A kvantummechanika alapján a tudatnak van bármiféle "hatalma" az anyag felett?

A két fogalom összekapcsolására alkalmatlan a hatalom szó. A tudat a világ megismerésére teszi alkalmassá az embert. Ennélfogva néhány jelenség finomítására de főleg ismétlésére teszi alkalmassá az embert. Így például lehetősége van javításra, karbantartásra, ami nélkül az adott jelenség (képesség) hamarabb megszűnne. Például beázik a tető, tönkremegy a bicikli, meghal az ember egy betegségben.

Egyáltalán, mi az, hogy "hatalom az anyag felett"? Az hatalom, ha csinálunk egy rézmozsarat? Vagy atombombát? Vagy szimplán létrehozzuk az anyag egy másik állapotát, amit a természet folyamatosan tesz?

Nem nem születtek ilyen kísérletek.

Minden ilyen következtetés a "mérés" félreértelmezéséből született-

nem egy tudatos figyelő miatt omlik össze a hullámfüggvény, hanem mert a mérés ilyen méretek mellett szükségszerűen bezavar az egészbe.

Ez akkor is megtörténik, ha egy robot hajtja végre a kísérletet.

Van egyébként itt egy olyan megrögzött őrült troll, aki ezt a tényt képtelen elfogadni, folyamatosan azt hajtogatja, hogy a tudat befolyásolja a dolgokat stb., képtelenség vele beszélni. Reméljük, ez a kérdés nem riasztja fel álmaiból:D

Szerintem de, fel fogja.

Valóban, a mérés teszi azt, ami történik, nem a tudatos megfigyelő.

Ez is még elég pongyola fogalom rá.

Talán úgy lehetne a számomra is túl bonyolult matekje nélkül leírni, hogy ha a hullámfüggvényből információ-kivétel van egy makroszkopikus, alapvetően a hullámfüggvény által jellemzett rendszeren kívüli rendszerbe, akkor a hullámfüggvény összeomlik.

Elővegyem Schrödinger macskányát?

Ha a gondolatkísérletben a cicával együtt bent ül a dobozban egy tudatos megfigyelő, az a macsekkal együtt szuperpozícióban lenne a doboz kinyitásáig, tehát egyszerre figyelne meg élő és halott macskát. Függetlenül a saját tudatosságától.

Ehhez a macskás példához alapvetően hozzá tartozik, hogy ugyebár egy macsek makroszkopikus rendszer, így borzalmasan kicsi eséllyel kerülhetne szuperpozícióba, hát még a megfigyelővel együtt.

De a gondolatkísérlet nem is erről szól, hanem arról, hogy az információ-kivételig a hullámfüggvény megmarad.

Az csak hab a tortán, hogy Schrödinger nem a helyzet magyarázására, hanem éppen kételkedve a koppenhágai interpretációban, annak abszurdságára akart rámutatni ezzel a kísérlettel.

"Igazából mérni tudatosság és megfigyelő nélkül sem lehetséges."

De, ezért írtam, hogy a mérés fogalma sem igazán passzol, a lényeg a rendszerből az információ kijutása, ott dől össze a kártyavár.

Szóval, ha pl. a kétrés kísérletben elvégezteted a mérést a műszerekkel, de a kutya rá nem néz az eredményére, akkor is összedől a hullámfüggvény.

"tudatos személyek olvasták le."

Mert nem a leolvasástól omlik össze, hanem már a méréstől!

"Igazából mérni tudatosság és megfigyelő nélkül sem lehetséges."

Akkor a detektor mit csinál?

Mi csak leolvassuk - JÓVAL később - amit az mért. Az akkor már régóta kőbe van vésve, és nem változik meg.

Mit nem értesz? A "mérés" eredményét csak jóval később tekinti meg a

mérést végző személy.