Ha a gravitációs keringési pálya egyenes és a kisebb
objektumok mozgása (keringése) a nagyobb körül csupán a
téridő görbülete miatt tűnik látszólag körpályának
akkor miért van mégis kifelé ható centrifugális erő?
Nincsen kifelé ható centrifugális erő.
2018. okt. 17. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
a térgörbület modellben nincs centrifugális erő, a gravitációt nem térgörbületként hanem vonzóerőként ábrázoló modellben van. bármilyen sebességgel meg a fénysebesség határértéke miatt nem lehet menni
2018. okt. 17. 20:14
Hasznos számodra ez a válasz?
3/16 A kérdező kommentje:
Szerintem kivétel nélkül minden ember tudja, hogy egy keringő objektum stabil keringése csak akkor állhat fenn, hogyha a keringésből adódó kifelé ható centrifugális erő és az ellentétes irányú gravitációs erő egyensúlyban van. Tehát nem mindegy, hogy mekkora a keringési sebesség. Ezért hogyha az ált.rel-ből véletlenül kimaradt volna a centrifugális erő akkor érdemes elgondolkodni hogy a természet működhet-e úgy ahogy azt az elmélet állítja (bár én ezen már rég nem gondolkodom mert már töprengtem rajta épp eleget).
Ah.
> „Hiszen még a tehetetlenségi erő hatásának irányát is a téridő görbülete határozza meg (az elmélet szerint legalábbis). Egy egyenes úton elvileg bármilyen sebességgel lehet menni hiszen nincs semmilyen oldalirányú erő ami az objektumot letérítené az útról.”
A bolygók térben _nem_ egyenes pályán mozognak. Téridőben „mozognak” egyenes pályán, de ott meg ugye nincsen sebességük.
2018. okt. 17. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
5/16 A kérdező kommentje:
Egyelőre próbáljuk meg most leegyszerűsíteni a dolgot annyira, hogy mondjuk a Föld körül kering egy űrszonda. Az elmélet valahogy így szól ha jól tudom, hogy: „az anyag a tömegével önmaga felé görbíti a téridőt" amiből számomra az jön ki, hogy a tér görbülete és vele együtt az a bizonyos „egyenes út" is a nagyobb tömeg vagyis a Föld felé tart, amiből az következik, hogy az űrszonda akár százszor nagyobb sebességgel is mehet mert centrifugális erő hiányában csak a kívülről befelé ható gravitáció marad és ezért a már nevezett „egyenes úton" neki fog ütközni a Földnek vagyis lezuhanna.
2018. okt. 18. 00:07
Hasznos számodra ez a válasz?
"egy keringő objektum stabil keringése csak akkor állhat fenn, hogyha a keringésből adódó kifelé ható centrifugális erő és az ellentétes irányú gravitációs erő egyensúlyban van"
Egen. Newtoni fizikában.
Einsteiniben meg a centrifugális erő nincs, a gravitáció meg maga a tér görbülete, amiben a test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, nulla erőhatásnak kitéve.
Ha newtoniból einsteini elméletbe térünk, ne csak a centrifugális erőt hagyd el, hanem a gravitációst is. Erőegyensúly azonos a nulla eredő erővel, akkor is, ha az erők kiegyenlítik egymást meg akkor is, ha nincsenek erők.
Ne keverd a két elméleti nézőpontot, mert abból ilyen kaotikus tévedések fognak eredni.
2018. okt. 18. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
8/16 A kérdező kommentje:
Megértem az álláspontodat. Viszont szerintem ne az alapján legyen eldöntve a dolog, hogy Einsteinhez vagy Newtonhoz ragaszkodik a tudomány hanem inkább az alapján, hogy a valóságban mi a helyzet. A helyzet pedig az, hogy stabilan keringeni csak jól kiszámított sebességgel lehet ami így mindenképp azt kell hogy jelentse, hogy mégiscsak van kifelé ható centrifugális erő, aminek egyensúlyban kell állnia a kívülről befelé ható gravitációval, amit miután keringésről van szó akár centripetális erőnek is tekinthetünk. Persze ehhez elsődlegesen arra az álláspontra kellene jutnia a hivatalos tudománynak, hogy a gravitáció az nem a téridő görbülete (aminek az ötlete Einstein részéről számomra is elképesztően zseniális) hanem egy kívülről befelé ható nyomóerő. Ennek a levezetése itt nagyon hosszú visszont ebből már viszonylag könnyen egyesíthető a három alapvető kölcsönhatás. Azért csak három mert olyan hogy „magerők" nem létezhet.
> „Megértem az álláspontodat. Viszont szerintem ne az alapján legyen eldöntve a dolog, hogy Einsteinhez vagy Newtonhoz ragaszkodik a tudomány hanem inkább az alapján, hogy a valóságban mi a helyzet.”
Kísérleti eredmények alapján van.
2018. okt. 18. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
10/16 A kérdező kommentje:
Na látod ez az egyik legnagyobb probléma a fizikával. Hogy kizárólag csak a kísérleti eredmények számítanak. Biztos vagyok benne, hogy minden elmélethez ki lehet találni egy valamilyen kísérleti módszert is. A baj csak az, hogy az elméletek sokszor jóval hamarabb megelőzik a rendelkezésre álló kísérleti lehetőségeket. Pl.ha Galilei még időben nézett volna a távcsövébe akkor Giordano Brunonak nem kellett volna mágiahalált halnia.
Kapcsolódó kérdések:
válasza: