem fogod látni az eget, mint a linkelt képen, de megfelelően sötét helyről, megfelelő körülmények között azért elég szép tud lenni a látvány!

#5 zoligyerek! Igen a linkelt képet legalább 2 képből rakta össze valaki.

- Hogyan készülhetett ez a fotó?

1) A fotós kiment egy jó megfigyelő helyre, a fényes nagyvárostól kb. 30 - 50 kilométerre.

2) Ekvatoriális mechanikára szerelte a gépét, és kb. 5 - 15 perces expozíciós idővel felvételt készített a csillagokról. [ Az ekvatoriális mechanikával követni lehet a Földhöz képest elmozduló csillagokat. ]

3) Rögzített állványról is készített egy képet a háttérben lévő hegyekről hasonlóan hosszú expozícióval.

4) A két képet összehozta valószínűleg digitális technikával.

- - -

#6 Válaszadó! - Szeretem az igazságot.

Mint írták, hosszú expo és + a többi, csakmegerősítem. Kb ilyen a szabad szemmel, nyilván nem városban...

[link]