A kvantummechanika állítása, miszerint egy részecske egy időben több helyen tartózkodhat, bizonyított tény, vagy csak a kétrés kísérlet egy értelmezése?

> egy részecske egy időben több helyen tartózkodhat

Ez így nem igaz. A részecske adott esetben nem részecskeként viselkedik, hanem az állapotát egy hullámfüggvény írja le. Ezt a makrovilághoz szokott agyunkkal nehéz elképzelni, de ha valamiféle analógiát akarunk vonni, akkor ez olyan, hogy a tóba bedobott kavics által keltett hullám esetén nem arról van szó, hogy a hullám egy fix térfogatú valami, ami több helyen tartózkodik egyszerre, hanem a hullám az hullám.

> bizonyított tény, vagy csak a kétrés kísérlet egy értelmezése

A részecskék hullám természete nem csak a kétrés kísérletet magyarázza meg, hanem számos más kvantumfizikai jelenséget, pl. az alagút effektust, ezáltal bizonyos radioaktív bomlási folyamatokat, a félvezetőkben alkalmazott jelenségeket, az elektronmikroszkóp működését, processzorok miniatürizálásánál felmerülő problémákat stb…

Ez szerintem jobb kérdés, mint hinnéd. A válasz pedig inkább világnézeti/értelmezésbeli, mintsem fizikai. Attól függ, hogyan értelmezed a hullámfüggvény jelentését. Mindenesetre ha meg akarjuk mérni egy részecske helyét - a határozatlansági reláció engedte keretelen belül -, azt fogjuk tapasztalni, hogy egyetlen helyen van. A hullámfüggvényt persze lehet úgy értelmezni, hogy egyszerre több helyen van a részecske, de kimérni nem fogod tudni, hogy egyszerre több helyen lenne. A kétrés kísérlet sem ezt mondja, hanem azt, hogy a részecske igazából nem részecske, hanem hullám az adott kísérletben.

Személy szerint inkább azt mondanám, hogy mérés előtt meghatározatlan a helye, mintsem azt, hogy egyszerre több helyen van. De ismételten, ez inkább filozófia, mintsem fizika.

Tehát az a kérdés, hogy a húrelmélet húrjai megfelelnek-e a hullámfüggvény hullámainak? Nem teljesen. A hullámfüggvény helyesebb neve állapotfüggvény, a pontszerű részecske állapotát jellemzi. A húrelmélet nem pontszerű, hanem valós kiterjedésű objektumokkal dolgozik. Ezek magasabb dimenziós objektumok, amiknek a nézőponttól függő alesetei, megjelenései a standard modell pontszerű részecskéi.

A lényeg, hogy a hullámfüggvényben a "hullám" az nem azonos a húrelmélet "húrjával".

Van erre egy híres analógia (talán Marx Györgytől?): küldesz postán 5 forintot a nagyid részére, tehát a te postahivatalodban befizetsz egy érmét. Ez volt ott és akkor a részecske. A nagyid is kap majd egy ötforintos érmét az ő postahivatalában, az is egy részecske. Meg tudod mondani, hogy a két esemény között hol van "az ötforintos" részecske? Fontos ez egyáltalán?

(Ha levélben magát egy érmét küldenél, az lehetne a klasszikus eset megfelelője. De minden ilyen hasonlat sántít egy kicsit.)