400 km-er magasságban miért nem olvad el a kamera a forróságtól?
Egy közösségi oldalon írta egy laposföldes, hogy a tudomány szerit már 400km magasan mindennek el kellene olvadni. Ezt bizonyítandó trükkfelvétel a NASA adása. Azt írta be tudja bizonyítani. Csatolt fényképeket egy tudományos könyvből. Igaza lehet?
"ha vastag felhő réteg van, hogy látna át rajta egy antenna az űrből?"
"Nincsen olyan műszer, ami erre a csodára képes lenne."
"Minden tárgy már 400 km magasságban elolvad. Kamera szenzor hőtűrő képessége + 70 °C"
"400 km magasban a valódi fizika szerint minden elolvad.
Ólom: 327 °C, Magnézium: 650 °C
Alumínium: 660 °C, Arany: 1063 °C
Réz:1084 °C, Vas:1538 °C, Titán:1670 °C
400 km magasban a vákuum minden életet elpusztít. Már 80 km magasban maximális vákuum van. A vér 1 másodperc alatt felforr."
A sztratoszférában 60 fok van?
A mezopauzában 120 fok?
A magnetoszférában 1750 fok?
Az alapprobléma a szokásos. Az ezt meglovagoló, áltudományos nagypofájú, magukat rettenetesen okosnak beállító álprofesszorok módszereit hagyjuk, ez külön téma. Nézzük a meséknek bedőlő szerencsétleneket.
Néhányan talán egy jó írás hatására talán elbizonytalanodnak és hisznek a jóérzésű magyarázónak. A többség azonban még inkább elbizonytalanodik, és az fogalmi problémából ered. Tudományos szövegekben nagyon sok szónak speciális jelentése van. Az áltudományos szövegek ezt kihasználják, felerősítik, ez az alapja a megtévesztésnek. Amikor hőmérsékletről beszélünk, a hozzáértőnek van pár konkrét ismerete, szét tudja választani a szövegkörnyezet alapján a jelentéseket. A laikus azonban azt tudhatja, amit megtapasztalt. Meleg, ha égeti az ujjam. Forró, ha megsüti. Fokozni még tudja, olyan elvonatkoztatásra képes, hogy a vas valami hasónló dolgot szenved el, csak nagyobb hőmérsékleten. Ám mi az a "hasonló"? Hogyan működik, mitől süti az ujjamat és ez hogyan jön létre? Az már nem jön össze, így az se, hogy mit jelent a ritka közeg. Az "alacsonyabb nyomáson hamarabb forr" még meg is tapasztalható, ezt tudja. De meddig érvényes így? Mekkora a nyomás, ha egy köbdeciméterben egy atom van? Vagy egy köbkilométerben? Itt mi közvetít? Ez már nem megy, mert az asszociálásnak határa van, de se ezt se a határ mértékét nem tudja, mert ez már egy másik tudás.
Vagyis nagyon kevés az esély a megértésre, nincs annyi türelem és kitartás egyik félben se. Néha ugyanis ez sok sok napot jelenthet. Marad a hit, ha "szimpatikus" a megmondó. És ebben nagyok az áltudósok. Ebből élnek. A tudomány embere meg a kutatásból (úgy ahogy). Kicsi az esély a versenyben a győzelemre.
Mit mondhatunk az érdeklődőnek? Például azt is, hogy az agy a saját érzékszerveink adatai alapján dolgozik, és ahogy a technológia fejlődik, ezek az érzékszervek egyre mesteribben csaphatók be. Mit mondjunk az ilyen kijelentésekre, hogy a saját szememmel láttam. Azt kellene, igen, láttál, de nem azt. Azt csak hitted. Ide beteszünk egy "felhőn nem lehet átlátni" mondatot, és mivel a szemével tényleg senki se lát át, a dolog cáfolhatatlannak tűnik. Meg kell tanítanunk, hogy vannak más módszerek. Mennyi lehetőségünk van erre? Tanulni és tanítani sokkal nehezebb, mint tévedni és téveszteni. És nehéz tudni, a konkrét érdeklődő kíváncsiságát miféle motiváció gerjeszti fel, hogy legyen türelme, kitartása?
Tehát röviden, 400 km magasságban hideg van. Nagyon hideg. Mert ha oda megyünk (vagy valamit oda juttatunk), akkor ott nincs hőcsere, csak hőleadás, a sajátunké, a semminek. Ezt jelenti a hideg. A hideg szobában azt jelenti, hogy a saját hőmennyiségünk nem tudja a környezetet felmelegíteni, azért a hő egyre csak fogy belőlünk. Ha meg túl meleg van, a testünk kínjában izzad, hogy legalább párolgással képes legyen valamennyi hőt leadni, mer a meleg környezet éppen nekünk adja a saját fölöslegét. Amitől hőgutát kapunk. 400 km magasságban a saját hőnk úgy illan el a semmibe, mintha nem is lenne. És pillanatok alatt megfagyunk. A vas is, nemhogy elolvadna. Egy vékony vasfóliát megolvaszt a napsugárzás. Ott lesz egy lyuk. Egy nagyobb tömeget sokkal tovább. Hogy mennyivel? Néhány űrhajó évtizedek óta kering. Tönkrementek a műszerei, de a napsugárzás nem olvasztotta meg. Az üstökösnek közel kell mennie a naphoz, hogy a rajta lévő jég megolvadjon. Csóvát húz, tehát fogy, de vannak ennek ellenére évszázadok óta visszatérők. Szóval a napsugárzás azért olyan könnyen nem olvaszt. Embert igen, mert embernek elég egy fl óra a trópusokon, hogy kórház legyen a vége, és örülhet, ha visszanő a bőre. Az ember ilyen érzékeny. A vas nem annyira.
A laposföldes igehirdetőről meg azt gondolom, egyenleget kéne egyszer vonni. Mekkora kárt okoz, vajon a működése, mennyibe jön a rengeteg tévedés korrigálása? meg kéne vele fizettetni. Élet végéig, értékteremtésre kényszerítéssel. Legalább töredékét fizesse vissza a kárnak, amit okozott. Az autósoknak is ezért kell kötelező biztosítást kötniük. Az áltudományos főprofesszorokra mikor fogunk kötelező biztosítást kényszeríteni? Igazságos ez?
"A laposföldes igehirdetőről meg azt gondolom, egyenleget kéne egyszer vonni. Mekkora kárt okoz, vajon a működése, mennyibe jön a rengeteg tévedés korrigálása? meg kéne vele fizettetni."
Én teljesen jogosnak érzem, csak sajnos manapság a szólásszabadság zászlója alá be van sorolva kismillió társadalmilag káros dolog is, bármi szelekció a diktatorikus cenzúra félelmét veti fel, illetve ha elhallgattatják, jogosan, erre hivatkozva folytatja.
Valamelyik korábbi kérdésnél én egy nemzetközi "Warning! Bullshit!" megbélyegzési lehetőséget javasoltam a letiltás helyett, hogy az emberek legalább kicsit elgondolkodjanak, mit esznek meg ellenőrzés nélkül, miközben a hivatalos infók iránti szkepticizmus meg a csúcson van.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!