Egy szénerőművet lehet környezet barátabbá tenni?

Az aktuális szabályozás szerint kell is filterezni a füstöt, kérdés, milyen arányban teszik ezt meg, milyen arányban éri meg jobban kihagyni és fizetni a büntit a szennyezési kvóta szerint.

Persze ez a CO2 emisszión nem segít, csak a többin, korom, CH, NOx stb.

Egyébként megvan a nem is túl drága kémiai módszer a CO2 + H2O alapanyagból metángyártásra.

Az meg újra használható fűtésre vagy vegyiparban.

A baj, hogy ez a módszer ugyan viszonylag gazdaságos, de a keletkező emisszió mennyiség-sebességéhez képest mocskos lassú.

Szóval mondjuk egy szénerőmű mellé egy, az erőműnél is nagyobb üzemet kéne felhúzni metángyártásra. És ilyen mennyiséghez, ilyen tempóval bizony az erőmű áramának nagy részét is el kéne használni.

A "többi szarra" van megoldás.

Hogy messziről induljak ki, Ausztriában építettek ugyebár egy átomot, amit aztán népszavazásilag be sem kapcsoltak. Ezen be nem lépő termelő pótlására építettek egy szenes erőművet. Az lehetett volna a mintakép az addigi 100 év negatív tapasztalatainak ellentételezésére. Másfél év működés után a kazán aljánál felnyúltam egy falon kívül bilincselt vezeték tetejére, és... poros volt ugyan, milyen lett volna másfél év után, DE NEM szénporos. Tájékoztattak bennünket, hogy akkorát tisztítottak a kimenő gázokon, hogy nem tudták detektálni a környéken, hogy merre megy - a trotyma útjába akartak ugyanis olyan mérőállomásokat telepíteni, ahol olyan növények voltak, melyekre az akkori zöldek azt mondták, hogy a szenes erőmű tönkreteszi ezeket. Így aztán valami adalékanyagot kevertek a kéménybe, hogy tudják térképezni. :)

No de ott a teljes beruházásnak kereken egyharmada környezetvédelmi célú költség volt.

Az egy magyarnak a csodák országa volt. Pláne, hogy jártam sokat Komlón (ha valaki nem ismerné, ott a város közepébe volt b*va az erőmű), ott egy napig volt fehér a frissen esett hó, és a város környéki erdőkben, ha megfogtam a faágat, kormos lett a kezem.

Ez már nem tartozik ide, de azt is mondták, hogy mivel lengyel szénre építették, és mint tudjuk, mondták, nem lehet tudni, mi lesz holnap Lengyelhonban (és tényleg nem lehetett tudni, hogy Walesa húzatja lámpaoszlopra Jaruzelskit vagy fordítva, és az oroszok mikor kezdik el figyelmesen olvasni az 56-os emlékiratokat), ezért akkora széntér van, hogy két évre elegendő szenet tudnak tárolni. Hát most épp nincs tele, mondták, egy és háromnegyed évre való szén van éppen. Amire az Energiahivatalos magyar majdnem hanyatt esett, mondván: Úristen, Százhalombattán meg van másfél napra való olaj!!!

Ez, abból ítélve, hogy Dürnrohr 87-ben indult be, 88 végén lehetett. Ha a nyolcvanasokban ez egy működő technika volt, akkor ma már molekulánként lehetne vizsgálni és számolni a szennyezéseket.

Ez azért egy kényes kérdés.

És bizony erősen vitás.

Van érv az atom mellett, ellen is elég. És istenigazából nehéz megmondani, melyikek nyomósabbak anélkül, hogy pontosan előre tudnánk, mondjuk klímában mi vár ránk 100 év múlva, illetve milyen új nukleáris technológiák születnek.

Mert csak példaként, spec. egy olyan erőmű, ami fel tudja használni a kiégett fűtőelemeket, megszüntetné a nukleáris hulladék problémáját, de egyéb ipari felhasználások is lehetségesek.

Azon meg, hogy az atom helyetti szénerőművek mennyire nyírnak ki minket a glob. felmelegedés révén, megint csak el lehet vitázgatni és a választ mindenki csak saccolni tudja, optimistán vagy pesszimistán.

Én spec szintén inkább a fissziós energia mellett vagyok.

De ez nem érv, lévén magukat szakértőnek állító emberek is mondanak feketét-fehéret, plusz úgyis a gazdaságpolitika dönt.

"Az osztrákok buták voltak."

A demokrácia arról szól, hogy mit kíván a többség.

"Csupán a keletkezett radioaktív hulladékot kell tárolni sok beton és fémszigeteléssel."

Csupán semmilyen tárolási technológiát/megoldást nem tudsz hetvenezer évre garantálni. Hát a szolgáltató vasoszlopai két év után kezdenek el megint rozsdásodni, ha lefestik. :)

Kérdező, azért hátrébb az agarakkal. Talán le kéne vezetni azt a butaságot. Vagy bocsánatot kérni.

A hozzáértő atomtudósok és pszichológusok eléggé egyöntetű véleményen vannak abban, hogy ma már az atomerőmű veszélyességét lényegében az ember okozza, nem az atom. Csak megjegyezném, a világban volt 2-3 említésre érdemes (és főképpen veszélyes) atomerőmű probléma. Kivétel nélkül mind súlyos emberi mulasztás miatt. Ezen felül volt még pár tucat olyan baleset, amiről a közvélemény nem is tud talán, külső következménye nulla, ezek is emberi hibából következtek be. Olyanról kellene beszélni veszélyesség kapcsán, ami a nem ismert jelenségek kategóriájába tartozik és ezért lett belőle technológiai probléma. Ami pedig a fűtőanyag hulladékot illeti, mindenekelőtt a (szállíthatóság miatti) védőburok adja a tömeg java részét. És van elhelyezési technológia.

Ami viszont nincs, az az emberi felelőtlenség, mohóság, tudatlanságból eredő erőszakos téveszme terjesztés. Az alapprobléma itt, hogy a döntéshozó a közvélemény szemében mindenképpen egy politikus (akkor is, ha minden lehetséges szakértői véleményt meghallgat). Itt pedig az a probléma, ha a politikus mint ember felelősséget érez, percek alatt rájön, számára átláthatatlan dologban kell mások véleménye alapján döntenie és felelősséget vállalnia. Ausztriába nis ezért volt népszavazás. Nem a demokrácia diadala, hanem az ember esendősége. A felelősségmegosztás egy nagyon nehéz kérdésben. Ezt rendben is találom, csak jelezni kívántam, e döntésekben sajnos a hozzá nem értés miatt az erőszakos média és egyes emberek véleménye lesz a meghatározó, nem pedig a racionális tudomány. Persze mondhatjuk, ilyen az ember, ez a jelenlegi lehetőség. Ez is rendben van, csak nem baj, ha tudjuk a történések okát, és nem magyarázunk bele oda nem tartozó dolgokat.

Ezért jelenleg azok az erőművek vannak többségben, amit az adott (ország) közeg(e) vélhetően elfogad, legalább"jobb nincs" alapon. Ezen felül van néhány központosított hatalom, ahol a főnök dönt.