A csillagokat mióta rajzoljuk csillagnak? 500 évvel ezelőtt is így ábrázoltuk, sok ággal? Csak azért kérdem, mert ha jól tudom szabad szemmel nem ilyenek, legfeljebb fotókón áll elő ilyen optikai jelenség.

[link]

Ez ugyan nem egy "sima" csillag, de egy szupernova is csak egy fényesebb csillagnak tűnhetett abban az időben. Valamint a napot is így ábrázolták, ami szintén egy csillag.

Szabad szemmel is megfigyelhető a jelenség valamennyire (bár inkább csak fényesebb csillagok esetében figyelhető meg), mert a szempillákon is végbe mehet diffrakció, így azok is kialakíthatnak diffrakciós tüskéket.

[link]

"A napsugarak, amit belinkelt az illető, és a diffrakciós tüskék két különböző dolog."

Ha ez az 1. válaszoló által belinkelt képre utal, akkor a linkben beírják, hogy a rajzon valószínűleg egy szupernóvát ábrázoltak, szóval a napsugár nem tudom, hogy jön ide.

(Illetve ha a "napsugarak" alatt a krepuszkuláris sugarakra gondolsz, az valóban egy másik dolog, de a nap körül is látszódnak diffrakciós tüskék, persze azokat nem nagyon érdemes hosszan nézegetni.)

"Számomra fura, hogy egy ilyen ritka jelenség miatt csillag fomaként ábrázolják a csillagokat"

Ritka? :o

"vagy egyszerűen csak az van, hogy pontként nem lehetett, és kellett valami más."

Abban mondjuk lehet valami, hogy egy csillag alagzaton jobban érződik, hogy csillag, mintha csak pontokat rajzolna valaki.

"500 évvel ezelőtt is így ábrázoltuk"

Közékori csillag ábrázolások. Szerintem eléggé hasonlítanak a mostanihoz.

[link]

[link]

Az ókorból én nem ismerek (nem találtam hirtelen) ilyen csillag ábrázolást, de lehet, hogy már akkor is volt.

Huh, csak véletlenül keveredtem ide... :) - azért ilyen kései a válasz...

Igen, az ókorban is ilyen sugarasan ábrázolták a Napot, csillagokat is.

Egy sumer tábla...

[link]

Egyébként ebbe a pecsétbe szokták az UFO-mániások belemagyarázni (Zecharia Sitchin önjelölt sumer-"kutató" és fantaszta útmutatásai alapján), hogy ott a Nap körül ábrázolva van az a Naprendszer is, amelyet ilyen részletességgel akkoriban pedig lehetetlen lett volna ismerni.

De a Nap körül ott nem bolygók vannak (és nem is csillagok), hanem valami mások, mint pl. itt is:

[link]

Ezek a pontok valami speciális hengerpecsét-jelölések inkább persze.

...és Egyiptom

[link]

Itt a homorító kék színű leányzó, maga az ég, vagyis Nut istennő. Érdekes módon a heverő fazon meg Geb, a föld istene, ami azért meglepő, mert a termékeny földet nem nőnek, hanem férfinak tudták be.

Ógörög...

[link]

***

@Kérdező!

Azért szerintem annyi mennyiségben a Nap körül is lehet diffrakciós tüskéket látni, hogy az nagyon meghatározó élményt keltsen az emberben, másrészt azért az ilyesmi látvány sem volt ismeretlen az emberek előtt:

[link]

A Holdnak este olykor jól látható fényszóródása is van, és hát azt kellett valahogy ábrázolni. Gondolj bele, hogy ezt/ezeket kezdetben kövekre, meg utána agyagtáblákra kellett valahogy vésni/felkaparni, és még később már akár papiruszra rajzolt egyszerű körökből, vagy pontból se lehetett volna kikövetkeztetni kifinomult fényszóródás megfestése híján, hogy most éppen csillagot, Napot, Holdat akar a művész ábrázolni. A fénylő égi objektumokból kiáradó fénysugarakat ésszerű megoldás volt úgy bemutatni, egyszerűsített módon, hogy vonalak tartanak ki az objektumból, vagy ha nagyon erős sugarakról van szó, akkor azt háromszögekkel jelezték, mint a sumer táblán. Ez az ősi/ókori ábrázolás egyszerűen meghonosodott a társadalmi tudatban, és konkrétan kitörölhetetlen szimbólumként a mai napig fennmaradt, és feltehetőleg fenn is fog maradni, amíg ember létezik.