Hogy kell értelmezni a feszültséget két pontszerű test esetén?

Én a #19 és a #13-as vagyok - és mellesleg okleveles fizikus. A kérdező pedig a fizika mellett szenteljen egy kis figyelmet a pszichológiának is - konkrétan a "Dunning-Kruger" hatásnak. Még a tisztességes és tudományosan korrekt választ sem képes felismerni, helyette még rákontráz efféle "okosság"-okat:

"#19 A kérdés teljesen jó, és a te válaszod a rossz. Semmi köze a közegnek a feszültséghez. Az eltolási áramnak van köze a közeghez, de a feszültség a térerősségből van definiálva, nem pedig az eltolási áramból."

Akkor tisztelt kérdező, most felvilágosítalak arról, hogy eddig totális tévedésben éled az életed, mert ami a feltett kérdésedet illeti - nézz csak bele a középiskolás tankönyvbe, és az elektrosztatikánál a Coulomb-törvény képletét elemezd ki újra. Ott van a dielektromos közeg állandója? Na, ugye ott van! Vegyünk egy másik szemléletes példát:

Van egy légszigetelésű kondenzátorunk, melyet feltöltünk egy bizonyos egységnyi feszültségre. Ha most a kondenzátor-rendszerünket olajba merítjük, akkor talán állandó marad a feszültsége vagy megváltozik? Nő vagy csökken? Na, ha ebből nem érted meg a témát, akkor sajnálom...

#25

Persze, hogy állandó marad. Ebből kéne kioktatnod saját magadat, hisz a 19-es válaszban még azt írtad, hogy változik.

Legyen szabad a gazda - a gyengébbek kedvéért:

A (pl. legyen lemezes) kondenzátor feszültsége az olajba merítés után természetesen lecsökken! A feltöltött kondi ugyebár egy bizonyos energiamennyiséggel bír, tehát ha csökken a feszültség akkor hová lesz az energiájának egy része? Na tessék egy másik találós kérdés cserébe!

Uhh, hát bocs, melléütöttem.

Ez akart lenni a kérdésem:

#18, oszt te melyik csákesz vagy, hogy tudjam, mire irányul a kérdésed?? :D