Klaus Störtebecker igaz története alapján, hogyan lehetséges, hogy levágott fejjel képes irányítani a testet a "szellem"?

A törzsfejlődés során a különböző szervrendszerek egyre inkább specializálódtak, elkülönültek.

Igaz ez az idegrendszerre is.

Az embernél az ideghálózat elkülönül az agytól és végrehajtó szerepet tölt be. Legalábbis sokan gondolják így tévesen. Hiszen még az agyon belül is különböző részekre tagolódnak a funkciók.

Pedig elég lenne arra gondolniuk, hogy óriási tartalékokkal rendelkezik az agyunk, és sérülés esetén át tudja venni az egyik rész a másik kiesett rész, részek funkcióját. Élnek köztünk 90%-os agykárosodást is túlélő emberek, akik közel teljes életet élnek, nem pedig vegetálnak.

A kérdésedre visszatérve, minél alacsonyabb szinten helyezkedik el egy élőlény, a törzsfejlődésben, annál inkább tud az agya elvesztése után, a gerincvelői idegek irányításával funkcionálni.

Például közismert, hogy egy csirke, ha lecsapják a fejét, még percekig tud szaladgálni az udvaron.

Pedig belegondolva, mennyi irányítási funkció kiesett, az egyensúly érzék, látás, hallás, stb.

Ezt a futkározást a gerincvelői idegek nagyon összehangolt reflex mozgása okozza.

Mint az általad felhozott példa mutatja, óriási idegfeszültség esetén, a megmaradó idegrendszer is képes lehet az agy utolsó, akár bonyolult parancsainak a tárolására, és végrehajtására.

"egy csirke, ha lecsapják a fejét, még percekig tud szaladgálni az udvaron."

Ez így igaz.

De egy ember meg nem.

Úgyhogy a fenti történet becsapás, nem a tudományokban a helye.

Mi kis bányász városunkba beszélt, hogy valkinek leszakadt a feje valamilyen balesetben és még ment 10 metert. Nem tudom igaz-e de vannak ilyen történetek es a csirke is képes rá. Nem kizárt hogy embernél is előfordulhat.

Ha bele gondolsz, a séta teljesen automatikusan is megy, tudatos kontrol nélkül. Szerintem az egyensúlyt néhez megmagyarázni.

Nem tudom, mit nem lehet azon érteni, hogy a csirke képes rá, az ember meg nem?

A csirkénél ez az irányító központ még a gerincvelőben van, az embernél meg a kisagyban.

Nem kell találgatni, meg legendák alapján hinni, mert TUDJUK!

Ez annyira "valós" történelmi feljegyzés, mint az, hogy Máriát a szentlélek szállta meg.

A legvalószínűbb az, hogy az egész kamu, mint annyi más feljegyzés, ez is csak szenzációhajhász kitaláció.

Annak egyébként van alapja, hogy fej nélkül is bizonyos funkciókat képes ellátni a szervezet. Vannak akaratlan, feltétlen reflex-szerű mozgások, ez magyarázza például, hogy a tyúk hogy tud "percekig szaladgálni" fej nélkül. Ami egyébként barokkos túlzás, önkéntelen izommozgásai vannak, ami ritkán, ha lábbal a talajra helyezzük a fejetlen csirkét, valóban tud pár lépést futni, de ehhez egyrészt precízen, egyensúlyban kell a talajra helyezni, másrészt még így is csak az esetek 5-10 százalékában képes 1-2 lépésnél többet megtenni. Legtöbbször egyszerűen csak vergődik. Falun nőttem fel, láttam már több száz baromfivágást, és összesen kétszer volt, hogy pár lépést odébbvonszolta magát a tyúk, akkor is a szárnyaival besegítve.

Hogy az ember miért nem képes ilyenre?

Képes. Csak az embernél ez még ritkább. Ugyanis a tyúk dinamikailag stabilabb élőlény, aminek a teste vízszintes kiterjedésben nagyobb, mint függőlegesben, szemben az emberrel. A lába pedig a testhez viszonyítva nagyobb felületet fog át a talajon, így nagyságrendekkel stabilabb, mint az ember. Egy tyúk születésétől fogva tud járni, kikel a tojásból, és már 2 percen belül megy is. Az ember meg hónapokig tanul járni. Az is igaz, hogy a madarak eleve ilyennek fejlődtek ki, az ember két lábon járása pedig evolúciósan elég új jelenség, amire a jelenlegi testalkatunk nem a legideálisabb.

Ráadásul a tyúk mozgási képességei szerényebbek az emberénél (az ember minden végtagját változatosan tudja mozgatni, míg a tyúk a lábaival csak egy-két különböző irányú és formájú mozgást végezhet), így egy-egy akaratlan izommozgás valószínűbb, hogy a tyúknál jobban fog hasonlítani a járásra.

De hogy ha mégis megtörtént a kérdésben szereplő történet, akkor hogyan lehetet az lehetséges? Semmi extra, az önkéntelen reflexek, meg némi szerencse. Stabil helyzetben volt, a szervezete érzékelte a sérülést, amire az izomzata reagált, és olyan szerencsés módon, hogy azzal pár lépést meg tudtott tenni. Nincs ebben semmi természetfeletti, meg ezoterikus, csak ugye az ember szeret mindenben "értelmet" keresni.

Ahogy a linkelt cikk kifejti (csak gondolom azt már nem olvastad el, mert boldog voltál, hogy alátámasztottad a mondandódat), szóval fejetlen csirke nem volt fejetlen. A csirke fej anatómiája más mint az emberé, az említett csirke nem volt teljsen lefejezve, az agy 80%-a megmaradt. Ez egy borzasztó agysérülés, de a vitális funkciókért felelős területek megúszták, ergo a fejetlen (valójában csak 20%-kal csökkent fejű) csirke túlélte.

Ezzel szemben az embernél az akaratlagos mozgás a kérgi területről indul, méghozzá a piramis sejtekről. Ezt olyannyira nem lehet megkerülni, hogy ha a piramis sejtek és a láb között megszakad a pálya (gerinc sérülés), akkor kész, akaratlagos mozgás nincs többé. Sőt, nem is kell hogy megszakadjon, léteznek olyan szerek, amik csak ezt az egy sejtféleséget gátolják, és ez pont elegendő ahhoz, hogy az ember semmilyen akaratlagos mozgást ne tudjon elindítani. Még szándékosan pislogni se tud. Tehát piramis sejtek nélkül NINCS akaratlagos mozgás, vagyis csak akaratlan mozgás van (akaratlan pislogás, bélmozgás, reflexek).

Az igaz, hogy a történeti feljegyzéseknek, legendáknak nagyon sokszor van valami alapja. De ez az alap általában igen messze áll a végleges történettől. A farkasember legendájának alapja lehet valami szőrös ember, vagy mondjuk egy arcbetegség, ami eltorzítja az arcot. A fej nélkül sétáló ember alapja pedig simán lehet egy fejetlenül szaladó csirke, elvégre ha a csirke tud olyat, akkor egy hős is tudhat. Vagy az is lehet, hogy mondjuk egy lefejezett ember a térdére esett és "felugrott", mert beindult a térdreflex. (A reflexív fej nélkül is működik.) A kiszínezett történetet pedig talán valaki viccből kezdte mesélni a kocsmában, de aztán életre kelt, legenda lett.

A fent említett csirke-ember anatómiai különbségek miatt teljesen biztos, hogy olyat senki nem látott, hogy fejetlen ember felállt volna és tett volna egy lépést.

Ha a 2006-os (Az északi tenger kalózai c.) filmet láttad, azt én is szeretem, de azért tudományos bizonyosságnak ne vedd. ;)

Munchhausen baro igaz tortenete alapjan, hogyan tudta kihuzni magat a mocsarbol a sajat hajanal fogva, hu hatasaval egyutt?

Kb. ilyen kaliberu a kerdesed.