Mi az oka annak, hogy a világűrben minden égitest gömbölyű alakú a földet is beleértve, miért nem mondjuk háromszög alakú? A gravitáció az oka?

"a világűrben minden égitest gömbölyű alakú"

Először is ez így nem igaz. Rengeteg aszteroida, kisbolygó, üstökös nem gömbölyű, hanem mindenféle formájú, akár háromszög alakú is lehet. Másodszor, a Föld esetén is max a gömbölyűség egy bizonyos fokáról beszélhetünk, mert a Föld felszíne sem egy leszopott nyalóka simasága, hanem vannak benne 11 km gödrök, és 9 km-es hegyek is. Vagyis a 6371 km sugárhoz tartozik kb 20 km "rücskösség", amit kifejezhetünk úgy, hogy 0,3% érdesség. Persze ez a 0,3% már elég jó közelítése a gömbnek, de nekünk itt lent, azért okoz némi nehézséget ennek a leküzdése. Szóval ha vesszük az égitesteknek a két nagy csoportját, a gázóriásokat, és a kőzetbolygókat, akkor a gömbölyűséghez két ok vezethet. Ha elég nagy a tömeg, akkor a gravitáció teszi a dolgát, és kezdi összesűríteni az adott objektumot. Ha gázról van szó, akkor az összenyomás melegedéssel jár, és a meleg gáz előbb-utóbb plazma lesz. A plazma tulajdonsága, hogy deformáció esetén kiegyenlítő erők, folyamatok indulnak meg benne, vagyis felveszi az energetikailag legnyugisabb állapotot, ami a gömb. Ha elég nagy a tömeg, akkor középen nagyon-nagyon nagy lesz a sűrűség, vagyis hőmérséklet,és ebben a plazmában nukleáris folyamatok indulnak meg, "begyullad" a gáztömeg, vagyis születik egy csillag. A kőzetbolygóknál némileg más a helyzet. Ha elég nagy a tömeg, akkor ott is nagy lesz a gravitációs nyomás, vagyis felmelegszik a bolygó, amitől megolvadnak a kőzetek. Ehhez még az is besegít, hogy ez akkor történik meg, amikor a bolygó összeáll a törmelékfelhőből, vagyis rengeteg becsapódás éri a bolygókezdeményt, aminek az energiája hőként szabadul fel. Egy olvadt kőzetből álló "folyadékcseppre" amire csak a szimmetrikus gravitáció hat, a felöleti feszültségek, és a belső kiegyenlítődési folyamatok miatt a legkedvezőbb energetikai állapot szintén a gömb (itt a legkisebb térfogat-felület arány). Az olyan barázdák, kiemelkedések mint a Marianna-árok, vagy a Himalája, ár egy későbbi korszak hatásainak eredménye, amikor már kihűlt annyira a bolygó, hogy szilárd kérge legyen. Itt aztán már beindulhatnak a még mindig képlékeny magon olyan lemez-tektonikai folyamatok amik felszabdalják az eredetileg sima felületet. Ha még légkör is van, meg víz, akkor az erózió is besegít a bolygó felületének alakulásába.

Leegyszerűsítve: a gömb alak az, amiben ha bármelyik elemi kis része közelebb akar kerülni a tömegközépponthoz, akkor egy másik ugyanilyen kis résznek kell eltávolodnia tőle, tehát emelkednie kell. Bármilyen más alak esetén ez nem feltétlenül van így.

Kb. mint a nyugvó folyadék egy edényben: Miért vízszintes a felszíne? Mert ha nem az lenne, akkor a magasabban lévő részecskék lejjebb kerülnének úgy, hogy akár minden más részecske a helyén marad, az átlag helyzeti energia csökkenni tud.

#5

az a gömb felülete.

Véleményem szerint a legtökéletesebb forma a homokóra-alak :)