Tekinthetnénk -e a hőmérsékletre (mint egy testre vonatkoztatott egyik meghatározó állapotjellemzőre) úgy, mintha az egy polaritás lenne? Szigorúan elméleti alapon lehetséges lenne -e az abszolút 0 foknál (0 kelvin) alacsonyabb hőmérséklet ("-")?
Bocsi, megint nem fért ki. Az emberi test "információs rendszere" (káros információ=fájdalom) nem tesz különbséget a számára túlzottan nagy hideg és meleg között (mindkettő "megéget", még a sérülések jellege is hasonló). Fizikánk jelenlegi állása szerint - amennyire én tudom - abszolút nulla foknál hidegebb nem lehetséges, mivel a részecskék rezgése itt megáll. Elképzelhető -e, hogy ez alatt a hőmérséklet alatt a részecskék újra rezegni kezdjenek, de nem az "eredetivel egyező irányba"?
Bocs, tudom elég hülyén hangzik, de arra lennék kíváncsi, hogy a hőmérséklet, mint állapotjellemző, lehet -e szimmetrikus? Lehetséges -e polarizálhatósága (lehet -e negáltja)? Ez szerintem valójában szimmetriakérdés.
Bármilyen hozzászólás érdekel.
Egy kísérlet során sikerült lemenniük 0 kelvin alá, de nem sokkal, -pártized kelvinig. Persze lehet, hogy csak mérési hiba volt, ami cikket olvastam, az erre nem tért ki.
Még mindig nem sikerült a polaritást definiálnod, így pedig nehéz lesz rá úgy tekinteni...
Megértettem kb mire gondolsz kérdező, bár elég körülményesen írtad le.
Tehát lényegében az a kérdés "bezárul-e a kör?" vagyis egy bizonyos extrém magas hőmérsékletnél átvált -e 0 kelvinbe. Vagy fordítva 0 kelvin alatt átváltana -e extrém magas hőmérsékletre.
A válasz az hogy NEM.
Ez egy egyik végén nyitott lineáris dolog.
A hőmérsékletet nem a rezgések iránya vagy polarizációja határozza meg hanem a rezgés mértéke, intenzitása, ha úgy tetszik amplitudója.
Tehát az extrém magas hőmérsékleteknél az atomok nagyon nagyon kilengenek. Ehhez sok energia kell.
0 kelvin közelébe meg pont úgy érnek hogy kivonják a rendszerből az energiákat. És igen pont 0 -nál megállna minden rezgés.
De ha alá lehetne menni egyáltalán az az energia honnan származna amitől újra rezegni kezdenek? Vica versa bármerre is kezdenek rezegni akár ellentétes irányba is az a 0k -nél nagyobb hőmérsékletet jelent és sosem kisebbet!
Az meg hogy a 0k és a végtelen kelvin közt egy picike tartományt képes érzékelni az ember bőre és ami ezen kívül van akár lefelé akár felfelé az ugyanolyan fájdalomként jelentkezik teljesen mindegy.
Nem az határozza meg a hőmérsékletet mit tudunk érzékelni hanem ahogy fentebb írtam a rezgés mértéke. Tehát hogy a 100 kelvin az 1000 Kelvin és a 10 000 kelvin is ugyanúgy fáj nem oszt nem szoroz. Egyszerűen a bőrünk mérési tartományán kívül vannak az értékek.
Tehát a hőmérsékleti egyenes alul 0 kelvinnél zárt felül nyitott bármekkora lehet.
Nem ér körbe nem vált át polarizációjának nincs nagy jelentősége.
(Hozzátéve érdekességként hogy a leghidegebbeket vagyis 0k legjobb megközelítését úgy oldották meg hogy szinkronizálták egy atomcsoport rezgését egy irányba, és azzal ellentétes fázisú laser -el "kioltották" a rezgéseket. És ezzel hűtöttek 0k közelébe. A mérés maga meg vissza is melegítette az anyagot mert energiát közölt vele.)
#2
És ha a közölt energia is polarizált?
Polaritás: valaminek az a többi rá jellemző tulajdonságától egyértelműen elkülöníthető meghatározó tulajdonsága, amihez jellegénél fogva egy és csak egy olyan (létező vagy feltételezhető) tulajdonság rendelhető, ami mindkét tulajdonság egyidejű megléte esetén azok hordozóját mindkét tulajdonság szempontjából közömbössé teszi.
#2
Legyen "A" halmaz a nullát is tartalmazó egész számok halmaza. A halmaz (előjel szempontjából) kétféle polaritást és egy neutrális elemet tartalmaz. A polaritás itt relatív (halmazon belüli).
Most legyen "A" a pozitív egészek halmaza, "B" a negatív egészeké. Itt (az előjel szempontjából értelmezett) polaritás abszolút. A polaritás ugyanis általános halmazjellemzővé válik. De ha létezik "B" halmaz, akkor a polaritás értelmezhető.
Az alapkérdésem arra vonatkozik a hőmérséklet esetében, hogy létezhet -e ebben az értelemben "B" halmaz? A te válaszod a szememben viszont "A" halmazról szól.
#5
A mozgás pl. a megfigyelő szempontjából polarizálható (kitüntetett iránya alapján).
Az elemi atommag (hidrogén) töltés szerinti előjele alapján szintén (proton, pion, neutron, ez utóbbi az "adott tulajdonság szempontjából közömbös, más tulajdonság {pl. tömeg} szempontjából viszont nem).
Nos, ugyan a kérdésben megfogalmazott gondolat hibás, de teljesen más értelemben, módon a hőmérséklet tényleg nem egy sima, nulláról végtelenbe menő félegyenes.
A negatív hőmérséklet valójában iszonyat magas hőmérséklet.
Wadmalac, ideírom a "hibás alapgondolatot".
"Minden létező, vagy létezővé tehető eseménynek (vagy dolognak) rendelkeznie kell legalább egy olyan meghatározó tulajdonsággal, amely létezését indokolttá teszi, azaz létezését nem létezésétől megkülönbözteti. Hogy nem létezése is biztosítható legyen, léteznie kell ennek a tulajdonságnak egy ellentétes tulajdonságpárjának ("negáltpárjának") is, amely megléte esetén ezt az alaptulajdonságot önmagával együtt megszünteti (kioltja).
Az ilyen jellegű meghatározó tulajdonságokat polaritásoknak nevezzük."
{A tételt meg (ha még senki nem írta volna le) Prokopf polaritás-tételének😉.}
Gondolom innentől nyilvánvaló, mit is keresek. (Adalék sci-fi íróknak, hogy a reményeim szerint 20 éven belül megvalósítható antigravitikus hajtás legalább két aspektusú polaritások használatát feltételezi. Hajtás, védelem-szabályozás.)
"Hogy nem létezése is biztosítható legyen, léteznie kell ennek a tulajdonságnak egy ellentétes tulajdonságpárjának ("negáltpárjának") is, amely megléte esetén ezt az alaptulajdonságot önmagával együtt megszünteti (kioltja)."
Ebben lesz a hiba.
Mert bizonyos paraméterekre igaz, bizonyosakra meg nem.
Hossz. Térfogat. Felület.
Gondolj csak az anyag-antianyag reakcióra.
Igaz, hogy a két, egy bizonyos tulajdonságában eltérő anyag találkozása megszünteti mindkettő létét, de nem simán eltűnik, megsemmisül, hanem energiává alakul, tehát nem oltják ki egymást.
Kismillió anyagi paraméter van még, amit nem lehet simán így kinullázni illetve nem értelmezett a negáltja.
Szóval ez eléggé olyan filozófiai megközelítés, amit nem lehet általánosan ráhúzni a világ tulajdonságaira.
Ez egy definíció Wadmalac, aminek ha valami nem felel meg, akkor az nem a definiált valami. Ennyi.
Hossz, térfogat, felület? Miért ne lehetne? A kérdés csak az, hogy pl. létezhet -e kifordított buborék? Létrehozható -e negatív hossz? stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!