Jól gondolom, hogy az evolúció már készül ezt is megoldani?

Vezesd le magadban a dolgot. Egy nagyobb és naggobb fülcsonk milyen evolúciós előnyöket jelent?

A férfiak vagy nők előbb választják a nagy fülcsonkú férfiakat? Nem.

Nagyobb fülcsonkkal több esélyed van a túlélésre 30-40 év alatt? Mert akkor adod tovább a nagyobb fülcsonk géneket.

Az evolúciónak nincs célja, egyáltalán nem tervezett folyamat hogy a zajártalom csökkenjék.

Ha és csak akkor terjed el az egyre nagyobb és nagyobb fülcsonk ha számottevő evolúciós előnyt biztosít.

Ez nem úgy működik, hogy "A fülünkre is kéne valami védelem, mivel egyre hangosabb zajnak vagyunk kitéve".

1) Létre kell jönnie véletlenszerűen a mutációnak, ami védi a fület

2) Ennek a mutációnak jelentős túlélési/szaporodási előnyt kell jelentenie

3) Sok száz/ezer/tízezer/még több generáción át terjednie kell a populációban, hogy elterjedjen

Igen ez meg a másik. az emberi evolúcióba beleszól a technika.

Míg az állatok vagy a korai majomősök nem fejleszthettek ki eszközöket, addig az ember igen.

Egy füldugó meg is oldja az evolúciós nyomást... már ha volna...

Az a baj, hogy sokan még mindig úgy fogják fel az evolúciót, hogy "Ha a ló eleget nyújtogatja a nyakát akkor zsiráf lesz".

Nem.

Azonban ha van valami szaporodási előnye annak, hogy egyik egyednek hosszabb a nyaka mint a másiknak, akkor már történhet evolúciós változás.

A lényeg itt a szaporodási előny. Nem kényelmi, nem esztétikai, nem egyéb előny.

Kizárólag szaporodási. Az evolúcióban az egyetlen mérőszáma asikerességnek az az utódszám. Hány utód hordozza a génjeidet.

A zsiráf esetében a nyakhossz több kaját jelentett, a több kaja nagyobb testméret, nagyobb tartalékok, tehát nagyobb esély utódot nemzeni.

A zajtól védő kis fülcimpa jelentene szaporodási előnyt?

Mert az evolúcióban az édeskevés hogy valami megkönnyíti az adott egyed életét, vagy kényelmesebbé tenné a létet.

Milyen jó lenne ha rózsa illatúnak éreznénk egymás hónalját.

Vagy lenne egy hanglokátorunk, hogy este ne üssük be a kislábujjunkat tárgyakba.

Ezek mind nagyon kényelmessé tennék az életünket, de semmi szaporodási előnyt nem jelentenek.

Ha pedig nincs nagyobb esélye egy mutációnak elterjednie a populációban, mint bármely más mutációnak, akkor nincs változás.

Ha pl vizi életmódra kényszerülnének rá az emberek, és sokkal nagyobb eséllyel kapnánk valami hallójárat fertőzst a nyitott fülünk miatt, akkor lehet hogy idővel azok kezdenének életbenmaradni és ebből adódóan utódot is csak ők tudnának nemzeni, akiknek valahogyan megváltozik a fülük szerkezete.

Hogy most a hallójárat alakja változna, vagy a szőrök száma, vagy esetleg zárhatóvá válna, azt nem tudom.

De pusztán a zajártalom nem befolyásolja ezt.

Ma már kb bármilyen érzékszervi fogyatékossággal élhetsz, sőt, gyereked is lehet.

Látássérülteknek, és siketeknek is lehet gyerekük. Nem esnek ki az ő génjeik sem.

A kérdés ott hibázik, hogy valamiféle szemszögből értelmezett pozitív irányú változást tételezel fel az evolúció részéről. Az evolúció nem keres válaszokat a felmerülő problémákra. Az egész tök véletlenszerűen történik és az idők mélysége dönti el, hogy a megjelenő változás az adott környezetben előnyös vagy nem.

Viszont a fentebb említett evolúciós előny is szertefoszlik, mert az emberállat már kivonta magát ezen folyamatok alól, az esetleg megjelenő gyengébb változat semmi hátrányt nem szenved, az orvostudomány megmenti és a társadalomtudományok felemelik, bármi selejt is szülessen :)) Ráadásul az az időszak, amióta zajos a környezet, evolúciósan értelmezhetetlenül rövid.

Amúgy csak írni kéne az Mutáció és Szelekció ügyi Minisztériumnak.

Charles Darwin köz 5/A, 1. emelet, 3. ajtónál keresse a humángenetikai ügyekkel foglalkozó munkatársakat.

Remélhetőleg 30 napon belül értesítést is kapunk.

Nem, nem jól gondolod.

Az evolúció nem készül semmire.

Annak meg az égvilágon semmi jelentősége, hogy mennyi a zaj körülötted.

És a szemhéjnak sincs köze az erős fény elleni védelemhez.