Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Vírusok halálosságára jobb...

Vírusok halálosságára jobb mérőszám?

Figyelt kérdés

Ez a hány százalék hal bele nem valami informatív. Az olasz áldozatok életkora 79.5 év, ami egy elég fontos részlet. Nyilván sokkal durvább lenne a dolog, ha akár csak fele ekkora halálozási arány mellett 50 év lenne az átlagos áldozat életkora, mert sokkal több életév menne veszendőbe.


Nem mindegy, hogy egy vírus az amúgy is halál szélén álló embereket viszi el, vagy bárkire ugyanúgy lecsaphat. Van-e erre mérőszám?



2020. márc. 18. 22:47
 1/3 2*Sü ***** válasza:
82%

Ezt így nem lehet mérlegre tenni. Ha valaki fiatalon hal meg, akkor sok potenciális életévet veszít, viszont mivel fiatal, kevesebb tudása, tapasztalata van. Ha valaki idősen hal meg, akkor lehet, hogy kevesebb potenciális életévet veszít, de sokkal több az élete során megszerzett tudást, tapasztalatot.


Lehet, hogy valaki fiatalon sincs akkora hasznára a társadalomnak, másoknak, mint egy idősebb ember. Egy 35 éves egyedülálló, a munka, a kocsma és a tévé között ingázó ember lehet társadalmi szinten kisebb veszteség, mint egy 65 éves nagypapa, aki bár számos krónikus betegséggel küzd, de mégis csak tud vigyázni az unokákra, át tudja adni a habitusát, az értékrendjét, az emlékeit az unokáinak.


Az emberi élet értékét nem lehet összehasonlítani. Ha mégis kellene, hát akkor is biztos, hogy nem objektív adatok, többek között nem az életkor alapján lehet ezt valamennyire megtenni.

2020. márc. 19. 00:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
88%

Akármennyire is romantikus "minden ember egyenlő", meg összehasonlítani egy 35 éves lumpot egy tiszteletre méltó nagyapóval (cherry picking), ez a metrika bizony nagyon is létezik egyéb esetekben. Már csak azért is, mert szar dolog ugyan leírni, de statisztikailag a tiszteletre méltó nagyapók inkább nettó terhet képviselnek, unokázás ide vagy oda, míg a 35 évesek nettó termelők, az öregek többlet tapasztalata meg már rég nem áll meg. Statisztikailag és tömegesen, egyedi kivételektől eltekintve. És még ha nem is mondjuk ki hangosan, mert az milyen már (főleg mivel utálnánk szembenézni a magunk kimondta igazsággal 20 év múlva), de azért ez sajnos ilyen. A szüleink szexeltek, hogy minket összehozzanak, ebbe se gondol bele az ember szívesen, de ettől még így van.


Úgyhogy a félrevezető, hamis romantikával és pátosszal átitatott válasz helyett az a válasz, hogy de bizony néha jobb lenne elvesztett életévekben mérni a halálozást, ahogy amúgy néha abban mérik pl a légszennyezettség miatti veszteségeket, és akkor lehetne látni, hogy egy vírus ami 90%-ban időseket visz el, sokkal jobb ebben a metrikában, mint egy kisebb halálozási rátájú, de fiatalokat is jobban érintő kórság. Azért (sem) csinálják így, mert nem nagyon vannak ennyire specialista vírusok, úgyhogy egyszerűen nincs bevezetve ez a metrika, és ha most gyorsan bevezetnénk a koronára, akkor meg nem lenne mihez hasonlítani, hisz semmi másra nincs kiszámolva. Úgyhogy ez van, ezt használjuk.

2020. márc. 19. 11:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat. A tapasztalt nagyapós szöveg nekem sem tetszett, de abban van valami, hogy az elvesztett életéveknél kell hogy legyen valami kifinomultabb modell is. Néztem például a spanyolnátha életkor szerinti halálozási rátáját, kifejezetten érdekes az alakja:

[link]

Az öregeket ugyanúgy vitte, de a koronavírussal ellentétben a legfiatalabbakat is. Mégis, a fő problémát, a társadalmilag legnagyobb veszteséget a középső hupli, az életerős, 35 körüli korosztály jelentette, akik ugye többnyire az előbbi két csoportról gondoskodtak: kisgyerekek szülei, idősödő emberek gyermekei.


Egy csecsemő vagy kisgyerek halála bár tragikus, és több elvesztett életévet jelent, mint a szülei halála, de mégis kisebb veszteség, hiszen a társadalom még nem fektetett sok erőforrást beléjük, és csúnya szóval gyorsan "pótolhatók".


Keresgéltem azóta és találtam kísérleteket az emberi élet értékének számszerűsítésére a kor függvényében:

[link]

[link]

És amit a WHO egykoron használt, de ma már nem:

[link]

Ez a függvény életkor*e^(-életkor/25) alakú. Szóval ezzel súlyozva könnyedén lehetne egy komolyabb mérőszámot alkotni, csak gondolom az #1-es által is vallott felfogásból adódóan inkább nem erőltetik.

Az biztos hülyeség, hogy azért nem használják, mert nem lehetne mihez hasonlítani. Részletes statisztikáink vannak az elmúlt évszázad szinte minden nagyobb járványáról, nyilvánvalóan ki lehetne bármit számolni azokra is.

2020. márc. 19. 12:45

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!