Sejtmembrán áthatolhatósága miért ilyen (micellák, kémia, biológia)?
Szóval azt tanultuk, hogy a sejtfal ugye egy kémiailag lipid kettősréteg, melyben mindig a hidrofil, poláris fej fordul kifele, és belül - a filmréteg belsejét - az apoláros farok rész (zsírsavoldallánc) alkotja.
Ez eddig okés, de azt írja, hogy a membrántranszport az úgy történik, hogy a légzési gázoknak és apróbb gázoknak (O2, CO2) átjárható, viszont a nagyobb Ca2+-ionnak már alig. Kérdem én itt csak a molekula/ion/atommérettől függ a permeabilitás, vagy itt nem úgy van, hogy csak a poláros dolgoknak átjárható, mert az extracelluláris térrel határolt felszíne a poláros fej, illetve ezáltal erősen apoláros jellegű molekulák nem, vagy csak alig tudnak áthatolni?
Plusz még az a jelenség is kicsit zűrzavaros nekem, amikor a micellák (amik tudnak ki-be fordulni a közeg polaritásjellegének megfelelően) belsejébe kerül valami. Úgy értem azt értem, hogy ha pl apoláros lötyibe belevezetek ilyen zsírsavoldalláncot és poláros fejet tartalmazó molekulát, akkor az oldódás törvényeinek megfelelően átjut az azonos polaritású részen, de tovább hogy tud a micella belseje felé kerülni, mikor középen egy ellentétes polaritású rész van? Azon hogy küzdi magát át?
Válaszaitokat előre is köszönöm!
válasza:NaCl molekula nincs a szilárd konyhasóban.
Az elektronegativitást elemekre értelmezzük, külön ionokra nem.
Van valamennyi összefüggés az atomméret és az elektronegativitás között, de azért az nagyon nem igaz, hogy minél nagyobb az atom sugara, annál kisebb az elektronegativitása. Elég a HI-ra gondolni.
A Na+ elektronszerkezete megegyezik a neon atoméval, de a magjában egyel több proton van. A Cl- elektronszerkezete megegyezik az argon atoméval, de a magjában egyel kevesebb proton van. Innen talán nem nehéz megmondani, melyik a nagyobb átmérőjű.
Köszi!
Miért nincs NaCl molekula a szilárd konyhasóban? Azt hittem, a konyhasó vagy étkezési sót hivatalosan a vegytiszta NaCl tartalomra értjük. Tehát 100% NaCl van például a szilárd konyhasóban, mert ionrácsait ez a molekula tölti ki. De akkor ezekszerint nem így van. Elmondanád miért?
Sajnos csak tippelni tudok, hogy a kloridion átmérője a nagyobb, ugyanis több elektron jut kevesebb protonra. De pont ezt nem értem, hogyha valóban a kloridion átmérője lesz a nagyobb, (habár kezdetben kisebb volt az átmérője a nátriumatoménál) akkor miért nem Na- Cl+ lesz..? Amúgy hogyan nevezzük ezt a jelenséget, amikor az ionos kötés “vándorol” a kovalens fele? Vagy a kovalens az ionos fele? Vagy az ionos a fémes fele/fémes kovalens fele?
Mikor történhet meg, hogy egy ionosból kovalens polárossá vándorol a kötés - nagy elektronegativitás különbség esetén vagy kis elektronegativitás különbség esetén? Nem bírok rájönni..
Bocsi, de ez most eléggé új nekem és kicsit bezavart. Köszi.
válasza:"Miért nincs NaCl molekula a szilárd konyhasóban?"
Mert ionrácsos.
"mert ionrácsait ez a molekula tölti ki."
Az ionrácsban ionok vannak.
Az ionokn, atomok méretével kapcsolatban nézzük a következő részecskéket:
O2-; F-; Ne; Na+; Mg2+
Az elektronszerkezete mindnek ugyanaz: 1s^2 2s^2 2p^6. A magjuk ellenben eltér: balról jobbra egyre növekszik a protonok száma. Könnyű belátni, hogy ha azonos elektronszerkezet, akkor minél nagyobb az atommag pozitív töltése, annál jobban összehúzza az elektronfelhőt. Tehát a fenti példák esetében a részecskék sugara a fenti sorban balról jobbra csökken.
"akkor miért nem Na- Cl+ lesz..?"
Miért is?
válasza:Amúgy az alapokat át kéne nézni, mert én úgy érzem, már azzal gondok vannak.
A kémiai kötésekről is írok szívesen, de nem most, mert csak érintőképernyőről tudok, és már idegösszeroppanást kapok tőle.
Köszi!! De ezeket én mind tudom, amiket leírtál, de akkor megpróbálom mégegyszer megfogalmazni a kérdéseimet.
Szóval èrtem, hogy a kisebb EN-ú nátriumatomból lesz pozitív töltés, mert a klóratom EN-a nagyobb. Mostmár azt is látom, hogy a lejátszódó redoxi reakció miatti elektron hiány (Na+) és elektron többlet (Cl-) erősebb és gyengébb kölcsönhatásokat eredményez az atom protonjai és elektronjai között (jelen esetben: nátriumtól eltávolodik 1db elektron - erősebb kölcsönhatás a fennmaradó elektronokra; klórhoz hozzácsapódik plusz 1 elektron - gyengébb kölcsönhatás). És pont ezért, amiket leírtam, a klór atomsugara kicsivel nő, a nátriumé kicsivel csökken. De NEM annyival változik a méretük, hogy a kloridion TÉNYLEGESEN nagyobb legyen a nátriumionénál, mert akkor az atomsugarak változásával jogosan állíthatnánk, hogy Na- + Cl+ (kis méretű, nagy EN-ú nátrium; nagy méretű, kis EN-ú klór). Vagy tévedek, és az a lehetőség áll fenn, hogy a kloridion mérete tényleg NAGYOBB a nátriumion méreténél (mint ahogy google képeknél a NaCl-re ezt ki is hozza), azonban még a keletkező kloridion nagyobb atommérete sem indukálja azt, hogy kisebb legyen az EN-a a nátriumionéval szemben (tudom, írtad, hogy ionoknál nincs EN, de nem tudom másként leírni, na!). És akkor ez azt is indukálná, hogy az atomméret nem feltétlen függ az elektronegativitástól. (Itt elmagyaráznád a HI-os példát, ha már szóba került?)
Melyik feltevésem a helyes? Remélem így már érthető lesz!!!
válasza:Azt nem értem, hogy a 19. válaszoló is és én is leírtam az ionméret meghatározását, és azt írod, ezt tudod is de mégse megy. De még ha nem is, akkor is nem nagy kaland kikeresni, melyik ion mekkora. Az ionsugarak:
Na+ - 116 pm
Cl- - 167 pm
A HI esetében arra próbáltam célozni, hogy általánosan nem igaz, hogy minél nagyobb az elektronegativitás, annál kisebb az atomsugár. (Márpedig úgy érzem, te kindenáron ezt akarod kihozni.) Az elektronegativitások:
H - 2,20
I - 2,66
Atomsugarak (calculated):
H - 53 pm
I - 115 pm
ptable.com
Köszi!
Azt el tudnád nekem magyarázni, hogy miért nagyobb a jód elektronegativitása, mint a hidrogéné?
Szerintem ha ezt megértem, már érteni fogom a NaCl-t is teljesen!!
Thx
válasza:Az elektronegativitásnak eleve többféle definíciója van. Alapvetően azt adja meg, hogy a kovalens kötésben levő elektronokat egy atom mennyire vonza. Ezt lényegében két dolog befolyásolja: az atom mérete (sugara), amit te is emlegettél, és az effektív magtöltés.
Az talán könnyen belátható, hogy hiába van messzebb az elektron az atommagtól egy másik atomhoz képest, ha az atommag jóval erősebben vonzza az elektront, az elektronegativitása akár nagyobb is lehet. A vonzás erőssége az atommag töltésétől függ. Ugyanakkor ha több elektron is van az atomban, azok csökkentik az atommag vonzását, hiszen elfedik a töltés egy részét. A tényleges vonzó erő az effektív magtöltés alapján számolható, amiben figyelembe veszik a többi elektron hatását is.
Ez a jód esetében viszonylag nagy, mivel az azonos héjon levő elektronok kevésbé fedik el a mag töltését. Emiatt hiába nagy a jódatomok sugara, még így is erősebben vonzzák az elektronokat,mint a hidrogén atomok.
Egy dologban viszont pontosítanom kell magamat: egy elem esetében sem feltétlenül állandó az elektronegativitás, függ a kémiai környezettől (oxidációs állapot, hibridizácó). De ionok esetében továbbra sem tudok külön elektronegativitásról.
Ohh köszönöm, igazából most rohadt sokat segítettél!
Szóval az elektronegativitásra nem lehet MINDIG következtetni, ezt kiszámolják. Tehát nem mindig logikusan besaccolom, hanem az a legcélszerűbb, ha függvénytáblázatba kikeresem, ahogy már korábban meghatározták. Ugye?
Plusz még egy kérdést, ha megengedsz: tudom, hogy függ az atommérettől, a nucleus töltésétől, illetve azt is írja egy harmadik c) pontban, hogy: “The screening effect of the inner shells”. Ez mire vonatkozik, vagy mit jelent ebben az esetben? Köszi
Plusz még azt kifelejtettem, bocsi, hogyha van 1db protonunk, plusz 1 db elektronunk (Hidrogén), akkor ugyanolyan erős a vonzás az ellentétes töltések között, mintha mondjuk 2db protonunk és 2db elektronunk lenne? Vagy ha 6db protonunk es 6db elektronunk lenne...etc?
Tudom, hogy írtad a magerőt, ami az elektronpályáktól is függ, hogy mennyire fedik el a központi nucleus töltését, de ebből az előző kérdésemre a választ sajnos nem tudom kikövetkeztetni. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!