Mi van, ha nem a tér tágul, hanem a részecskék zsugorodnak?

A zsugorodás által több tér keletkezik.

Erről a csajod is tudna mesélni szex után.

...és a részecskékkel az belőlük alkotott komplexumok is.

Példa rá sok itteni kérdező agya.

Továbbgondolt relativitás?

Nos, tulajdonképpen nem mindegy? Nézőpont kérdése.

Persze nem elfelejtendő, hogy akkor MINDEN zsugorodik, arányosan, elektromágneses hullámhosszok is, fénysebesség is csökken arányosan, tömegek is csökkennek...

Csak ahhoz, hogy mindezt felvegyük hipotézisként, kéne egy olyan fizikai-matematikai háttér, ami mindezt alátámasztja és megfelel a megfigyeléseinknek.

Szerintem egy élet nem lenne elég összerakni egy ehhez konzisztens fizikát.

A részecskék mérete nem annyira lényeges a kölcsönhatások szempontjából, mint a részecskék távolsága. Oké, ez is csökken. De akkor ezzel ilyen-olyan arányosságban csökken, növekszik egy csomó állandó is, hogy bizonyos viszonyok azonosak maradjanak. Úgy meg elég nehéz fizikát csinálni:

- Józsi! Mennyi is ma reggel az elektron mágneses momentuma?

- Mindjárt nézem. Ennyi, meg ennyi.

- Köszi. És mekkora ma a fénysebesség?

- Pillanat…

- Ja, és ha már keresed, nézd már meg azt is, hogy mekkora ma a Planck-„állandó”, meg a gravitációs állandó.

Végeredményben teljesen ekvivalens modell lenne ez, ahhoz képest, hogy a tér mértéktáguláson esik át. Csak amíg az első az összes fizikai törvényt és konstanst érintené, addig ez a második is ugyanazon eredményeket adja, csak éppen a konstansok megmaradnak konstansnak, ki lehet őket nyomtatni, bele lehet fix értékként írni egy szoftverbe…

Igen, pontosan ez a baj.

Egy olyan folyamatos méretcsökkenés, ami a hosszméretek egyenletes csökkenésével jár, mondjuk évente 20%, az csak példaként a felületek évi 36%-os, a térfogatok 49%-os csökkenését jelentené. Ugyanígy változnia kéne a mozgásokkal, gravitációval stb. kapcsolatos négyzetes, köbös képleteknek, a különböző konstansok is folyamatos változásban lennének (hozzátenném, mérhető mértékű változásban, mer egyéb okokból ma nem mérhetően kicsi mértékben esetleg TÉNYLEG változhatnak a konstansok, például a fénysebesség is. Vagy nem, nem tudjuk).

Az egyik nap felállított és működő képleteink a másik nap már csalnának. Egész addig, míg az ismert zsugorodás mértéke belekerülne a képletekbe és ismét konzisztens rendszerünk lenne.

Ma viszont semmi nyoma, hogy ilyetén módosításokra szükségünk lenne. Ez azért minimum valószínűsíti, hogy nincs ilyen zsugorodás.

Ez nem lenne gond: legalább érdekli.

Ez a kérdés még értelmes is volt.

Csak tényleg ilyet egy 10 éves tesz fel, amikor rácsodálkozik a világra.

Én nem szólnám le, első rácsodálkozás a "minden viszonylagos" fogalom jelentőségére és annak a továbbgondolása, hogy mi van, ha másra is igaz.

Például a tér tágulására.

Értékelendő gondolat, még ha hibás is.