Miért veszítette el az ember a C-vitamin szintetizáló képességét?

@Kérdező: "Akkor ezek szerint lehet, hogy pár százezer, vagy millió év múlva néhány láb- vagy kézujjunk is eltűnik majd?"

Lehet, ha nem lesz rá semmi szükségünk. Manapság is egy csimpánz fogásra is képes lábujjaihoz képest a mieink éppen romlanak el, ezért sokan vizionáljak a lábujjak tovább rövidülését, eltűnését, de erre én nem vennék mérget. Azért van tanulmány, ami megerősíti, hogy a lábujjaknak ugyan nincs túl sok előnye gyalogláskor, azonban a futásnál, gyors helyváltoztató mozgásoknál igenis mérhető előnye van, sőt, itt éppen hogy a csimpánzénál mindenképpen rövidebb lábujj az előnyös.

De van más szerepe is, amit előszeretettel hanyagolnak, és az a szépség, és az ebből eredő szexuális szelekció. Az emberi szépség korántsem annyira relatív, mint ahogy azt rendszerint szeretik valamilyen okból makacsul hirdetni. Szvsz. nehezen fogunk lemondani erről a formavilágról, szvsz... :) [link]

Amúgy melyik kézujjunk lenne feledhető? Mire, vagy melyikre gondolsz?

Persze azért vannak most is "kihalásra ítélt" szerveink, amelyek tünedeznek el az emberi populációból:

[link]

Az Oké, hogy vissza-... de teljesen?

Nem hiszem, hogy a kisujj nélküli kalapácsfogás is ugyanolyan hatékony, mint a kisujjtalan. Bár, ha idővel mindent a gépek végeznek majd helyettünk, ennyi erővel elég lesz csak egy agy is a lombikban összekapcsolva egy kellemes virtuális világgal.... hm... ahol még lesz kisujja az embereknek, és a nőknek szép lábfeje ízlésesen kifestett körmökkel. :)

#39

Á, nem kell segíteni, magamtól is el tudom írni a szövegemet! :D

#45

Mint már leírtam, a C vitamin szintézis képességének elvesztése elég régen történt (az alábbi cikk szerint kb. 61 millió éve), szóval az általad linkelt cikk nagyjából annyira releváns ebből a szempontból, mint ha azzal érvelnék, hogy ma vannak vegán emberek.

[link]

Ja, értem.

"Ha belegondolunk, az eszkimók se kapnak skorbutot."

Mondjuk nekik azért elég speciális a diétájuk. Nem hiszem, hogy máshol rendszeresen fogyaszatnának hal ikrát, nyers bálna bőrt, karibu májat, esetleg fóka májat.

[link]

Az, hogy az ember csúcsragadozó már elég régóta, nem jelenti feltétlenül, hogy nagyon sok húst ettek. A barna medve is csúcsragadozó, ehhez képest elég sok növényi táplálékot is fogyaszt. Nem hiszem, hogy bárki tagadná, hogy az elődeink ettek húst. Azt mondjuk nem tudom, hogy az ősemberek milyen arányban fogyaszottak húst és növényt. Gondolom, ezt is erősen befolyásolta az, hol éltek, és milyen volt az éghajlat.

@45: A csúcsragadozó nem az, amelyik állandóan húst eszik, hanem amit nem eszik meg másik ragadozó. Az ember alapvetően mindenevő, tehát jól elvan növényi diétán is sokáig, bár az ideális a vegyes étrend. És egy nagy előny: a dzsindzsa nem szalad el.

Az ősember tehát vadászott, és ha nem jött össze, akkor megoldotta némi gazzal.

Itt pedig némi magánvélemény jellegű eszmefuttatás: Nyáron, amikor sok volt a növény, gyümölcs, stb., addig inkább vega volt ősszülénk, amikor pedig befutott a tél, rákapott a húsra. Néhány hónapot simán elvisel az ember tiszta húsdiétán is, nem nagyon lesz vitaminhiánya annyi idő alatt, aztán tavasszal jött megint a zöldség, és bepótolta a hiányokat. Nem véletlen, hogy a skorbut, mint egészégügyi probléma, csak a hosszútávú hajózás elterjedésével vált égető jelenséggé.