A Covid-19 és a Gatesék eugenika-pártisága között van összefüggés?

> Az egész eugenika ötlete a náci elvekhez hasonlítható, miszerint nem vagyunk egyenlők, ugyanolyan értékesek, egyesek felsőbbrendűek, mások alacsonyabb rendűek, és ez egyenese gonosz.

Elsőnek talán tisztázzuk, hogy mit jelent az eugenika.

„eugenetika (gör. 'fajnemesítés'): tág értelemben az ember öröklött tulajdonságait befolyásoló tényezőket, géneket tanulmányozó tudomány; szoros értelemben a kórosan megváltozott gének kiküszöbölésével az emberi természetet befolyásolni, "javítani" célzó kísérletek.” [Magyar Katolikus Lexikon]

„Az eugenika vagy eugenetika olyan társadalomfilozófiai irányzat, mely az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdeti. Az utópista eugenetikai gondolat kidolgozója az angol Francis Galton, Charles Darwin unokatestvére volt. Megfogalmazása szerint: Az eugenika tudománya mindazokkal a hatásokkal foglalkozik, amelyek egy faj veleszületett kvalitásait javítják, és amelyek ezen kvalitások lehető legelőnyösebb kifejlődését elősegíthetik.” [Wikipédia]

> nem vagyunk egyenlők

Tényleg nem vagyunk egyenlők. Az egyik ember sánta, a másik meg 10 másodperc alatt lefutja a 100 métert.

> [nem vagyunk] ugyanolyan értékesek

Attól függ… Ha dönteni kell, hogy ki éljen és ki haljon meg, akkor az egyetlen helyes álláspont, hogy nem teszünk embereket mérlegre. Minden más infernális dolgokat tudna legitimálni. Tehát mondhatjuk azt, hogy minden emberi élet – mint állapot – ugyanolyan értékes. Viszont ha nem erről van szó, hanem az emberi élet minőségéről, akkor a társadalom igenis tesz értékrendi különbséget. Ezért keres – normál esetben – többet egy orvos, mint egy utcaseprő. Te is értékesebb szakembernek tartod azt, aki jól végzi a munkáját, mint egy kontárt.

Vagy pl. te sem cserélnél sorsot egy vak mozgássérülttel, mondván az ő élete ugyanolyan értékes. Mert nem, sajnos nem az. Ő elfogadhatja a helyzetét, megbékélhet az állapotával, és a lehetőségeihez képest élhet kielégítő életet, de ez az ő mércéjével lesz értékes élet, a te mércéddel, illetve objektív mércével nézve nem lesz ugyanolyan értékes élet, mint a tied.

> egyesek felsőbbrendűek, mások alacsonyabb rendűek

Ez már a fasizmus ideológiája. Sem a felsőbbrendűségből nem következik az eugenika, sem az eugenikából az, hogy bárki is felsőbbrendű lenne. Az eugenika szempontjából az, hogy valaki mondjuk örökletesen hajlamosabb a 3-as típusú diabéteszre, az nem alsóbbrendű, és ha nem hajlamos erre, attól nem lesz felsőbbrendű, csak egyszerűen az ember fajban x%-ban van meg ez a hibás gén, és jó lenne, ha a jövőben ez az x kevesebb lenne.

~ ~ ~

> Mert egyeseknek tobb jogot fog adni az élethez, mások meg nyomorultnak fogják érezni magukat egész életükben amiért nem elég jók.

Ez sem következik az eugenikából magából. Ha mondjuk felfedezünk egy módszert, amivel egy 3-as típusú diabéteszre genetikailag hajlamos ember az utódainak nem adja át ezt a hibás gént, ha ki tudjuk javítani az örökletes betegségekért felelős genetikai hibákat, az senkinek nem fog se több, se kevesebb jogot adni az élethez.

Az eugenikának a célja az, ami adott. Az, hogy ezt milyen eszközökkel éri el? Lehetnek ezek embertelen eszközök is persze, de lehetnek egyszerű motiváló, demotiváló eszközök, pl. ha valaki tudja, hogy ő a génjei miatt hajlamos az Alzheimer-kórra, akkor lehet, hogy jobban meggondolja, hogy egy, kettő vagy három gyereket vállaljon, vagy éppen egyet sem. A joga meglesz mindegyikre, de az a tény, hogy tud egy örökletes hajlamáról, már az eleve egy szabályozó jelleggel tud bírni. Meg lehet olyan eszköze is az eugenikának, ami mindenkinek egyformán több jogot és esélyt ad arra, hogy egészséges utódokat neveljen fel.

Ez olyan, hogy egy hajót meg tudja hajtani a szél. Meg tudja hajtani egy benzinmotor. Meg meg tudják hajtani gályarabok is. Attól, hogy ez utóbbi embertelen, a második közvetett módon aggályos, attól még az első teljesen rendben van. A hajózás attól nem lesz embertelen, hogy lehet azt embertelen módszerrel is űzni.

És igen, ahogy sok más tudományt az eredeti céljából kiforgatva használtak fel embertelen célokra, úgy az eugenikát is felhasználta többek között a Harmadik Birodalom is. De nem ez a dolgok értékmérője.

~ ~ ~

Az eugenikának a célja egyértelműen pozitív. Kvázi tudatosan és társadalmi szinten tervezett csinálja azt, amit amúgy az emberek, sőt az állatok is csinálnak. Az emberben is ott van, hogy ha van rá módja, akkor egy egészséges, erős partnert választ, és nem egy beteges, gyenge embert akar társnak, és akar tőle gyereket. Azért, mert azt reméli, hogy az egészséges, erős partner nagyobb túlélési esélyt biztosít az utódnak, illetve mert azt reméli, hogy az utód is örökli ezeket az erősségeket, így önmagában nagyobb lesz a túlélési esélye. Nyilván emberként azért elszakadtunk ettől, már nem ez a tét, de az állatvilágban ezért döntik el sok fajnál erővel a hímek, hogy kié legyen a szaporodás joga, és ez az ösztön bennünk is bennünk van.

~ ~ ~

> Mert vannak emberek akik szerint az élet értelme az öröm, a boldogság, a béke, a nyugalom és beteljesülés keresése és megtalálása és nem ennyire anyagiak meg fejlődéscentrikusak.

Oké, csak ha te egy örökletes genetikai rendellenesség miatt megvakulsz, akkor jóval nehezebb lesz örömben, boldogságban, békében, nyugalomban élned. Oké, hogy az emberi életnek nem anyagi természetű céljai kellenének, hogy legyenek, de egy bizonyos szintig nem vagy-vagy, hanem is-is kérdése a dolog. Az emberhez méltó, kielégítő, elégedett szellemi élethez szükséges az, hogy bizonyos anyagi természetű feltételek teljesüljenek.

~ ~ ~

Nekem is vannak fenntartásaim az eugenikával. Viszont objektíven nézve nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy önmagában negatív dolog lenne. Egy erős erkölcsökkel rendelkező, filantróp, humanista kezében nem az. Egy fasiszta pszichopata kezében meg katasztrófához vezet. Ez nem az eguenika céljától függ, hanem attól, hogy ki, milyen céllal akar vele élni, vagy visszaélni.

Az eugenika alapvetően mégiscsak jobbá akarja tenni az emberi fajt, hogy kevésbé nyögje a különböző örökletes betegségek, hiányosságok, hibák következményét. Ilyen szempontból az, hogy emberek halála, vagy akár csak szenvedése árán érje ezt el, az ellentétben van az eugenika alapvető kiindulópontjával.

A szelektív szaporítás biztos, hogy működőképes dolog, évezrednyi növény- és állatnemesítésünk igazolja.

Ember esetén az etikai résszel van a baj, nem a biológiaival.

"az egyetlen ok amiért ide kerültünk a Földre az az, hogy fejlődjünk anyagi mivoltunkban"

Hát éppenséggel az megtörténik a szándékos beavatkozásunk nélkül is. :)

"De nem állítható, hogy csak azért vagyunk itt."

Nem, hiszen totál objektív nézőpontból az ittlétünk célja nulla.

Hacsak nem igaz az a fizikai teória, hogy az élet létrejötte az entrópia megfelelő irányába még hatékonyabb haladás kényszere miatt jött létre.

Mert akkor sima fizikai törvényszerűség a létünk, nem pedig véletlen.

> Amit te írsz az nem az egyenlőtlenség, hanem egy egyformaság hiánya.

Ezért érdemes tisztázni, hogy minek az egyenlőségéről beszélünk.

> Az egyenlőség annyit jelent, hogy élethez való jogokban és más emberi jogokban, a boldogsághoz, sikerhez való jogokkban egyenlőek vagyunk.

Tehát jogegyenlőségről beszélünk. Az eugenikának általánosságban nem célja ezt megsérteni.

> Az igaz, hogy nem vagyunk hasonlóak, de ez nem szabadna az egyenlőségben gátoljon minket.

Pedig gátol. Egy mozgássérültnek bár joga ugyanannyi van a munkához, de valódi lehetősége sokkal kevesebb. Az eugenika pont azt célozza, hogy legalább az örökletes betegségek ne legyenek ilyen esélyegyenlőséget felborító tényezők.

> Én egy olyan társadalomban szeretnék élni (de ha én nem is fogok, remélem az ükunokáim fognak) amelyben az embereknek nem származik hátrányuk veleszületett tulajdonságaikból és egy igazságosabb berendezkedésű lesz.

Ez utópia. Nyilván bizonyos szakmákhoz kellenek bizonyos képességek. Ezeknek a hiánya alkalmatlanná tesz az adott szakma betöltésére. Vak emberből nem nagyon lesz buszsofőr. Nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hogy testi, szellemi hiányosságokból, betegségekből bizonyos emberek hátrányt szenvedjenek. Az más kérdés, hogy aztán a társadalom hogyan próbálja ezt orvosolni, kompenzálni. Az eugenika meg arra törekszik, hogy legalább az örökletes betegségek és hiányosságok miatt ne is kelljen mit kompenzálni.

> De jogunkban van ítélkezni más élete felett, megmondani, hogy mennyit érnek ők, mennyit ér ez életük? Ez nem túl etikus.

Ítélkezés, elítélés és megítélés között óriási különbség van. Te is megítéled a másik ember emberi minőségét. Te sem cserélnél sorsot egy vak mozgássérülttel. Nem azért, mert ítélkezel felette, hanem mert megítéled, hogy a te sorsod bizony jobb, a lehetőségeid jobbak. A társadalom meg nem az embert ítéli meg, hanem azt, amit az ember a társadalomnak adni tud. Megbecsüljük a munkáját odaadással végző orvost, de ugyanez a megbecsülés nem jár az alkoholista kőművesnek, aki olyan falat épít, ami másnapra ledől. A kettő között meg mondjuk valamilyen szinten elismerjük a munkáját közepesen végző betanított munkást, de azért tudjuk, hogy az ő munkáját sokaknak állna módjában elvégezni, míg kiváló szoftverfejlesztővé kevés ember tud válni, vagy azért, mert a képességei hiányoznak, vagy azért mert a szorgalma hiányzik. A társadalom innen nézi az embert. Az más kérdés, hogy a betanított munkásunk lehet nagyszerű apa, a barátjai, rokonai számára egy bölcs ember.

> Ezt nem tudhatjuk, ránézésre lehetetlen megmondani, kinek mennyire kedves az élete.

Így van.

> Ez bonyolultabb kérdés annál, minthogy a genetikai adottság alapján döntsük el, kinek mennyire jó élni.

Csakhogy az eugenika sem tesz ilyet.

> Az eugenika szerinte GENETIKAILAG vannak felsőbbrendűek és alacsonyabb rendűek.

A genetika egy tudományág. A felsőbbrendűség meg egy emberi fogalom, nem tudományos fogalom. A genetika számára nincs alsóbb és felsőbbrendű, értelmezhetetlen is ez a fogalom a tudomány szempontjából, hiszen nincs a felsőbbrendűségnek egzakt mérőszáma. A genetika számára gének vannak, abból fakadó működés és tulajdonságok. A genetika azt tudja megmondani, hogy egy adott gén egy adott módosulása és egy adott állapot között – mondjuk hogy valaki 3-as típusú cukorbeteg lett – ok-okozati összefüggés van. A genetika nem mondja azt, hogy ez jó, vagy rossz, pláne nem mondja azt, hogy az adott ember felsőbbrendű vagy alsóbbrendű.

Az ember az, aki azt mondja, hogy bizony a 3-s típusú diabétesz nekünk nem jó, ez egy betegség. És jogosan mondja, hiszen csökkenti az ember lehetőségeit, életminőségét, élethosszát, túlélési esélyeit. Szeretnénk, ha nem lenne az emberi fajban olyan génváltozat, ami ezt a betegséget okozza. Hogy aztán ez elérhető-e, és milyen eszközökkel érhető el, akarjuk-e használni ezt az eszközt ennek a génváltozatnak az eltüntetésére, na az vet fel komoly erkölcsi kérdéseket. És van olyan módszer, ami messzemenőkig erkölcstelen – mondjuk ha sterilizáljuk, vagy kiirtjuk az összes olyan embert, akiben megvan ez a „hibás” gén –, és ilyen szempontból valahol ellentétes az eugenika alapcéljával, azzal, hogy az ember – úgy általában – jobb életminőségben élhesse az életét. Meg van olyan módszer, amivel semmiféle erkölcsi probléma nincs. Ha pl. felfedeznénk egy olyan módszert, ami kijavítja ezt a hibás gént. Sajnos erre még nem vagyunk képesek a gyakorlatban, de ez lenne az pozitív eugenika gyakorlatba ültetésének a kulcsa.

De ez nem mondja senkiről, hogy alsóbb- vagy felsőbbrendű lenne, nem árt senkinek, akinek ezt a hibás génjét kijavítják, annak csak haszna van belőle, kára nincs.

~ ~ ~

De valószínű a felsőbbrendűség és az eugenika gondolati összekapcsolása a náciknak köszönhető. Pedig a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. A felsőbbrendűség fogalma nem az eugenikából, hanem a náci/fasiszta ideológiából fakad, amire aztán kihasználni akarták az eugenikát. Így lett teljesen kifordítva az eugenika az eredeti jelentéséből, mert így nem az egész emberi faj életminősége lett a cél, hanem a „mieink” életminőségének a jobbítása „azoknak” a kárára és ellenére, embertelen eszközöktől sem tartózkodva. Oké, csak ez így már nagyon nem arról szól, ami az eugenika eredeti célja, hogy a jövőben *minden* ember jobb életminőségben élhessen, mint mi most.

És ilyen szempontból akár állhatna a kenyér is az eugenika helyett. A kenyér alapvetően jó dolog. De lehet egy infernális ideológia kezében akár fegyver is, ha a „mieink” ingyen kapják a kenyeret, „azoknak” meg tilos kenyeret enniük. De itt sem a kenyérrel van a gond, hanem azzal az ideológiával, amivel nyakon öntve a kenyérből, mint az életet tápláló táplálékból valamiféle rasszista célokat szolgáló fegyvert kovácsolt. Vagy a sport is ilyen volt a Harmadik Birodalomban, abból is fegyvert akart gyártani a náci ideológia.

Az eugenika pont annyira – ahogy fogalmaztál – „náci elvekhez hasonlítható”, mint amennyire pékszakma, vagy a sport.