Az általános relatívitáselmélet mégsem magyarázza a téridő görbületet?

"A kvantumgravitáció már meghaladta az ált.relt"

A kvantumgravitáció nem tagadja a térgörbületet, a rel. elméletet, éppen hogy azt próbálja összeházasítani a kvantumfizikával.

És nem haladta meg. Próbálkozás a meghaladására.

"Mert te ezt nem ismered. Neked semmilyen elméleted sincs. "

A parasztkodás nem vitaérv.

"Ha nem tudja a téridő görbületét magyarázni az ált.rel, akkor semmivel sem több a régi Newtoni tömegvonzásnál."

Ez marhaság. A rel. elmélet felismerte a térgörbületet, a newtoniban az még nem szerepelt, többek közt pont ennek hiánya miatt kellett a bővebb rel. elmélet.

Ahogy az einsteini fizika a newtoninak megválaszolta néhány miért kérdését, a rel. elméletnek is majd szüksége lesz az ő miértjeinek a válaszaira.

Ezek egymást követő tudományos lépcsőfokok. Egy lépcsőfok attól még feljebb van az előzőnél, hogy lesz majd annál feljebb lévő lépcsőfok is.

A rel. elmélet konzisztenciájáról, ellenőrzöttséggel írtakat meg vagy direkt ignorálod, vagy simán nem érted.

Erőlködsz a grav. töltés kifejezéssel, mint egy szent grállal, lengeted, mint alkalmi rabló a csokipisztolyt a bankban, miközben nem is tudod, mi van a kezedben.

Értelmetlen folytatni, te is csak egy rögeszmét ismételgetsz a cáfolatok ellenére.

Aki a relativitáselméletet akarja megcáfolni, annak ajánlom figyelmébe a következő általános, mindenfajta fizikai elméletre vonatkozó tényeket:

- egy elméletnek vannak alapfeltevései

- az elmélet matematikai modelljének konzisztensnek (önellentmondásmentesnek) kell lennie

- egy elméletből általában nemcsak egy, hanem több, vagy akár nagyon sok olyan jóslat következhet, amelynek segítségével az adott elméletet meg lehet erősíteni más elméletekkel szemben

- minden olyan eredmény, amely az adott elméletet igazolja, közvetve igazolja az alapfeltevéseket és a matematikai modellt is, annak minden apró részletével együtt

- az elmélet matematikai konzisztenciája miatt elegendő egyetlen olyan mérési eredmény, amely ellentmond az elmélet jóslatának ahhoz, hogy az elmélet pontosításra szoruljon, vagy hogy teljesen el is vessük

Ennélfogva minden olyan mérési eredmény, amely alátámasztja az általános relativitáselméletet, közvetlenül vagy közvetve igazolja azt a matematikai modellt is, amelyben a gravitációt a téridő görbületével magyarázzuk. Nem kell ahhoz direktben a téridő görbületét megmérni, elég ha rengeteg mérési eredményünk van, amelyek együttesen konzisztensen magyarázhatók az általános relativitáselmélettel.

Ami pedig a téridő görbületét behorpadó lepedőkkel való szemléltetését illeti, ma már ott tartunk, hogy többet árt, mint használ, mert teljesen félreviheti a gondolkodását annak, aki nem tanult fizikát, és nem érti, hogy ennek a hasonlatnak mik a korlátai. Ez leginkább abból látszik, hogy laikusok ebből a hasonlatból kiindulva kezdik el bírálni az általános relativitáselméletet, nem pedig magából az elméletből kiindulva, amit sosem tanultak és nem is értenek.

Én a magam részéről sokkal jobban szeretem úgy szemléltetni a dolgokat, hogy mivel gravitációs erő nem létezik (hiszen téridő görbület van helyette), ezért a gravitáció nem más, mint az a látszólagos erő, amelynek hatására a testek úgy mozognak, hogy az ő rendszerükben Newton I. törvénye a testek erőmentes mozgásállapotáról érvényes maradhasson. Ez alapján sík téridőben egy magára hagyott test nem változtatja meg a mozgásállapotát, azaz alapból érvényes Newton I. törvénye, amit már általános iskolában tanítanak. A téridő görbület hatására azonban ahhoz, hogy a test számára a saját rendszerében Newton I. törvénye érvényes maradjon (hiszen nem hat rá erő, mivel csak gravitáció hat rá, de az meg nem erő), a testnek mozgásba kell jönnie. (Vagy - ami ugyanaz - ezt a mozgást erővel kell megakadályozni ahhoz, hogy a test a tér ugyanazon pontján maradjon, és ez pl. az az erő, amivel a talaj nyomja a lábunkat).

Ennek pedig olyan értelemben van köze a geometriához, hogy sík téridőben a tér és idő metrikus viszonyai függetlenek egymástól és állandóak, vagyis az a mód, ahogy térkoordinátákból térbeli távolságot, illetve időkülönbségekből időtartamot számolunk, mindig állandó és a téridő minden pontjában egyforma. Görbült téridőben ellenben függ attól, hogy hol vagyunk térben és időben, és mivel az idő mindig telik, ezért a testen ülve azt látjuk, hogy a térnek is "telnie kell" ahhoz, hogy a test erőmentes állapota fennmaradhasson. Így okoz a görbület mozgást.

Kicsit tudományosabban fogalmazva lényegében a tér- és időkoordinátákat keveri össze oly módon, hogy abban a mozgásegyenletben, amely sík téridőben csak annyiból állt, hogy "gyorsulás egyenlő nulla", görbült téridőben megjelenik egy forrástag, amely miatt a test - kívülről nézve - elkezd gyorsulni, azaz ha addig egy helyben volt, akkor mozgásba jön.

azért az sokat segítene, ha konkrét kérdésekre válaszolnátok észosztás helyett...

"Honnan tudod, hogy az amit gr.lencsének nevezünk az térgörbület?"

ebben igazad van, tudni nem tudjuk. a fizika úgy működik, hogy tapasztalunk, mérünk, látunk dolgokat és arra kitalálunk valamit, ami magyarázza. aztán ebből a magyarázatból levonunk következtetéseket, olyan dolgokat, amiket eddig még nem látunk, nem mértünk és megnézzük, hogy tényleg így van-e. ha igen, akkor örülünk, ha nem, akkor nem annyira, de egy kicsit akkor is, mert akkor van még mit csinálnunk.

a relativitás elmélet úgy keletkezett, hogy a fény hülye viselkedését próbálták megmagyarázni (pl. azt, hogy nem változik a sebessége vákuumban, akármit is csinálnak vele)

az elmélet egyik eredménye pont az volt, hogy van olyan, hogy gravitációs lencse. ez addig senki nem vette észre és szinte senki nem is hitte el, hogy ilyen létezhet. aztán megnézték és kiderül, hogy tényleg. a másik a gravitációs hullámok létezése volt, amit szintén senki nem látott, mért korábban és elképzelni is nehéz. ezt csak nemrégiben sikerült igazolni.

tehát a dolog pont fordítva néz ki, nem a gravitációs lencséket magyaráztuk a térgörbülettel, hanem azért kerestünk egyáltalán gravitációs lencséket, mert a más megmagyarázására készült elméletből ezek létezése is következett. ez mindenképpen plusz pont a relativitás elméletnek.

"Mi van ha egy gravitációs töltés okozza?Mi van ha a graviton részecske az oka? Ha szerinted bizonyított hogy a térgörbület a gravitáció okozója, miért keresik kvantumelmleteken keresztül a gravitációt?"

nem a kvantumelméleten keresztül keresik a gravitációt, hanem próbálják megetetni a kvantumelmélettel a gravitációt, abban ugyanis olyan nincs. azért nincs, mert általános esetben nem is kell bele.

a gravitáció hihetetlenül gyenge. kvantum szinten, azaz olyan távolságon, ahol két részecske közötti kölcsönhatásnak értelme van, a következő arányok vannak a négy alapvető kölcsönhatás között:

gravitáció: 1

gyenge kölcsönhatás: 10^30 (igen, ezerszer milliárdszor milliárdszor milliárd)

elektromágnesesség: 10^39 (ezerszer milliárdszor milliárdszor milliárdszor milliárd)

erős kölcsönhatás: 10^41 (százezerszer milliárdszor milliárdszor milliárdszor milliárd)

az egész kvantumelmélet gravitáció nélkül lett kidolgozva, mert azon a szinten a gravitáció mérhetetlenül és felfoghatatlanul gyenge. konkrétan mérhetetlen. egyébként hiába is találsz ki rá bármit, nem tudod ellenőrizni.

ugyan a relativitáselmélet is térelmélet, meg a kvantum-térelmélet is térelmélet, de ettől még nem ugyanaz a kettő. a relativitáselméletben maga a tér görbe, a kvantum térelméletben a tér nemcsak, hogy sík, de konkrétan használják is azt, hogy sík, úgyhogy görbült térben konkrétan nem is működik az egész elmélet.

a másik komoly gond az, hogy ahhoz, hogy használni tud a relativitáselméletet tudnod kell, hogy hol van a tömeg és hogy mit csinál (pl. forog, megy), mert akkor tudod kiszámítani, hogy miként görbíti a teret. a kvantumfizikában ezeket egyszerre (a határozatlansági elv miatt) nem tudod. ha tudod, hogy hol a tömeg, akkor nem tudod, hogy éppen mit csinál, ha tudod, hogy mit csinál, akkor nem tudod, hogy hol van és akkor még olyan nyalánkságokról nem is beszéltünk, mint pl. a proton, ami ügye áll 3 kvarkból, de a három kvark tömege a proton tömegének csak kb. 30%-a, a többi kötési energia, na ezt passzírozd bele valahogy a relativitáselméletbe.

szóval a két elmélet szinte makulátlanul inkompatibilis egymással. azért hajkurásszák a kvantumgravitációt, mert ugyan a relativitáselmélet baromi jól működik a nagy dolgok esetében, de teljesen használhatatlan a kvantumfizikában és kellene valami, ami ott is használható.

azt már csak halkan jegyzem meg, hogy abból, hogy a kvantumfizika nem képes használni a relativitás elméletet, nem következik, hogy a relativitáselmélettel van a baj...

"A kvantumgravitáció már meghaladta az ált.relt"

mint ahogy az a fentiekből is látszik, nemhogy nem haladta meg, de konkrétan a fasorban sincs. nincs egyetlen működő, mérésekkel ellenőrizhető kvantumgravitációs elmélet sem.