Tekinthetnénk -e a hőmérsékletre (mint egy testre vonatkoztatott egyik meghatározó állapotjellemzőre) úgy, mintha az egy polaritás lenne? Szigorúan elméleti alapon lehetséges lenne -e az abszolút 0 foknál (0 kelvin) alacsonyabb hőmérséklet ("-")?
Bocsi, megint nem fért ki. Az emberi test "információs rendszere" (káros információ=fájdalom) nem tesz különbséget a számára túlzottan nagy hideg és meleg között (mindkettő "megéget", még a sérülések jellege is hasonló). Fizikánk jelenlegi állása szerint - amennyire én tudom - abszolút nulla foknál hidegebb nem lehetséges, mivel a részecskék rezgése itt megáll. Elképzelhető -e, hogy ez alatt a hőmérséklet alatt a részecskék újra rezegni kezdjenek, de nem az "eredetivel egyező irányba"?
Bocs, tudom elég hülyén hangzik, de arra lennék kíváncsi, hogy a hőmérséklet, mint állapotjellemző, lehet -e szimmetrikus? Lehetséges -e polarizálhatósága (lehet -e negáltja)? Ez szerintem valójában szimmetriakérdés.
Bármilyen hozzászólás érdekel.
válasza:"Hossz, térfogat, felület? Miért ne lehetne?"
Mert nincs.
Kivéve elméleti matekban.
Lásd komplex számok.
Ezek következménytulajdonságok (másodlagos jellemzők).
Szerintem több matematikai területen is értelmezhetők.
Amit az antianyag-anyag egyesülésről mondtál, már évtizedek óta ismert. Ez lesz a következő lépcsőfok (a polaritások "átválthatósága").
A "hossz, térfogat, terület" paraméterekhez csak egy kérdés:
hogy alakul ezen paraméterek értéke, ha valami teljesen megszűnik létezni (vagy akár csak maradéktalanul színtiszta energiává alakul)?
válasza:"hogy alakul ezen paraméterek értéke, ha valami teljesen megszűnik létezni (vagy akár csak maradéktalanul színtiszta energiává alakul)?"
Nem nulla lesz, hanem értelmetlen.
válasza:Amennyire én értelmezni tudom ennek a kifejezésnek a fizikai alkalmazását, szerintem nem.
De lehet, hogy én értelmezem rosszul. A pontos definícióját a polaritásnak nem ismerem.
Egyáltalán csak olyan mértékegységeknél van értelme, ahol egyértelmű, hogy ellenkező előjelű mennyiségek felléphetnek és ezeknek mérésben funkcionálisan állandó fontos szerepe van.
hogy ezt a tömegre mennyire lehet ráhúzni, hát, nekem kérdéses.
válasza:"ha a tömegről feltételezem, hogy következménytulajdonság, és nem polaritás, hogy görbítheti meg a teret"
Várjálvárjál.
Mit értesz következmény-tulajdonság alatt?
Szt már tudjuk, hogy a tömeg a Higgs-tér, Higgs-bozon következménye. Én spec nem látom, ez miért jelentené, hogy nem görbítheti meg a teret.
"ha a fénynek nincs tömege, akkor hogyan hathat rá a gravitáció"
Úgy, hogy a gravitáció nem erőhatás, hanem térgörbület, a fény meg megy erő által cibálatlanul a görbült tér mentén, miközben "azt hiszi", egyenesen megy.
"a gravitáció a meghatározó, és legalább annyira köthető a gyorsuláshoz, mint a tömeghez"
Ezt nem tudom, hogy érted, tényleg szoros összefüggésben vannak, de hát az ismert.
válasza:"fennáll "a hová görbül?""
A jobb kifejezés az lenne, hogy torzul, méghozzá egy plusz dimenziós görbület vetületének látszóan, ezzel kivédve a "hová" szükséglet.
"mi hozza létre a görbületet?"
Játsszam a hülyét? A tömeg. :D
Erre nincs egyelőre jobb válasz az einsteini egyenleteknél.
válasza:Kérdező nézd végig az alábbi videót:
https://www.youtube.com/watch?v=fEZIx8UAcG0
Minden gravitációval kapcsolatos kérdésedre választ ad.
Benne van és jól elmagyarázva miért nem lehet erő.
Benne van a súlyos és a tehetelen tömeg egyenlősége.
Megadja miért nem lehet a gravitáció és a gyorsulás közt különbséget tenni (vagyis megkülönböztethetetlenek.).
És mindebből következik hogy semmiképpen nem lehet polaritása!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!