Mit mond a biológia tudománya jelenleg az egyedfejlődés és a törzsfejlődés kapcsolatáról?

Annyiban kapcsolódnak egymáshoz, hogy az evolúciós törzsfán minél közelebb áll egymáshoz két faj, annál inkább hasonlít kettejük embrionális fejlődése. Avagy a két faj különbségei annál később jelentkeznek az embrión.

Példának okáért az emberi embriókban is sok kezdetleges szerv kezd el kialakulni amik telkesen eltérő fajokban pontosan ugyanúgy megjelennek. Mint például az embrionális farok vagy a kopoltyútasakok. Ezek csak a fejlődés későbbi stádiumaiban csökevényesednek vissza, illetve specializálódnak más irányba egyéb fajok embrióihoz képest.

"hol tart e téren ma a biológia? Igaznak tartja-e továbbra is a kettőnek a hasonlóságát,egymásban történő megismétlődését,vagy ez már nem teljesen helytálló?(emlékeim szerint korábban erre vonatkozóan volt is egy elmélet,a biogenetikai alaptörvény)"

Nálunk egyetemen külön ki is hangsúlyozták állatszervezettanon, hogy Haeckel nevét erős fentartásokkal kezeljük ezen a téren (nyilván volt más munkássága is, de embriológiai meglátásai, és a biogenetikai alaptörvénye eléggé problémásak, és sok esetben nem is igazak).

Haeckel ugyanis azt mondta ki, hogy az élőlények pontosan végigjárják az evolúciós fejlődését a fajuknak az embrionális fejlődésük során.

Még ábrákat is készített a saját megfigyelései alapján.

Na ezek az ábrák egyáltalán nem lettek hitelesek.

Eleve ott felvetődött a kérdés, hogy hogy a fenében egyeztet össze egy 26 nap alatt kifejlődő csirke embriót egy kb 9 hónap alatt kifejlődő emberi embrióval.

De Haeckel márpedig állította, hogy van egy időbeli pont, amikor mindegyik embrió ugyanúgy néz ki.

Ebben igaza volt, de ez nem egyidejúleg az összes embrionál azonos időben történik meg.

Ezt az állapotot filotipikus állapotnak nevezzük.

Ezt a "biológiai homokóra" modellel is szokták ábrázolni.

Ugyanis az élőlények (most csak az állatokról beszélünk) nagyon különböző kiinduló pontokból kezdhetik meg az egyedfejlődésüket. A petesejtek alakja nagyon változatos, a felépítésük is eltérő (nem mindegy mennyi a szikanyag, vagy hogy mennyire polárosan van eloszlatva a szikanyag a petesejtben). Ezen felül a nagyon korai állapotú embrió (néhány osztódáson van csak túl, vagy még csak a blasztula állapotban van) nagyon különbözőek tudnak lenni.

Pl hogy az embrió sejtjei hogyan osztódnak, milyen síkokba, irányokban, és hány sejtsort képeznek. Na meg a csíralemezek kialakulása is baromi nagy eltéréseket mutat törzstől függően. Csalánozók, puhatestűek, ízeltlábúak, de még a gerinceseken belül a halak, és kétéltűek is nagyon máshogy alakítanak ki csíralemezeket mint pl az ember.

És aztán ebből a borzalmasan divergált különbözőségből valahogy mintha egy nagyon hasonló állapot felé haladnának az egyazon törzsön belüli fajok embriói.

A gerinceseknél ez legalábbis biztos, és jól megfigyelt. Ez a filotipikus állapot.

Ekkor az a tipikus tankönyvbe illő kis C betű módjára görbült nagy fejű, hosszúkás testű embrió látható a gerincesek minden fajánál.

Ahol a későbbiekben végtagok is lesznek (a halak kivételével mindenhol), ott még végtag bimbók is megfigyelhetőek mint ősi sajátosság.

A kopoltyúívek pedig szintén általánosan előforduló filotipikus jellegek.

De innentől ismét nagyon változatosan folytatódik az egyedfejlődés és elérjük a homokóra másik végét (a homokórának az alakja hasonlít a folyamatra, hogy sok különböző faj elkezd egy irányba haladni alakilag, aztán ismét eltávolodnak egymástól).

Az is egy további gond, hogy Haeckel egyértelműen az egymásból kifejlődött osztályok FELNŐTT jellegeit feleltette meg egy valamilyen faj embrionális jellegeivel.

Pl a halak kopoltyúit a kopoltyúhasadékokkal, vagy a két pitvaros és egy kamrás szívet a kétéltűek szívével.

De ez így értelmetlen, mert az azonos fejlődési szakaszokat kell összevetni egymással.

Őszintén szólva nekem sem lett teljesen tiszta, hogy miért is meghaladott a Haeckel-féle modell, de meghaladott.

Itt viszont nagyon jól leírják összegezve az egészet.

[link]

És nagyon fontos, emeljük ki azt a tényt hogy Haeckel leginkább gerincesekre (gerincesek törzse) érvényesítette ezt a szabályt.

1.Az evolúció során maguk az egyedfejlődési programok is változnak, hiszen az egyedi élet egyedfejlődési ciklust jelent baktériumokban éppúgy, mint növényekben vagy főemlősökben.

2. A mutáció fókusza bármely egyedfejlődési fázisban megjelenhet és arra hatással lehet szelekció is.

3. Az egyedfejlődési ciklusok ismerete fontos szerepet játszik az evolúciós történések rekonstrukciójában is.