A magyar I.Q bajnok csodagyerek, nem is volt értelmes?

- A gyerekeknél az IQ mérése eleve más, mint a felnőtteknél.

- Az IQ-mérés azt mutatta meg, hogy a többi (a korosztályba tartozó) gyerekhez képest a főhősünknek hogy megy az IQ teszt kitöltés.

- Ennek megfelelően, ha egy gyereknek kimagasló is az IQ-ja, csak annyit jelent, hogy akkor, az egyedfejlődésének azon a pontján ennyivel meg ennyivel jobb kortársainál. Lehet, ő nem nagyon fejlődik innen tovább, míg kortársai igen, így beérhetik őt. Azaz csak korábban ért meg agyilag, mint a többi gyerek - ez nem jelenti azt, hogy tovább is fog fejlődni.

- Az életben elért eredmények és az IQ kapcsolata nem ilyen egyszerű. Az, hogy ki mennyire képes sikereket elérni bármi szellemi területen, vagy akár képes-e egy egyetemet elvégezni, bőven nem csak az IQ-tól függ. Kismillió pszichilógiai tényező beleszól még. Lehet valakinek felnőttként is 195 az IQ-ja, ha közben olyan pszichológiai gátjai vannak, amik megakadályozzák a normális működésben, akkor még egy büfészakot sem lesz képes elvégezni. Az IQ-n kívül eső tökmás okokból.

A konklúzió, amit levontál, puszta spekuláció. És mint ilyen, nem sokat ér és nem sok értelme van.

Kismillió magas IQ-val rendelkező ember van, aki sosem ér el semmi nagy dolgot életében.

A sikerességhez kevés az IQ. Sőt, még csak feltétlen összefüggés sincs.

És nem kizárt, hogy a nagy felkapottság csak ártott.

Nézd meg, hány híres gyerekszínész csúszott le felnőtt korára, éppen mert nem tudott úgy felnőni, ahogy egy gyereknek kéne.

3

Wadmalac általában sok mindennel nincs tisztában, de ez soha nem tartotta vissza attól hogy okoskodjon.

A MENSA IQW tesztje annyit jelent, hogy az adott tesztet globálisan kitöltők közt te milyen eredményt értél el.

Nem pedig azt, hogy milyen okos vagy.

Asszociációs, logikai és vizuális készséget mér valamennyire, de semmi mással nem összevethető, az okos és hülye fogalmával sem, az életbeli sikerességgel sem.

Neked meg simán az okos-hülye kérdésre analógia.

És ez nem igaz.

És ha parasztkodsz, az ezen nem változtat.

"2 Malac te nem vagy tisztában az I.Q fogalmával sem"

Barátom, itt most te mutatod be éppen, hogy te vagy, akit az IQ fogalmával egy napon emlegetni is kár.

A MENSA tesztből bizonyára szép papírcsákót tudnál hajtogatni, de ennyi fogalmad van róla.

> Nála mérték a világon egyik legmagasabb 195 pontos értékét, amivel minden idők egyik legértelmesebb emberei közé került.

Hát azért nem erről van szó…

Gyerekkorban teljesen máshogy mérik az IQ-t, mint felnőttkorban. Ha egy 8 éves gyerek mentális képességei egy átlagos 10 éves gyerekének felelnek meg, akkor az IQ-ja: 10/8=125 (%). (A százalékot nem szoktuk kiírni IQ esetén). Felnőtt korban nyilván nem így mérik, nyilván az, hogy valaki 30 évesen egy átlagos 90 éves mentális képességeivel rendelkezik, az nem éppen jó eredmény. Felnőtt korban az IQ-t az IQ-teszten elért pontok alapján mérik, hogy valaki az azonos korú népesség mekkora hányadánál ért el jobb eredményt (nem akarok belemenni a matematikai részletekbe – normál eloszlás, szórás, gyakoriság –, de érezhető, hogy teljesen más a mérés módszere, még ha a két módszert igyekeztek összhangban is tartani).

Az intelligencia kb. 17 éves korig úgy fejlődik kb., mint a testmagasság. Néha meglódul, aztán stagnál. Így aztán jellemzően csak pillanatnyi képet ad, nem olyan képet, amiből messzemenő következtetést lehet levonni. Attól, hogy valaki 7 évesen a tornasor elején van, az nem jelenti azt, hogy 20 éves korára óriás lesz. Egy gyerekkori IQ-teszt alkalmas mondjuk egy iskolaérettség ellenőrzéséhez, alkalmas komolyabb mentális visszamaradottság megállapításához, de nem alkalmas arra, hogy valakinek a felnőttkori képességeiről szerezzünk tudomást.

Az, hogy 5 éves korában 195-ös IQ-t mértek nála az azt jelenti, hogy a mentális képességei egy átlagos 10 éves gyerek szintjét érték el. Ez szép és jó, de ezer és egy olyan tényező van, ami miatt mondjuk 8 éves korától nem fejlődnek ugyanilyen ütemben a mentális képességei. Lehet felnőtt korára az IQ-ja „csak” 140 lesz, ami bár bizonyos szempontból magas persze, magasabb, mint az emberek 99,6%-áé, de ha úgy nézzük, hogy minden 261. ember rendelkezik ekkora vagy ennél magasabb IQ-val, így Magyarországon 35–40 ezer ember rohangál ekkora vagy ennél magasabb IQ-val, akkor azért érezzük, hogy ettől nem feltétlenül kell hasra esni.

Nota bene egy 195-ös felnőttkori IQ azt jelenti, hogy valaki az adott IQ-teszten jobb eredményt ér el, mint másik 8,3 milliárd tesztkitöltő. Ilyenből tényleg csak egy él a Földön (a felnőttkori IQ definíciója szerint). Gyerekkorban meg nem is olyan ritka eredmény, nyilván minél fiatalabb valaki, annál kevésbé ritka. Az, hogy egy 4 hónapos csecsemő olyan mentális képességgel rendelkezik, mint egy átlagos 8 hónapos csecsemő, arról azért lehet érezni, hogy ettől még nem fog zseni lenni felnőtt korára.

~ ~ ~

> Viszont ha megnézzük az életútját csupa kudarc.

Az IQ az intelligenciát méri, nem a sikerességet. Az intelligencia egy meghatározó, de némileg túlértékelt tulajdonság, nem kizárólagosan határozza meg az embert, és még nem is biztos, hogy a legfontosabb tulajdonság. Egy igen magas intelligenciával rendelkező ember is lehet lusta, műveletlen, antiszociális, nárcisztikus, lehet alaptalanul öntelt, beképzelt, ugyanúgy hozhat rossz döntéseket, lehetnek más képességek terén hiányosságai, lehet diszlexiás, lehet rossz a memóriája, stb… Sőt lehet lapos föld hívő, lehet ilyen-olyan konteó hívő. Az intelligencia ez ellen sem véd, bár nyilván az intelligenciával valamennyire – hangsúlyozom valamennyire – együtt jár a kritikusabb gondolkodásmód.

Nota bene a Mensa tagjai között vannak persze mérnökök, tudósok is, meg vannak munkanélküliek, gyári munkások, bolti eladók, egyéb, különösebben magas végzettséget nem igénylő szakmát űzők is. Vannak gazdagok és szegények. Vannak magas műveltséggel rendelkezők, és vannak műveletlenek. Minden téren vannak mindenféle tulajdonságú, képességű tagok.

~ ~ ~

> Folyamatosan megbutott, végül abbahagyta a felsőoktatást. Saját céget alapított, de semmi kiemelkedőre nem jutott semmivel. Sem találmánya, sem szabadalma nem volt. Nem próbálkozott semmiben sem.

Mensa tag vagyok, a főiskolát én is félbehagytam – nagyrészt magánéleti okok miatt, de kis részben a lustaságomnak is köszönhetően, később meg nem éreztem szükségét újra nekiállni –, nincs szabadalmam de még cégem sem. Informatikus vagyok, alkalmazott. Nem keresek milliókat, de anyagi nehézségeim sincsenek. És ez így nekem jó is.

~ ~ ~

> Pl a nagyon ostobának tartott dr.Egely Györgynek ilyenkorra már több bejegyzett szabadalma, működő gépei voltak (mégha nem ingyenenrgiát adott is ki) saját fejlesztésű energiakerekei.

Hogy Egely Györgynek mekkora az IQ-ja azt nem tudom. Én gyanítom, hogy átlag feletti. Ettől még az, amit mond, az úgy hülyeség, ahogy van.

~ ~ ~

> Most így évtizedek távlatából arra gondolok, hogy a MENZ-ának is kell reklám, hogy jöjjenek, fizessék a tagdíjat, egyáltalán tudjanak róluk és érdemes legyen odamenni.

Megmondom őszintén, nem emlékszem, hogy a Mensa mennyire használta ki Szász Marci közismertté válását promóciós célokra. De nyilván minden egyesület szeret alapvetően fejlődni, megtalálni azokat az embereket, akik az egyesület tevékenysége szempontjából szívesen lennének tagjai. Ha valamiért a közbeszéd mondjuk a néptáncról szól, azon kapva kapni fognak a néptáncegyüttesek. Ha a sakkról, az jó apropó a sakk kluboknak némi promócióra. És igen, ha az intelligencia a közbeszéd témája, az lehetőség egy olyan – az országban akkor nem éppen közismert – egyesületnek az ismertté válására, ami a magasabb intelligenciájú embereket szervezi közösséggé. Ahogy az egyesületek általában, úgy a Mensa sem a tagdíjak miatt létezik. Tagdíj persze – mint az egyesületek többségénél – van, ami fedezi a működési költségeket, ilyen-olyan események megszervezését. Viszont a Mensa egyetlenegy tisztviselője sem kap semmiféle javadalmazást semmiféle egyesületi tevékenységéért.

> Találtak egy kis srácot, aki

A Mensa? Nem a Mensa csinálta a Friderikusz-show-t.

Ja igen, szavazni nem tudtam. Az átlagos számomra azt jelenti, hogy valamilyen szempontból valaki a népesség azon felébe-harmadába-kétharmadába tartozik, aki az átlag környékén van. Mondjuk egy átlagos IQ 85 és 115 közötti, ez van egy szóráson belül az átlagtól, ebbe a sávba esik az emberek 68%-a. Ha testmagasságot vesszük analógiaként, akkor az átlagos felnőtt férfi magassága 170 cm és 180 cm között van.

A zseni kifejezés viszont nem csak az intelligenciát foglalja magában, hanem a műveltséget, kreativitást és az eredményességet is. A zseni eléggé szélsőséget jelent, olyan fogalmat, amit egymillió emberből talán egyre mondanánk. Legalábbis nem nagyon tudok felsorolni 10 olyan magyart, akit szokásunk lenne zseninek nevezni. Ha mindenképpen IQ-ra akarom lefordítani, akkor ez kb. 171-es IQ-nak felel meg, ha magasságra akarom lefordítani, arra az óriás szó lenne a legkifejezőbb, és ez minimum 205 cm magasságot jelentene.

A kettő között van „némi” fokozat. Aki 187 cm, az nem átlagos, hanem átlag feletti. Nehéz lenne átlagosnak nevezni azt, aki magasabb az emberek kb. 95%-nál. De óriásnak sem tudnék nevezni egy olyan embert, aki mindössze 6–7 cm-nél magasabb nálam.

~ ~ ~

Szász Marciról is ezt gondolom. Gyerekként nem volt átlagos, sőt messze átlag feletti volt, csak az egy pillanatkép, nem az egész életére szóló tulajdonság. Zseninek, meg csodagyereknek nem nevezném, csak ritka esetnek. Felnőttként sem átlagos. Valószínű ma is átlag feletti, de nem rendkívüli IQ-ja lehet.