Ha nincs Isten, és a Nagy Bumm teremtette az univerzumot, akkor mi teremtette a nagy bummot?
Ahhoz, hogy a nagy bumm létrejöhessen, kellett anyag. De vannak olyan elméletek is, hogy a semmiből keletkezett az univerzum. Például állok a sík talajon, ezt vegyük nullának. Mit tegyek, ha a nullából akarok egy vödör földet? Egyszerűen kiások egy vödörnyi földet. Ekkor a 0 "eltűnik", és lesz helyette +1 vödör földem, és -1 vödör földem a kiásott lyukban. Ez a két ellentétes dimenzió elmélete egyszerűen.
De még ez sem magyarázza azt, hogy hogyan? Minden univerzumban történő eseményt a fizika törvényei "irányítanak". A kérdés az, hogy a fizika törvényei hogyan keletkeztek? Végtelen ideje léteznek?
A nagy bumm nem jöhetett volna létre a fizika törvényei nélkül, mint ahogy egy elképesztően bonyolult levest sem főzhetünk recept nélkül.
Ez egy logikai buktató. A teljes semmiből nem létezhetne semmi.
Szóval én azt mondom, a tudomány csak a fizika törvényeinek nevezi Istent.
"fogalmad sincsen hogy mit jelent az anyag! "
Na, mesélj, miről hitted azt, hogy csak az számít anyagnak! Utána elmesélem hogy miért tévedsz, és bukik el ezen az egész ősrobbanásellenes erőlködésed.
"Ha belülről látsz egy lufit tágulni, nem feltételezed azt, hogy az a lufi egy nyílt rendszer."
A lufi pont lehet nyílt rendszer, ha levegőt fújsz bele, és úgy tágul.
"Ha se nem tágulna, se nem zsugorodna, akkor lehetne feltételezni egy nyílt rendszert."
És ezt mire alapozod, áruld már el!
Ha egy lufit kidurrantasz vákumban, akkor a benne lévő molekulák elkezdenek távolodni.
Nyílt rendszerré válik, és tágul.
243 Sok mindent tudunk a működéséről a világnak, de fogalmunk sincsen a keletkezéséről valóban. A fizika szerint nincsen kitüntetett rendszer a világban. Semmi sem kitüntetett; vonatkozási rendszer, részecskék, fénysebesség, elvek mindenhol ugyanazok. Számtalanszor találkozunk olyan mikro univerzummal amiben mi is élünk. Ha bekapcsolod a géped és letöltesz egy játékot. Elindul a szimuláció, melyet külső értelem tervezett meg. Mindenhol ez a tapasztalatunk, hogy rendezett rendszer csak egy külső értelem tervezése után jönlétre. Ha mindenhol ugyanazok a fizikai elvek érvényesek, miért lenne esetünkben teljesen máshogy?
A mai természettudományokat nem szabad készpénznek tekinteni az ősrobbanásra vonatkozva, mivel az 100 évente megújul. A régi elméletek megdőlnek, jönnek az újabbak. Még anno a 70-es években is azt hitték a tudósok, hogy a világ egy folyamatosan lassuló tágulás után egy nagy reccsben ér véget, majd ciklikusan kitágul és összehúzódik. Ma már azt mondják, hogy egyre nagyobb ütemben gyorsul. Alig telt el 40 év a két dogma között. Ha a 70-es években azt mondtad volna, hogy egyre gyorsul az univerzum mert egy sötét energia szétfeszíti, mindenki hülyének, debilnek mondott volna, pedig ez ma a tudomány. Viszont a tudomány folyamatosan változik. Új ismeretek jönnek és a régiek megdölnek. AZ elvekre kell támaszkodni. AZ pedig azt mutatja, hogy az entrópia törvénye érvényesül. Csak értelmes tervezettséggel jön létre egy rendezett rendszer
241 akkor lehet kezdeni magyarázkodni: a téridő, energia, kölcsönhatások, mező mind részecskék áradata. Részecskék pedig mind az ősrobbanással keletkezett, előtte nem volt semmi
1Fizikus
#244
"Mindenhol ez a tapasztalatunk, hogy rendezett rendszer csak egy külső értelem tervezése után jönlétre."
Mi számít rendezett rendszernek?
Hogyan az a külső értelem (ami egy rendezett rendszer) hogyan jött létre?
"A mai természettudományokat nem szabad készpénznek tekinteni az ősrobbanásra vonatkozva, mivel az 100 évente megújul. A régi elméletek megdőlnek, jönnek az újabbak."
Hát, a valóságban nem igazán. Hipotézisekről persze, szokott kiderülni, hogy téves volt, de ha valami bizonyítást nyer annyira hogy már elméletként lehet kezelni, az az esetek 99%-ában csak pontosodni, kiegészülni szokott, nem megújulni meg megdőlni.
"Csak értelmes tervezettséggel jön létre egy rendezett rendszer"
Ez nem lesz igazabb attól, hogy újra és újra mantrázod. Bizonyítani kéne, csak az ugye azóta sem megy...
"Részecskék pedig mind az ősrobbanással keletkezett, előtte nem volt semmi"
Csak épp mindaz az anyag és energia, amiből a részecskék keletkeztek.
Élettelen anyagból a véletlen és az evolúció hatására létrejön
az élet, ami aztán olyan komplex sejtegyüttesekké fejlődik, mint
például az emberi agy. Ez az agy megírja saját programjait, sőt
végre is hajtja őket. Fejlődik, gyarapodik, de bizonyos idő
elteltével furcsa módon lebontja magát és elpusztul. Más szóval egy önfejlesztő rendszerrel állunk szemben, ami a
termodinamika második alaptételével, az entrópia
princípiumával ellentétes irányban halad. Mindezt csak azért,
hogy egy idı után „meggondolja magát", alávesse magát az
entrópia törvényének és elpusztuljon.
Ha valószínűségek alapján számolunk, talán elfogadhatónak
tőnik, hogy az élet élettelen anyagból szerveződik élő sejtekké.
Az is elfogadható, hogy ez a fejlődés ellentmond az entrópia
princípiumának, azzal a kitétellel, hogy mindez az
Univerzumban csak helyi megnyilvánulás, és az egységes
egészre egyáltalán nem jellemző. Sőt mi több, az élet ilyen fajta
megjelenésének esélyét valószínőség-számítással ki is lehet
számítani.
Csakhogy itt is akad egy-két probléma.
Még a legegyszerűbb, primitív szaporodási móddal
rendelkező egysejtű életformában is fellelhető egy dupla DNS spirál,
ami mintegy 100.000 nukleotidából áll. Minden
nukleotidát precíz rend szerint elhelyezkedű 30-50 atom alkot.
Hozzá jön még néhány protein, ami a táplálék felvételéhez
szükséges, valamint egy kettős sejtfal.
Egy ilyen eredmény eléréséhez nagyszámú kémiai reakció
szükséges, ami minden alkalommal a rendetlenség
csökkenéséhez, a nagyobb rend kialakulásához vezet, és ily
módon állandóan csökkenti a rendszer belső entrópiáját. Ha
mindezt a véletlen irányítja (hiszen mindaddig, amíg a sejt nem
jött létre és nem vált mőködőképessé, nehéz volna
önfejlesztésről beszélni) feltehetjük a kérdést:
- Mekkora a valószínősége annak, hogy egy ilyen sorozat
kémiai reakció a véletlen hatására ilyen pontos sorrendben
végbemenjen? Matematikusok és fizikusok szerint rendkívül
csekély. Fred Hoyle szerint: „Annak a valószínősége, hogy
élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a
valószínősége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és
összeállít egy mőködőképes Boeing 747-es repülőgépet." (Fred Hoyle, rádióinterjú, 1980)
Az a feltételezés, hogy az élet élettelen anyagból és a véletlen
hatására jön létre egyrészt nem bizonyított, másrészt igen csekély
valószínőséggel rendelkező premissza. Giuseppe Sermonti
olasz biológus szerint a további építmény is gyanús, hiszen alig
hihető, hogy a véletlen és a természetes kiválasztás dinoszauruszt
alakíthatna ki egy amőbából.
1Fizikus
Tehát még azt sem tudod, hogy az anyag esetében értelmezhetetlen az élettelen vagy hogy élő. Hisz ugyanazok az anyagok építik fel azt is, ami él, és azt is, ami nem.
Valamint az evolúcióról is úgy okoskodsz, hogy még azt sem tudod hogy annak semmi köze az élet megjelenéséhez. Evolúció onnantól működik, hogy vannak olyan egységeid amikre egyszerre teljesül a variáció, replikáció, szelekció hármasa.
Tovább nem is olvastam, azt hiszem ez is mindent elmond, hogy már az első mondatoddal is duplán is felsültél.
248 Te nagyon hülye vagy. Nagyon hülye! Foingod sincs a biológiáról sem, a fizikáról sem. Szerinted ugyanazok az anyagok építik fel az élettelent? A DNS dupla spirál ami 100.000 nukleotidából áll és Minden
nukleotidát precíz rend szerint elhelyezkedű 30-50 atom alkot szerinted megvan az élettelen tárgyakban is? Nagyon sötét vagy ember. Rengeteg biológiát, fizikát kellene olvasnod hogy egyáltalán fogalmat alkoss erről
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!