Tulajdonképpen mik azok a virtuális részecskék?

A fizikában lezajló folyamatokat modellezik, hogy kezelni lehessen őket. E modellek pedig valamiféle szabály (pl. Newton törvény, vagy hőtágulási törvény, vagy részecskebomlás stb.) által írják le a valóságot, a szabály egy matematikai formula.

Amikor már nagyon bonyolult esetekhez érünk, azt is meg lehet tenni, hogy a matematikai formulákat alakítjuk a matematika szabályai által, így mindenféle eredményt kapunk. Ennek meg kellene feleltetni valamilyen fizikai jelenséget, anyagot, vagy bármit, ami a valóság. Egyes jelenségek esetén a felírt egyenletek olyan eredményt adnak, mintha egy (ezekből jórészt meghatározható tulajdonságú) részecske is lenne a folyamatban. A számításokból kijön, de nem ismerjük, nem tudjuk mérni, megfigyelni. Erre a részecskére mondjuk, hogy virtuális. Van, mert különben a folyamat másképp nézne ki, más lenne az egyenlet stb. De nem ismerjük, ezért virtuális. És azt reméljük, egyszer majd sikerül észrevenni, mert léteznie kell.

Ahogy #1-es írta, egy jelenség matematikai leírásához bevezetett részecskék, amik szükségesek, hogy a tapasztalati eredmények jöjjenek ki. Nem tudjuk, hogy léteznek-e, de csak ezekkel működnek bizonyos egyenletek.

Pl. graviton, ami a gravitációs erő közvetítéséért felelős. Fogalmunk sincs, hogy létezik-e, de adott elmélet (a kvantumtérelmélet) kénytelen feltételezni a létét, hogy illeszkedjen a rendszerébe.

( [link] )