Nem értik a tudósok, honnan érkezik az univerzumból beáramló fény fele?
olvastam egy tudományos cikket, amelyben kifejtik, azt hogy Nem értik a tudósok, honnan érkezik az univerzumból beáramló fény fele? Ezt nem is tudtam eddig hogy ezt sem tudják. Van ebben rejtély? Nagyon szeretem a rejtélyeket
Azt írják továbbá hogy “Arról számoltak be a tudósok, hogy ugyanannyi fény van a galaxisokon kívül, mint a galaxisokon belül, ami őszintén szólva egy egészen nehezen felfogható dolog.”
Egy megmagyarázhatatlan jelenség állhat a dolog mögött.
Csillagászok azon törik a fejüket, vajon honnan eredhet az a rengeteg fény, amelyek a Földre érkeznek anélkül, hogy a világűr valamelyik pontján elakadnának.
Az NPR magazinban megjelent riportból kiderült, hogy még a megvilágítás erős szűrése után is a fénysugarak nagyjából fele megmaradt.
Ami arra utalhat, hogy vagy a technológiai határainkat értük el, vagy egy megmagyarázhatatlan jelenség állhat a dolog mögött.
A Földre érkező összes fényforrás az univerzum látható objektumairól tükröződik vissza, a többi fénysugár jelenléte pedig vagy azt jelenti:
Hogy sokkal több galaxis van a távolban, amelyeket képtelenség elhalványulásuk miatt érzékelni, vagy valamilyen más forrás is lehet, amelyek eredetét egyelőre még nem tudjuk meghatározni.
Michael Zemcov, a Rochester Műszaki Egyetem asztrofizikusa a lap felkeresésére elmondta,“Arról számoltak be a tudósok, hogy ugyanannyi fény van a galaxisokon kívül, mint a galaxisokon belül, ami őszintén szólva egy egészen nehezen felfogható dolog.”
Zemcov nem vett részt a kutatásban, de már végrehajtott korábban egy hasonló vizsgálatot, ezért úgy gondolja, hogy a friss eredményeket hitelesnek kell vennünk.Ugyanakkor figyelmeztetett, a csillagászoknak szükséges lesz újraértékelniük az eddigi feltételezéseiket:
“Nagyon nehéz lesz elfogadnia az asztronómus-társadalomnak, hogy a világűrben lévő dolgok fele fölött lényegében elsiklott a tekintetük.”
válasza:A #8 által megtalált cikkre kéne koncentrálni.
A többi mind ferde.
válasza:A hivatkozott cikk egy sor ezzel foglalkozó kutató által felvetett problémáról szól. Konkrétan arról, van egy elméleti modell, és van egy méréssorozat. A kettőt egybevetve, azt kell mondani, vagy a mérés nem jó vagy a modell. Csakhogy mindkettő annyira szerteágazó, és annyira sokan vizsgálták, hogy egyik esetén sincs mit a helyére tenni. A következtetés tehát az, hogy kéne még találni valamit, ami magyarázza az eltérést.
Oké, és hogyan koncentráljunk, ha nem vagyunk a téma gyakorlott szakértői. Egyet lehet tenni, tudomásul venni.
Azért mondanék néhány ötletet. 1. A világegyetem vizsgálatánál az elméleti modell felállítása elég régóta, elég sok kutató és elég sok adat összevetése alapján történt. Ebben nehezebb gyenge pontot találni. A világegyetem e problémát kezelő mérése már rázósabb, tehát elképzelhető, hogy valamit nem mérnek, ami kéne ehhez. 2. Ennyi adat feldolgozása rengeteg célszoftver segítségével történik, ráadásul - amennyire el tudom képzelni - elég sok áttétellel (egyik alapadata a másik végeredménye). És e területen a numerikus stabilitás alapprobléma. Rengeteg cikk van arról, hogy egyébként triviális folyamatok minden szempontól jó modellezése azt eredményezi, hogy nincs megoldás - vagy elszáll a rendszer. Durván szólva ekkor két fő gond miatt nincs eredmény (a hibás algoritmus nem játszik, ez nyilvánvaló gons). 1. Olyan mennyiségű számításról van szó, ahol már a gépi leképezés numerikus hibái beleszólnak az eredménybe. 2. Olyan természetű a folyamatokat leíró rendszer, amelynél a peremfeltétel kicsiny változása instabilitást eredményez. A kicsiny itt 10^(-8) - 10^(-20). Az adat nagyságrendje viszont mondjuk 10^10. Ilyen természetű problémák gyakran csak úgy oldhatók fel, ha ezt figyelembe vevő új célszoftvert írnak (persze ez egy külön kutatási terület lesz, mire lekészül egy ilyen algoritmus).
Összefoglalva, két fő irányt különböztetnék meg. 1. Nem elég az adat. Ebbe beleértendő a direkt erre irányuló mérés és a modell alapjául szolgáló méréstömeg is. 2. Olyan természetű a numerikus megoldás, hogy instabilitási problémák lépnek fel a számítások során, ez pedig tetszőleges mértékű eredménykülönbséget eredményezhet.
Kíváncsi vagyok a további "koncentrálók" véleményére.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!