A betonban nincs meszko, akkor amikor a vakolatot keszitik es tesznek bele meszet, akkor tulajdonkeppen a messzel rontanak a "minosegen" es attol puhabb a vakolat a betonnal?

A mesz az anyag tapadasa szempontjabol fontos. Persze a mai zsakos vakolo anyagokhoz mar nem kell kulon meszet adni. Regen kevertek ugy,hogy cement+mesz+homok+viz= vakolo anyag. Ifju komuveskent ennyit tudtam segiteni:) a mesz nem az anyag "rontasa" miatt kell. (:

Akkor a vakolás előtt szokásos cementes fröccsölésbe is kell mész ?

A mész kötőanyag is, nem csak "zsírosabbá" teszi a habarcsot. Eredetileg a habarcsot mészhabarcsnak hívták, ha raktak bele cementet is, akkor a mennyiségtől függően kissé javított, javított, erősen javított, különösen javított mészhabarcsnak lett a neve. A cementet persze a szilárdság növelése céljából rakták bele, és mésztől eltérően, más módon (hidraulikus kötéssel) szilárdította az anyagot. A mész mint kötőanyag úgy működik, hogy széndioxid hatására kristályosodik, gyakorlatilag visszaalakul mészkővé. Persze ez azért lehetséges, mert eredetileg mészkő volt, csak égetéssel szétbontották a mészkőkristályokat, kiszedték belőle a kristályvizet és a CO2-őt, majd megőrölték. Az így kapott anyag (égetett mész) már kötőanyagnak megfelelő lenne, de roppant balesetveszélyes a nagy reakcióképessége miatt. Régen még pl. a várépítéseknél így használták a meszet, egy sor kő (tégla), rá az égetett mész, majd meglocsolták vízzel, és egyből belerakták a következő sort. A kövek szinte összesültek tőle. Ha szembe ment, azonnali vakságot okozott, ha bőrfelületet ért, akkor "csak" mély lúgos-égési sérülést okozott. Aztán kitalálták a mészoltást, amikor az égetett mészhez kontrollált körülmények közt vizet adagoltak Így már nem lett olyan durván maró a cucc, és javult az állag is. Azért az oltott mész is erősen lúgos, ha szembekerül akkor gáz,de azonnal kimosva, bór-vízzel kiöblítve nem vakul meg tőle az ember, ha bőrfelületre kerül, akkor pedig elég csak lemosni, legfeljebb kiszárad tőle az ember bőre.