Jól értelmezem a relativitás elméletet?

Szerintem első körben az is elég, ha veszünk két biciklist, akik egymás mellett egy irányba tekernek A két biciklis egymáshoz képest nem mozog, a sebességük kölcsönösen nulla.

v=s/t, a sebesség a megtett út az ehhez szükséges idő hányadosa. Mivel itt a relatív megtett út nulla, ezért azt "nulla idő alatt megteszik", pontosabban nincs jelentősége, mert a távolságuk nem függ az időtől, de ennek nincs köze ahhoz, hogy számukra hogyan tellik az idő.

A relativitáselmélet alapvetése, hogy tömeggel renselkező testek nem haladhatnak fénysebességgel. Soha, semmilyen megfigyelőhöz képest sem. Tömeggel nem rendelkező részecskék (pl fotonok) meg csak fénysebességgel haladhatnak mindig, minden megfigyelőhöz képest, viszont számukra nem létezik olyan, hogy "idő".

Szóval már a gondolatkísérleted legeleje teljesen téves, nem is érdemes tovább olvasni (nem is tettem). Próbáld meg kicsit figyelmesebben olvasni azokat a könyveket, meg cikkeket.

"Szóval, van két test (legyen a és b) , amik egymás mellett fénysebességgel haladnak (egy "c" test nézőlontjából) az űrben."

Korrigáljunk, mondjuk a fénysebesség 99,9%-ával.

"Ugye az időt úgy lehet "kiszámítani", hogy v=s/t"

Hát, ha kifejezed belőle, csak ez most nem releváns, hiszem elmozduláshoz kéne egy harmadik, más sebességű pont is.

"Nézzük a "b" test szemszögéből a dolgokat. Hogyha az "a" testhez viszonyítunk, nincs sebesség, nincs megtett út, így idő sem."

Nono. A helyes kifejezés, hogy az idejük egyformán telik. Attól még telik.

"Szóval nekik "nincs" idejük, legalábbis az ő nézőpontjukból, de idő nekik attól függetlenül ugyan úgy telik."

Lásd fent.

"De "a" és "b" mondhatja azt is, hogy nem mi haladunk fénysebességgel, hanem a "c", igy már kiszámítható az idő."

Ha van egy harmadik, eltérő sebességű pont, ahhoz képest sok minden számítható, oda-vissza, A és B közös, vagy C nézőpontjából, itt már szigorúan a rel. elmélet szerint.

De az idő nem ettől van vagy nincs.

Csupán ha A és B egymáshoz képest nem mozdul és a modelledben ez az összes adat, nincs mit kiszámítani idő szempontjából, mert nincs semmi mért változás.

Az idő ettől még van, ha A és B két űrhajós, az atomjaik rezegnek, kémiájuk működik stb., szóval az idejük telik. Csak épp a te modelled ezzel nem foglakozik, ezért nincs mit számítani rajta.

"Szóval minden relatív, nézőpont kérdése."

Ez igaz, csak a gondolatkísérletedben pont nincs olyan rész, ahol ennek a jelentősége megjelenne.

Nem jól értelmezed.

Köznapi szavakkal Archimédész fejezte ki világosan: "adjatok egy fix pontot és kimozdítom sarkaiból a világot". Azaz más szavakkal: a világon minden jelenség csak egy másik dolog szemszögéből az ami. Más nézőpontból szemlélve pedig más. Nincs abszolút dolog.

Ezért lehetséges, hogy nem létezik fénysebességnél nagyobb sebesség. Ezért van az az abszurdnak tűnő helyzet, ha két test 100 km/s sebességgel mennek egy irányban, akkor a sebességkülönbségük 0, de ha ellenkező irányba mennek, akkor a sebességkülönbség 200 km/s, ugyanakkor ez fénysebességek közelében nem igaz, tehát 0,9 fénysebességgel két szemben haladó test sebességkülönbsége nem 1,8 fénysebesség, hanem legfeljebb 1 fénysebesség.

Az einsteini gondolat az volt, hogy minden testnek van sajátállapota, beleértve a sajátidőt is. Ezért ha te egy nagyon gyors vonatban ülsz és méred a környezeted sebességét egy méterrúddal és egy stopperrel, kapsz valami eredményt. Ha a barátod egy másik vonaton teszi ugyanezt, addig oké, a baj az, hogy nem tudtok információt cserélni nagy sebesség esetén. Tehát soha nem tudod meg, ő mit mért.Mert mire találkoztok (valami harmadik helyen), megint más lesz a helyzet.

Még egy harmadik módon azt lehet mondani, a relativitáselmélet arról szól, hogy nincs abszolút idő (mérési lehetőség), mert az idő múlási sebessége függ a mérőeszköz sebességétől. Minél gyorsabban haladsz kezedben a stopperrel, a stopper annál lassabban mér. Ez eleinte nem feltűnő, de fénysebességek közelében akár százszor lassabban telik. Csakaz a gond, hogy ha egy másik stopperrel akarod összehasonlítani, akkor az vagy a zsebedben van (ugyanaz a sebessége), tehát ugyanazt az időt mutatja, vagy másnál van, de akkor nem látod. Mire a közelébe (látótávolságba kerülsz), mindkettőtök halad, eközben az órája másképp mér, és nincs mód megállapítani, hogyan.

Egyébként a megértése nagyon nagy absztrakciós képességet igényel. Ugyanakkor van egy sajátos szóhasználata, ahol a szavak jelentése nem azonos azzal, amit a hétköznapi ember a saját tapasztalatával ért alatta. Ebből pedig mérhetetlen félreértések keletkeznek.