A rakétameghajtás erősebb a gravitációserőnél ?

NEM!

EGYÁLTALÁN NEM analóg a kilövés!

A dobáskor adsz egy kezdeti mozgási energiát, és ez alakul át helyzeti energiává.

Amikor elfogy, az emelkedés megáll.

A rakéta ÁLLÓ helyzetből indul. Nincsen SEM mozgási, SEM helyzeti energiája, és induláskor nem is kap ilyet!

Szépen, fokozatosan termeli meg az energiát.

Ha nem így lenne, kivasalná az utasait.

Nem, mert a mozgása teljesen másként alakul tőle!

Egy dobástól a felszínen lenne nagyon nagy sebessége, aztán csökkenne.

Erre még csak nem is emlékeztet a mozgása.

Kár erőltetni.

"Egy dobástól a felszínen lenne nagyon nagy sebessége, aztán csökkenne."

Nyilván, hiszen a karod csak 1 méter hosszú, már a felszínen véget ér a gyorsító fázis dobásnál.

A rakéta "karja" (amíg tart az üzemanyag) ennél sokkal hosszabb, sok-sok kilométerre van a felszíntől a rakéta, mikor a "gyorsító kar" elengedi.

A dobásnál nem számolják a dobás gyorsítását, mert olyan rövid távon hat és olyan rövid ideig tart, így pillanatszerűnek veszik a gyorsítási fázist.

Na ja.

Ha lenne 30 km-es karod... na ne szórakozzunk már.

PONT EZÉRT különböztetik meg a kettőt.

Dobás akkor van, ha az elengedés PILLANATÁTÓL nincsen gyorsítás.

Csak szólok, hogy az elengedés az a rakétánál IS a kilövőállvány.

Jó lenne, ha valaki fogná a rakétát legalább az első 1000 méteren, különben nem borulna fel annyira könnyen, sokkal egyszerűbb lenne a tervezése.

"Dobás akkor van, ha az elengedés PILLANATÁTÓL nincsen gyorsítás."

A rakétánál az elengedés pillanata akkor következik be, mikor kifogy az üzemanyag a rakétából, nem akkor, mikor elhagyja a kilövőállást.

"Csak szólok, hogy az elengedés az a rakétánál IS a kilövőállvány."

A kilövőállás elhagyása a gyorsítás kezdetét jelenti, nem a gyorsítás végét.

A levegőben nincs elengedve a rakéta?

Na jó, innen kezdve fölösleges beszélgetni. Troll.

(Ilyen alapon egy motoros repülőgép a teljes útján rögzítve van?)

"A levegőben nincs elengedve a rakéta?"

Kvázi nem, hiszen folyamatosan hat rá a rakétából kiáramló gáz gyorsítóereje.

"Ilyen alapon egy motoros repülőgép a teljes útján rögzítve van?"

Kvázi igen, hiszen egész útja alatt folyamatosan gyorsítás alatt áll.

Én most már teljesen elvesztettem a fonalat, hogy hova tart ez a vita, de két dologra szeretném felhívni a figyelmet:

1. Föld felszínéről történő hajítással nem lehetne elérni stabil Föld körüli pályát. (Most a hajítás alatt azt értve, hogy csak a Föld felszn közelében (monjuk max. 1 km magasságig) történik gyorsítás, utána a tárgy kvázi szabadon esik, maximum a légellenállással számolunk.)

2. Ha el is fogadjuk a 25. válaszban írt állítást (miszerint a rakéta működése megfelel egy dobásnak), Tom Benko 15. válaszában leírt állítása:

"Nos, amikor a rakéta elindul, van egy meghatározott mozgási energiája. Ahogy emelkedik, a helyzeti és mozgási energiája összesen állandó marad (a légellenállást egyelőre ne vegyük figyelembe), és addig emelkedik, amíg a mozgási energiája nulla nem lesz."

akkor sem lesz igaz.

(Megjegyzem, Tom Benko 15. válaszában ellentmondás van, hiszen az idézett részben azt írja, hogy a mozgási energia 0, a következő mondatban pedig a rakéta érintő irányú sebességéről beszél (elég egyértelműen úgy, hogy az nem 0). Ez részben feloldható azzal, ha feltételezzük, hogy amikor 0 mozgási energiáról beszél, akkor csak a sebesség felszínre merőleges komponensére gondolt (gondolom így volt). Viszont így az általa vázolt esetben (ha nem alkalmazunk pályamódosító manővert, ami viszont energiabefektetést jelent) a függőleges sebesség komponens nem maradna 0, hanem csökkenni kezdene, hiszen egy parabola vagy ellipszis pályáról beszélhetnénk.)